Júliustól egy évig Magyarország a V4 új elnöke. Sok feladat hárul hazánkra a COVID utáni időszakban, de a migrációs tematika továbbra is meghatározó lesz.
Az Európai Tanács 2021. június 24-25-i ülése történelmi jelentőségű volt, de nem azért, amiért elsőre gondolnánk. Míg egyesek a magyar kormánynak a "közös értékek" elleni sokadik támadásával szembeni védekezést látták az ügyben, mások a "cancel culture" hivatalos megjelenését az EU legmagasabb szintjein.
2021. július 1-től egy éven át újra Magyarország látja el a visegrádi együttműködés elnökséggel kapcsolatos teendőit. Az 1991-ben életre hívott visegrádi csoport, eleinte hármak, majd Csehszlovákia szétválását követően négyek történetének ez lesz a hatodik magyar elnöksége.
A válságokkal küzdő Libanont havonta több ezer ember hagyja el a jobb élet reményében. A jelenség nem új: az apró közel-keleti országból kiinduló láncmigráció hozzávetőleg másfél évszázada kezdődött. Viszont, sok arab diaszpórával szemben a libanoniak integrációja általában sikeresnek mondható, e közösségek tagjai iskolázottak és jó a vagyoni helyzetük. Mi a titkuk?
Amikor az ember kisgyermeket nevel, akkor a gondtalan nyaralások és kirándulások időszaka alatt is számos kihívással szembesülhet. Talán az egyik legnagyobb félelem a „gyerekhiszti” és az azt kísérő ítélkező pillantások kezelése. Mit tehet a szülő ebben a helyzetben?
Amikor a médiaszabadságot elnyomják, az soha nem jó jel. De maga a média elnyomhatja-e a szólásszabadságot? Egy vezető német közvélemény-kutató szerint igen a válasz.
Az FPÖ két éve próbálja kiheverni azt a megrázkódtatást, amit Heinz-Christian Strache korábbi pártelnök ibizai videója váltott ki. Strache kizárásra került, a párt profiljának konszolidálásáról és jövőjéről szóló viták folyamatos belső feszültséget teremtettek és végül a 2019 májusában hivatalba lévő Norbert Hofer – Herbert Kickl párost is egymás ellen fordították. A két politikus rövid hatalmi harca Kickl győzelmével zárult, 2021. június 19-én az FPÖ kongresszusán. Portré az FPÖ távozó és új elnökéről.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1941. június 27-én, pénteken, Bárdossy László miniszterelnök–külügyminiszter az Országgyűlés Képviselőházában bejelentette, hogy „Magyarország és a Szovjet-Unió között a hadiállapot beállott”. Hazánk második világháborúba való belépésével kapcsolatban mindmáig találkozhatunk tisztázatlan kérdésekkel, és a közgondolkodásunkba tévesen beleivódott toposzokkal, melyeket e kerek évforduló ürügyén érdemes történészi szemszögből górcső alá vennünk.
Legújabb kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a kiégés nem egyéni, hanem szervezeti probléma és súlyosan veszélyezteti a mentális egészségünket és vállalkozás versenyképességét. Sok vezető felismerte már a problémát, de azzal csak kevesen vannak tisztában, hogyan is lehet kikeveredni belőle. Talán ezért van az, hogy mindenki beszél a kiégés elkerüléséről, de a szervezetek kevesebb mint egyharmada tesz ellene bármit.
Az rendszerváltás nem csak a régóta vágyott szabadságot, de a kiszámítható gazdasági fejlődést is elérhetővé tette a magyarok számára. Magyarország az addigi pártállam kulturális, ideológiai berendezkedésével szakítva vált demokratikus országgá. A sok reménytelin induló folyamat közepette több csoportnak is hozott erősen negatív változásokat 1990. Ilyen volt a magyarországi roma közösség is, amely egy kiszámíthatóbb, munkára épülő modellből hullott hirtelen szinte a semmibe.
