A vállalkozások és fogyasztók egyaránt egyre inkább részt vesznek az e-businessben, különösen az internetes kereskedelemben, amely az áruk és szolgáltatások interneten keresztüli eladását és vásárlását jelenti. Napjainkban a vállalkozásokon belüli és a vállalkozások közötti elektronikus kereskedelem (B2B) teszi ki az e-kereskedelem több mint 80%-át. A várakozások szerint a B2B e-kereskedelem továbbra is gyorsabban fog növekedni, mint a B2C kereskedelem.
Az e-kereskedelem és az e-business jövőbeni fejlődése potenciálisan jelentős és jelentős hatással lesz a vállalkozások értékteremtésére. Szükség van olyan kutatásokra, amelyek leírják és megmagyarázzák e változások gazdasági hatásait a vezetők és a politikai döntéshozók számára. Az itt bemutatott kutatás ezen igények némelyikét igyekszik kielégíteni. A kutatás céljai között szerepel különösen az e-business magatartás fő jellemzőinek feltárása, valamint az értékhatások vizsgálata. Feltételezésünk szerint a vállalati teljesítményt és így az értékteremtést nagymértékben meghatározza a vállalkozások által alkalmazott üzleti modellek szerkezete és relevanciája, azaz megfelelősége. Pontosabban, feltételezzük, hogy a vállalatok csak akkor élvezhetik az e-businessben való részvétel potenciális előnyeit, ha képesek megfelelő internetalapú üzleti modelleket kidolgozni, elfogadni és használni.
Az e-business modell bizonyos kulcsfontosságú szempontjai kulcsszerepet játszanak, és képesek közvetlenül és jelentősen befolyásolni az e-business értékét. Amit és Zott kutatás alapján négy egymással összefüggő értékhajtó tényezőt azonosított: hatékonyság, komplementaritás, rögzítés és újdonság.
Hatékonyság: A piacok új tranzakciós mechanizmusai az alacsonyabb tranzakciós költségeken és a piaci hatékonyság javításán alapulnak. Ezek a hatékonyságnövekedések hatással vannak a szállítási határidőkre mind a beszállítóktól és partnerektől származó erőforrások, valamint a késztermékek szállítása a fogyasztókhoz. Az értéklánc dezintegrációja, pl. több üzleti tevékenység kiszervezésével, a termelésben a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználásával vagy a szállítási csatornákban a közvetítők megszüntetésével szintén hatékonyságnövekedést eredményez.
Komlepmentaritás: A termékek, szolgáltatások és információk horizontális integrációja egymást kiegészítve. komponensek alapján a vásárlók számára nagyobb kényelmet és alacsonyabb tranzakciós költségeket eredményez. A komplementaritási értékek olyan csatornaválasztékokban fordulhatnak elő, amelyekben az ügyfelek például lehetőséget kapnak a termékkatalógusok online böngészésére, és offline vásárolhatnak. Továbbá a keresleti oldalon a horizontális integráció, például virtuális vásárlói közösségek létrehozása, keresleti externáliákat hozhat létre.
Rögzítés: Az elektronikus hálózatokban történő kommunikáció új típusú interakciók és kapcsolatok lehetőségét teremti meg. Lehetővé teszi mind az eladók, mind a vevők számára, hogy új szerepeket töltsenek be, és mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy több információt gyűjtsenek és tároljanak egymásról. Azt állítják, hogy az alacsonyabb internetes keresési költségek miatt a vásárlók többet fognak vásárolni a legjobb vételért. Így nehéz lesz hosszú távú vásárlói kapcsolatokat kialakítani. Az internet azonban más lehetőségeket is kínál a kapcsolatépítésre, pl. személyre szabott weboldalak, a tárolt profilok alapján testre szabott termékek, proaktív ügyféltámogatás a termék életciklusának minden fázisában, valamint a márkaépítés és a bizalomépítés révén.
Újdonság: Az új üzleti modellekbe beágyazott e-business környezetnek minden vállalkozás stratégiai megfontolásának alapját kell képeznie. Csak kifejezett döntések révén lehet értéket
az e-business révén történő értékteremtést ki lehet használni. A cégnek az értékteremtő rendszerben való pozicionálása kreatív és innovatív döntések eredménye. Ezek az innovációk magukban foglalják az új termékek és szolgáltatások, új termelési folyamatok, valamint új tranzakciócsere-mechanizmusok kifejlesztését.
Az üzleti érték magában foglal minden olyan értéket, amely hozzájárul a vállalkozás hosszú távú egészségéhez és sikeréhez. Ez több, mint egyszerűen gazdasági érték, és magában foglalja az érték olyan formáit, mint például az ügyfelek jóindulata, a munkavállalók elégedettsége, a beszállítók értéke, a vezetői készségek és tapasztalat, valamint az etikai vagy közösségi érték. Az üzleti érték magában foglalhat immateriális és tárgyi eszközöket is, mint például a szellemi tulajdon és az üzleti terv. Az üzleti értéket gyakran a kiegyensúlyozott értékelőlapnak nevezett módszerrel mérik.
Hivatkozások
- Amit, R. & Zott, C. (2001), “Value Creation in E-Business”, Strategic Management Journal, 22, 493-520.
- Kollmann, T. (2019). E-business. Springer Fachmedien Wiesbaden.
- Earl, M. J. (2000). Evolving the e‐business. Business strategy review, 11(2), 33-38.
- Gordijn, J., & Akkermans, H. (2001). Designing and evaluating e-business models. IEEE intelligent Systems, 16(04), 11-17.
- Johnson, M. E., & Whang, S. (2002). E‐business and supply chain management: an overview and framework. Production and Operations management, 11(4), 413-423.
