Amiért érdemes ebben a témában egyre mélyebbre ásni az az, hogy a KKV-k minden gazdaság jelentős mozgatórugói a modern világban, mivel a kis- és középvállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak legnagyobb részét, emellett pedig a kisméretű és fiatal vállalkozások hozzák létre a legtöbb új munkahelyet (Ayyagari és társai 2011). Gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai okokból is fontos tehát figyelmet fordítani a KKV-kra működését befolyásoló tényezőkre. A következőkben a kis- és középvállalkozások működési idejének jelentőségét szeretném vizsgálatom középpontjába helyezni, mivel Hyytinen és Pajarinen (2008) úgy találták, hogy a KKV-k finanszírozásának egyik legfontosabb akadályaként jelentkező az információs aszimmetria legfontosabb kiváltó okának inkább tekinthető a vállalkozás életkora, mint mérete.

A vállalkozások működési idejéhez kapcsolódó kockázatok is az információs aszimmetria formájában jelentkeznek. Természetesen az összes finanszírozási forma esetében fennáll az információs aszimmetria (vagyis hogy a kölcsönadó nem tudja pontosan felmérni a kölcsönző visszafizető képességét), viszont a KKV-k a leggyakrabban a bankokhoz fordulnak finanszírozásért (Petersen és Rajan 1994). Azonban a bankok sem tudják pontosan meghatározni a kis- és középvállalkozás sikerességét és minőségét, így nehezen tudják eldönteni, hogy az adott kis- és középvállalkozás képes lesz-e visszafizetni a hitelt vagy sem. Ezzel összefüggésben Wang (2016) azt állítja, hogy a fiatalabb vállalkozások jobban támaszkodnak a nem formális finanszírozási formákra, mint bankiakra, ami akár magyarázható azzal is, hogy a bankok nagyobb arányban utasítják el a fiatalabb vállalkozásokat, mint az idősebbeket. Ezt a banki megközelítést illusztrálja Szepesi-Pogácsás (2021) kutatási jelentésében szereplő, egy bankár által megfogalmazott állítás, miszerint „a legerősebb magyarázó ereje a visszafizetésnek az, hogy milyen régen van meg a cég és mekkora az árbevétele”.

Természetesen azt, hogy magas magyarázó ereje van a KKV korának a hitelkérelmek elutasításánál több különböző tényező is alátámasztja. Rahman és társai (2017) ezzel kapcsolatban a következőket foglalják össze: A bankok nem szívesen adnak hitelt a fiatalabb vállalkozásoknak, mivel alacsonyabbak a fiatalabb KKV-k túlélési rátái, mint az idősebbeké. Emiatt az is megfigyelhető, hogy a bankok kockázatkezelésében a fiatalabb vállalkozások magasabb kockázatúnak minősülnek, így rontva az esélyeiket a hitelhez való hozzáférésnél. Emellett megemlítik, hogy a fiatalabb vállalkozások esetében a relationship lendig sem tud könnyen létrejönni, mivel ahhoz, hogy ez kialakuljon több idő kell. Minél idősebb ugyanakkor egy KKV, annál valószínűbb, hogy nem ütközik korlátozásba banki hitelkérelemkor.

Tovább vizsgálva a kínálati oldali nézőpontot, a vállalkozások működési idejének, mint kockázati tényezőnek megítélésében Robb (2002) hasonló eredményre jutott. Tanulmányában kifejti, hogy a fiatal vállalkozások nehezebben tudnak hitelhez jutni bankokon vagy más szolgáltatókon keresztül, mivel teljesítményük előzményei korlátozottan ítélhetők meg. Itt megint érdemes megemlíteni az információs aszimmetriát, mivel a bankok nem tudják megismerni a vállalkozás teljesítményét – mivel még nincs –, így nem tudják megbecsülni azt, hogy mennyire lesz sikeres egy vállalkozás. Emellett szeretnék visszautalni az előző cikkemben említett pénzügyi műveltségre, mivel a magasabb szintű pénzügyi műveltség csökkenti az információs aszimmetriát. A KKV menedzserek hiányos pénzügyi műveltsége az idő során folyamatosan fejlődik, így ahogy öregszik a vállalat egyre jobb és pontosabb pénzügyi kimutatásokat készít. Megfigyelhető tehát, hogy a vállalkozás korával ez is változik és tovább csökkenti az információs aszimmetriát és a bankok pontosabb becslést tudnak készíteni az adott KKV-ról, így csökkentve az elutasítás valószínűségét.