A német közvélemény csak idén döbbent rá, hogy parázs viták folynak az átlagos német állampolgár számára alig ismert választási rendszerről. 2021 elején az ellenzéki frakciók beadvánnyal éltek az Alkotmánybíróságon, kifogásolva a német választási rendszer reformját. Ezen írásban bemutatjuk milyen problémák, dilemmák és kihívások merülnek fel a német parlamenti választási rendszer körül, s hogy ennek fényében mennyire tekinthető példaértékűnek?
Sok minden másképp nézne ki, ha ma az EU-t teljesen újból fel kellene építeni. A feladatok, amelyeket meg kell oldania, mások, mint azok, amelyekért megalapították.
Már harminc éve, hogy a szovjet csapatok kivonultak Magyarországról, és az 1956-os forradalom elérte a célját. A végére mindenesetre a viszony érdekesen alakult.
A tudományos pszichológia felismerései arra bíztatnak bennünket, hogy fordítsunk figyelmet az érzelmeinkre, függetlenül attól, hogy létüket örömmel tudjuk-e fogadni.
Grönland gleccsereinek, szárazföldi és tengeri jégtakarójának olvadása mára a globális tananyag részévé vált a klímaváltozás hatásainak szemléltetésében. Sokkoló fotók látnak napvilágot naponta a lassan vízvilággá váló jégvilágról, a nehezen, vagy nem alkalmazkodó sarki élővilágról, a csontsovány, élelemet hiába kereső jegesmedvékről.
Idén hunyt el Robert A. Mundell kanadai közgazdász, az optimális valutaövezetek, valamint a Mundell-Fleming modell egyik megalkotója, aki kutatásaiért 1999-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. Összefoglaló Nemzetközi Kapcsolatok Iskolánk vezetőjének tollából.
2021. május 24-én a mali hadsereg puccsot hajtott végre az ország civil vezetése ellen – kilenc hónapon belül másodszor. Miközben az Afrikai Unió felfüggesztette a nyugat-afrikai állam tagságát, a politikai krízis nem csupán a dzsihádista csoportok elleni küzdelmet árnyékolja be, de tovább ösztökéli az illegális migrációt, és kétségessé teszi a régióban az európai és magyar katonai szerepvállalás jövőjét is.
Kevés olyan irodalmi alkotást tudunk említeni, amelynek megjelenése választásokat döntött volna el. A magyar származású Arthur Koestler Sötétség délben című regényének komoly szerepe volt abban, hogy az 1946-ban Franciaországban nem a kommunisták győztek. De hogyan jutott el Koestler odáig, hogy a kommunizmus eszméjének egykori hithű követőjéből már-már tudományos precizitású bírálójává váljon?
Hogyan hatott a koronavírus a vállalkozásokra? Hogyan válaszoltak a magyar kkv-k a járványra, hogyan alakította át a válság az ő működésüket és gondolkozásukat? Ezekre a kérdésekre fókuszált a IFKA és a Mathias Corvinus Collegium közös kutatása – ennek eredményeit foglaljuk össze cikkünkben.
Huszonkét éve, 1999. június 9-én kötötték meg a kumanovói egyezményt, amivel véget ért Kis-Jugoszlávia NATO-bombázása. Az akkori szerb tartomány, Koszovó, nemzetközi katonai ellenőrzés alá került, és ez gyakorlatban megágyazta a függetlenséghez vezető utat. Mi történt azután és milyen napjainkban a koszovói szerb kisebbség helyzete?
Varsói ösztöndíjasunk, Heincz Barnabás Adam Cezary Bosiacki Oroszország szakértővel, lengyel jogtörténésszel beszélgetett a régió átalakulóban lévő geopolitikai valóságáról, egy lehetséges orosz-kínai szövetségről (és Washington lépéseiről) valamint az új belarusz helyzetről.
