Egy olyan területről van szó, ami elengedhetetlen az önálló karrierépítéshez, a folyamatosan változó világhoz és egyben a kereslet-kínálati környezethez, piachoz való alkalmazkodáshoz. Célunk, hogy a „laboratóriumi” eredmények ne maradjanak a kutatók között, a tudományos térből az edukatív ismeretek felé tereljük őket. Oda-vissza ható folyamatról van szó, hiszen számos olyan ismeretanyagról is beszélhetünk, amely 1-1 specifikus tudományterületet még nem hódított meg és arra vár, hogy az adott területen dolgozó szakemberek felismerjék, saját képükre alakítsák és végül munkájukat nagymértékben meg is könnyítse. 

Az érthetőség kedvéért általában a technológiai innovációk nehezebben törnek be például a bölcsészettudomány vagy az orvosi adminisztráció területeire, pedig hatékony és gyors segítséget nyújthatnak.

A tudományos marketing egy összefoglaló elnevezés, melyben teret kap a marketing tudományos kialakítása, de legfőbb érdekeltsége a tudomány-marketing, vagyis a tudományos eredmények átadásában való segítség. Általa elképzelhetetlen az egymástól elszigetelt kutatócsoportok működése, fontos eleme a célcsoport optimalizálás, a tudománykommunikáció és az eladásmenedzsment ismeretek. A science marketing segítséget nyújthat a kutatók számára befektetői hálózat kiépítésére, vagy nagyobb, más kutatókkal közös tudásbázis létrehozására. Közelebb hozza a tudományos eredményeket a valóban létező kereslethez és igyekszik megtalálni a megfelelő célcsoportot. A kiképzett szakemberek legfőbb erénye, hogy képesek érteni a tudományos szaknyelvet, a statisztikával és biostatisztikával együtt, utána tudnak járni egy-egy eredmény tudományos relevanciájának és valódiságának. Legfőbb célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a tudomány bármely területén megállják a helyüket, a technológiai és tudástranszfert elősegítik és még emellett képesek a tudományos eredményeket oktató tartalommá alakítani, a marketing eszközöket ennek érdekében megfelelően használni. Akár az átlagember számára, akár speciális csoportok számára, vagy saját vállalkozás céljából készítenek tartalmat, azt hatékony piackutatási eszközök és komoly marketing stratégia előzi meg.

Ma Magyarországon számos személy, csoport, esetleg cég végzi ezt a fajta tevékenységet. Látunk ilyen csoportosulásokat a környezetvédelem – például a napkollektorok, elektromos járművek, hulladékgazdálkodás – kérdéseiben és az orvostechnológia fejlesztésében, valamint a gyógyszeriparban.

A tudománymarketing legfőbb eltérése a hagyományos marketingtől a tudományhű hitelesség, amely statisztikai adatokban, vagy termékek műszaki paramétereiben öltenek testet, ugyanakkor alap – alkalmazott kutatások előzik meg létrejöttüket.

Nehéz jogszabályi környezetben mozognak, a fentebbi felsorolásban látható, hogy ezek a specifikumok hogyan korlátozzák akár a marketing eszközöket. Kapcsolódva a jogszabályi környezethez az etikusság kell, hogy jellemezze mindezen marketing – és értékesítési folyamatokat.

Maradva egy igen aktuális példánál, a koronavírus-járvány következtében életünk részévé vált maszkhasználat kommunikációjában a tudománymarketing igen nagy szerepet játszott. A vírus és terjedésének legfőbb virológiai eredményei mellett a maszkok minőségét, fajtáit, használati szabályait is általa ismerhettük meg. Számos tudomány-kommunikációs elemet felfedezhettünk a kormányzati tájékoztatásban is, valamint híradásokban egyaránt.

Szakterületemnél maradva említenék egy olyan példát, ami rámutat a terület oktatásának fontosságára.

Számos olyan tehetséges pszichológus hallgatót volt szerencsém megismerni az évek során, akinek lexikális tárgyi tudása kimagasló, kreativitása révén egy innovatív vállalkozás ötletével végzett az egyetemen. Mindezt azonban mégsem tudta megvalósítani, marketing ismeretek, piackutatási gyakorlat, eladásmenedzsment tudás híján és ötlete végül nem bizonyult piacképesnek.

Szintén említhetünk olyan fiatalokat, akik bár bízva jövőbeli sikerükben megpróbálták elindítani a vállalkozást, mégsem tudták a megfelelő hangot megtalálni a célcsoporttal.

Ennek több problémakör volt az oka, néhányat és a leggyakoribbakat említve:

1. Helytelen célcsoport meghatározás, akár túl tág, akár utópisztikus.

2. Marketing stratégia és eszközök másolása, eredetiség nélkülözése.

3. Nem megfelelő és körültekintő áttekintés, kutatás, előkészítő munka a piacra jutás előtt.

4. A tudományos eredmény alábecsülése, háttérbe szorulása, etikátlan hozzáállás

5. Kommunikációs és infokommunikációs stratégiák és eszközök ismeretének hiánya.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, a kreatív ötlet még kevés ahhoz, hogy piacképes vállalkozást, terméket menedzseljünk, akár közép – vagy hosszútávra tervezzünk. A műfaj rendkívül sok alázatot és mögöttes tudást igényel. Kizárólag holisztikus szemléletben képzelhetjük el a science marketinges szakemberek működését, mert az alapvető tudományos ismeretek nélkül a folyamat nem mehet végbe. Specifikus kurzusunkon a hallgatók fiktív és valós tudományos marketing elemekkel tarkított prezentációt és dolgozatot készítenek, amelyben rövid kutatás, tudományos eredmények összefoglalója és a projekt teljes megvalósítása is helyet kap.

Borítókép: shutterstock.