Annak ellenére, hogy a bankok az idősebb vállalkozásokat preferálják, a fiatalabbak szintén próbálkoznak hitelt szerezni a bankoktól. Robb (2002) kimutatta, hogy a fiatalabb KKV-k ugyanolyan valószínűséggel nyújtanak be hitelkérelmet, mint az idősebb vállalatok, viszont jelentősen kisebb a valószínűsége annak, hogy megkapják a hitelt. Emiatt több olyan fiatal vállalkozás van, amely nem nyújtott be hitelkérelmet, annak ellenére, hogy szüksége lett volna rá, mert félt attól, hogy a bank elutasítja a kérelmet. Az ilyen vállalkozásokat is szükséges számításba vennünk, mikor a vállalkozás korának a hatását vizsgáljuk a hitelkérelmekre, mert ezek a vállalkozások is részét képezik a hitelpiac keresleti oldalának.

A keresleti oldalon vizsgálható, hogyan változik a KKV-k finanszírozási igénye az idővel előre haladva. A vállalkozás életciklusának elején, mikor nincsen befektethető nyereség és a vállalkozás a túlélésért küzd, a KKV-k gyakran a rövidtávú hiteleket keresik (Myers 1977). Ahogy azonban érettebb szakaszba kerül a vállalat, csökkenhet az információs aszimmetria, lehetségessé válik a hosszútávú hitelek igénybevétele, amivel könnyebben tartani tudja az optimális eladósodottsági szintet (Serrasqueiro és Maçãs 2011). Emellett Serrasqueiro és Maçãs (2011) azt is kimutatta, hogy a jövedelmezőbb érett vállalatok gyakran csökkentik a hitelhasználatukat, viszont a fiatal vállalkozások esetében a jövedelmezőség csak a rövidtávú hitelek iránti keresletet csökkenti, a hosszútávú hitelre ugyanúgy szükségük van, mint a kevésbé profitábilis cégeknek.

A keresleti oldalt, ahogy fentebb említettem a vállalkozások hitelkérelmek elutasításáról alkotott percepciói is befolyásolják. Canton és társai (2012) azt találták, hogy a legfiatalabb vállalkozásoknak van a legrosszabb megítélése a hitelhozzáférésekről. Ez azt is jelenti, hogy minél több ideje van a vállalkozásoknak fejleszteni az eredményeiket és kimutatásaikat, annál pozitívabban ítélik meg a banki hitelek elérhetőségét. Ezt az eredményt Wang (2016) is megerősíti, mert megmutatta, hogy minél fiatalabb egy vállalkozás annál valószínűbb, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést akadályként fogja megítélni.

A nemzetközi szakirodalomban fellelt megállapítások a magyarországi KKV-kra valószínűleg még hatványozottabban érvényesek lehetnek. Mivel a fejlett finanszírozási kultúrával rendelkező országokhoz képest Magyarországon még fejletlen a korai szakaszú vállalkozások alternatív forrásokból történő finanszírozása, a vállalkozások eleinte csak saját nyereségükre vagy családi forrásaikra tudnak támaszkodni, és később is szinte csak a bankhitelek jöhetnek szóba külső forrásként (Serrasqueiro és Maçãs 2011). Mindez megnöveli a bankok kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos üzletpolitikájának jelentőségét.

Összefoglalva, láthattuk, hogy a kis- és középvállalkozások kora jelentős szerepet játszhat a banki hitelkérelmek elutasításakor. A vállalkozások életkorának növekedésével azonban egyre több adat és kimutatás lesz róluk elérhető, ami csökkenti az információs aszimmetriát, és megnövelheti a vállalkozás esélyét arra, hogy a banki hitelkérelmét elfogadják. Emellett nem csak kínálati oldal játszhat szerepet, hanem keresleti oldalon is végbe mennek különböző folyamatok, amiket a KKV életciklusa befolyásol, mert a korral az is változik, hogy milyen hitelre van szüksége a KKV-nak. Több tényező is abba az irányba hat tehát, hogy a KKV-k működési idejének növekedésével, nő a hitelfelvételi képességük, és csökken hitelkérelmük elutasításának a valószínűsége.