A „pszeudotudomány” az akadémiai szféra integritásának aláásása mellett gyengíti az egyének érvelésen alapuló véleményalkotási képességét. De mégis mi lehet a hamis tudomány sikerének kulcsa?
Az MCC-Mindset Pszichológia iskola vezetője és néhány oktatója közös írásban áll ki a gyermekek védelméért és a (hamarosan egyre nagyobb fokozatra kapcsoló) politikai kampányokban való fel- és kihasználásuk ellen.
Gazdaságtörténeti könyvek előszeretettel mutatják azt a hokibot alakját követő diagramot, amely szerint hosszú évezredeken át szemernyit sem növekedett a gazdaság és a jólét, majd a görbe a 18. század második felétől kezdve hirtelen felszálló ágba csapott át. Olyannyira, hogy azóta sincs megállás.
Hogyan teszi lehetővé az obstrukció, hogy a kisebbség hatékonyan blokkolja a többség akaratát az USA Szenátusában? A demokratáknak milyen esélyeik vannak az eltörlésére? Az obstrukció kiiktatása milyen hatással lenne Biden liberális migrációs politikájára? Ezeket a kérdéseket járja körbe Veres Kristóf György.
Közgazdász szemmel a járvány okozta viszontagságokról, újraindulásról és mindarról, amiben megváltoztatott, amire megtanított és amelyben jobbá tett minket az elmúlt egy év.
2021 májusában a magyar sportéletet aktívan követők táborán kívül is komoly visszhangot váltott ki, hogy az olasz kerékpáros körverseny, a Giro d'Italia során egy magyar kerékpáros, Valter Attila előbb a 25 év alatti indulók körében állt az élre, majd 3 napon át vezette az összetett versenyt is.
"Európa lényegét Márai úttörő módon feszegeti. Nemzedékének jelentős írói közül senkit sem tudok felidézni, aki 1930-ban ezen töprengett volna." - Tibor Fischer írása Márai Sándor műveiről és örökségéről.
Már az első pünkösd is egy, népszerű szóval, globális esemény volt, amely Isten radikális üzenetét közvetítette, miszerint nem pusztán “feladataink” vannak ezen a világon, hanem hivatásunk.
Mostanság egyre többet hallani különböző varjútámadásokról, különösen így tavasszal. Valóban megérkeztek volna Hitchcock gyilkos madarai? Ezentúl bárhol járunk vérvarjaktól kellene rettegnünk az eget kémlelve? Középpontban a kétszínű tollruhás dolmányos varjak, akik évtizedek óta városaink társbérlői.
A német hatóságok 2001-ben kezdték nyomon követni a „politikai indíttatású bűncselekményeket”. 2020-ban több esetet regisztráltak, mint bármely azt megelőző évben. A társadalmi feszültség nő.
A magyarországi németség több évszázados története rengeteg különleges ismert és kevésbé ismert helyet, emléket és persze személyes sorsot őriz. Ebből készített összeállítást a Magyar-Német Intézet munkatársa, Fodor Kinga.
A kínai-ausztrál konfliktus nem tegnap kezdődött, de mostanra vett igazi mélyrepülést. A kínai állami média egyik szerkesztője cipőre tapadt rágógumihoz hasonlította a szigetországot, míg az ausztrál belügyminiszter már harci dobokat hall, ha Kínára gondol.
Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció hivatalba lépésével felerősödtek azok a törekvések, amelyek az OECD-ben egy globális minimumadó kialakítását célozzák.
Miért pont a bíróink legyenek azok, akikben föltétlenül megbízunk a jogoknak (köztük az emberi jogoknak) a helyes értelmezése és érvényesítése terén, szembeállítva például a demokrácia – akár minősített – többségével is?
Az Oroszország és Ukrajna között hét éve tartó konfliktus nemrég ismét kiéleződött. Ryan Brockhaus az ukrán határhoz közeli orosz katonai lépések hosszú távú következményeit elemzi.
Előző