"Bejárta a világsajtót az az április végén közzétett nyílt levél, melyben húsz nyugalmazott tábornok, és több mint száz egykori katonatiszt figyelmeztette az államfőt arra, hogy polgárháború fenyegeti Franciaországot."
Biden amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy pontot téve a húsz éves, látszólag végtelen konfliktus végére, kivonja az összes amerikai katonát Afganisztából. A bejelentés ihlette Julius Strauss az alábbi cikk megírására, lévén kétszer is hosszabb időt töltött afgán földön: először újságíróként majd Őfelsége Kormányának képviseletében.
Szijjártó Péter március 26-án Strasbourgba utazott. Ez az út azonban nagyban eltért az európai ügyek szokásos egyeztetésétől. Sőt, szinte köze sem volt az Európai Unióhoz. Az ok, amiért a külügyminiszter elutazott: Magyarország soros elnöksége az Európa Tanácsban.
Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját. A jeles alkalmat a természetvédelmi ünnepek „ősatyjának” is tekinthetnénk nem csak magyar, hanem nemzetközi vonatkozásaiban is.
"Most megint úgy érzem magam, mint 1988-ban, ugyanazt látom. Hogy a mainstream, a hagyományos média nem vesz tudomást arról, milyen nagy durranás a blockchain, a kriptopénz, a Web 3.0, vagy nevezzük bárminek."
Az Országgyűlés múlt heti szavazását követően mindössze öt budapesti egyetem maradt minisztériumi fenntartásban. Milyen kritikák vetődtek fel és ezekre mik a válaszok? Gallai Sándor írása.
Az MCC Valenciában tanuló diákjai készítettek interjút a spanyol gondolkodóval a konzervativizmus mibenlétéről, kultúrharcról, a család fontosságáról és az azt veszélyeztető jelenségekről.
Száz évvel az Ír-sziget politikai megosztását szentesítő és Észak-Írországot létrehozó angol-ír szerződést követően a BREXIT-tel az ír-kérdés ismét konfliktusforrássá válhat az Egyesült Királyságban.
Nagy médiavisszhangot váltott ki az a hír, hogy Dánia – elsőként Európában – visszavonta egyes szír menekültek tartózkodási engedélyét arra hivatkozva, hogy Damaszkuszban és a környékén mára stabilizálódott a helyzet.
Április 23-án visszavonta az orosz védelmi miniszter az átcsoportosított haderő javát az ukrán határról, így látszólag véget ért az év eleje óta tartó kiéleződött időszak Oroszország és a Nyugat között. Utólag érdemes megvizsgálni, hogy volt-e alapja a háború kontrollálatlan eszkalációjának, illetve, hogy mi motiválja a szereplőket?
Mit tehetünk, ha olyan családi mintákat hozunk, hogy a verés a gyermeknevelés legitim eszköze? Milyen módszerek segíthetnek a saját indulataink kezelésében? Milyen eszközeink vannak, amikkel elkerülhető a büntetés? Pszichológiai Iskolánk oktatóinak közös írása egy sokat emlegetett ügy kapcsán, szakmai szemmel.
A francia Nemzetgyűlésben márciusban kezdődött a „klímatörvény” vitája. A tervezet ellen a COVID ellenére is tízezrek vonultak utcára. A tüntetők valódi fellépést követelnek a bolygóért, míg a kormány gazdasági érvekre hivatkozva észszerűnek tartja akciótervét. A dilemma nem új: Mentsük meg a Földet vagy mentsük meg a gazdaságot (a szavazókat)?
Néhány hónappal ezelőtt a GameStop még csak egy üzlethálózat volt, ahová az amerikaiak jártak videojátékot vásárolni. Azonban elég nagy az esélye, hogy a jövőben a tőzsdei szabályozás alapelveinek átalakulását fogják majd a vállalat nevéhez kötni.
Három héttel azután, hogy a bátortalan Charles Michel és a ravaszdi Erdoğan társaságában von der Leyen megalázó helyzetbe került Isztambulban, az eset még mindig beszédtéma Brüsszelben és másutt is. Nem csoda, hisz a kép érzékletesen rámutat az EU sürgető problémáira és egyben gyengeségének kínos beismerése is.
A karantén egy valamire biztos jó volt: sokan visszataláltak az olvasáshoz. Egy ilyen helyzetből született izgalmas recenzió az alábbi is, amely az irodalmi mellett politikai tanulságokkal is szolgált a szerző számára.
Kollégánk a saját történetén keresztül írta meg, miként tud valaki Magyarországon kis kortól akár az egyetemig német oktatási intézményekben "felnőni".
Az éppencsak 30 éves új városvezető hölgy nem vallja magát egyik államalkotó népcsoporthoz se tartozónak. Ezzel a jelenlegi boszniai törvények szerint elvágja a politikai karrierjét - vagy segíthet meghaladni az etnikai-vallási ellentéteket? Izgalmas körkép a Balkán szívéből.
Közgazdasági Iskolánk vezetője néhány lehetséges magyarázatot mutat be arra, hogy miért nem képes Európa a 2008-as válság óta gazdaságilag talpraállni. Pont a pandémia hozhat el egy reményteli újrakezdést?
Heves reakciókat eredményezett 2021. április 18-án a labdarúgó Európai Szuperliga bejelentése. A Szuperliga léte az európai kultúra legmélyebb politikai, közösségszervezési kérdéseihez kapcsolódik, ezért a gazdasági és sportszakmai hatásokon túl politikai kérdés is. Vajon létrejöhet a profitmaximalizáló "elitcsoport" vagy ragaszkodik Európa a kialakult sportszervezési gyakorlatához?
Nemrég Budapesten járt az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini. A magyar és a lengyel miniszterelnökkel folytatott eszmecseréjét követően is elmondta: pártja célja is az, hogy az elmúlt évtizedben balra sodródott Európai Néppártból kiábrándultakat (és a további jobboldali szavazókat) megszólítva szerezzen többséget az „európai reneszánsz” eszméjének. A Liga messziről indult, több „megállón” keresztül jutott el idáig. Írásunkban e megtett út állomásait követjük végig röviden.
Április 18-án világszerte a Műemléki Világnapot ünnepeljük, amelyet annak idején az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete (ICOMOS) kezdeményezett. Az 'ICOMOS' meghatározó szerepet tölt be a világ műemlékvédelmében, az általa kidolgozott irányelveket a legtöbb ország átülteti saját műemlékvédelmi gyakorlatába.
Robbanás rázta meg 2021. április 11-én a natanzi földalatti urándúsítót Iránban, amely átszakítva néhány vezetéket áramkimaradást okozott a telepen nagyszámú centrifugát károsítva. Irán rögtön Izraelt okolta az incidensért, és válaszlépéseket ígért.
Az elmúlt majd tíz évben egy egész kutatási iparág (future of work) épült a robotikai apokalipszis (robocalypse) narratívájára, – konferenciákkal, könyvekkel, és a kedélyeket felborzoló szalagcímekkel. A narratívát még az sem zavarta, hogy a prognózisok enyhén szólva is megbízhatatlanok.
Ebben a LeaderShape könyvajánlóban egyszerre két könyvet fogok ajánlani azoknak, akik úgy érzik, hogy napjaink kiszámíthatatlan környezetében jobban el szeretnének mélyedni a stratégia és a vezetés művészetében.
Száz éve alakult a trianoni traumát követően a magyar történelem egyik legsikeresebb "válságkezelő alakulata", a Bethlen-kormány. Beszéljünk ennek kapcsán most egy olyasvalakiről, akinek kilenc éves minisztersége kulcsfontosságú volt az ország újjászervezésében: Klebelsberg Kunóról.
Nem csak egy ember élete ért véget, hanem egy korszak is. Az általa megtestesített britség korszaka. Vele együtt tűnik el a „Keep calm and carry on” (Maradj nyugodt és folytasd) generációja.
Amihez kötődünk, azt szeretjük; amit megszerettünk, az fontossá válik; ami pedig számunkra fontos, arra vigyázni fogunk. A FIT Program módszertanát bemutató sorozatunkban Fodor Eszter természetvédelmi mérnök oktatónk írása.
Míg Brazíliát nemzetközi szinten érik bírálatok, addig Brit Kolumbia egyes területein, ahol a fák már a középkor óta ott állnak, háromszor gyorsabban vágják ki az őshonos erdőket, mint az amazonasi esőerdőben.
Nagyapám, Kálnoky Hugó, mint oly sok más rászóruló ember 1945 elején menedéket talált Apor Vilmos püspöki rezidencián. Ott volt még, amikor orosz katonák megöltek Aport. Mi is történt valójában? Egy szemelyes nyomkeresés.
Afrikában a külföldi szereplők számára fontos a gazdasági lehetőségek kiaknázása és a fejlesztési támogatások kereskedelmi érdekek mentén való elosztása. Ez egyben azonban csapda is a kontinensnek, hiszen a kevésbé releváns afrikai területek még inkább leszakadhatnak.
Az amerikanizáció Franciaországban immáron nem (csak) a Coca Colát, hanem a kulturális életet a "sokszínűség" és a "dekolonizáció" nevében felforgatni akaró szélsőséges eszméket is jelenti. Hagyják-e magukat a franciák?
A Harvard professzora szerint a közgazdászok többsége az általában alkalmazott megközelítés miatt túlságosan elfogult a migráció kapcsán. A migráció gazdasági haszonélvezőinek hozama és kárvallottjainak vesztesége kiegyenlíti egymást, ezért a bevándorlás megítélése elsősorban elosztási kérdés. A migrációról szóló vitákban nem a közgazdasági érvek a perdöntőek.
A projektről legutoljára akkor hallhattunk, mikor Trump elnöksége utolsó napján szankcióval sújtotta a csöveket lefektető hajót. Nézzük meg milyen konfliktusokat eredményezett már és miért kulcsfontosságú a Nordstream 2.
A szenvedés és a veszteség az emberi lét elodázhatatlan valósága. A pandémia ezt mindnyájunkhoz még közelebb hozta. Van azonban mód arra, hogy mind az ezzel való szembesülést, mind a fájdalom elviselését gyógyító folyamattá alakítsuk.
Előző