Az online zaklatás különféle jogi megközelítéseinek összefoglalása azért fontos, hogy jobban megértsük az egyes alapjogok védelmével összefüggő megfontolásokat.
Az új afgán állam születése egyszerre lehetőség az előtérbe kerülő nagyhatalmaknak befolyásuk kiterjesztésére, azonban a térség kisebb államainak még fontosabb a belbiztonság megőrzése szempontjából a gazdasági kapcsolatok kialakítása, és az, hogy miként nyitnak új fejezetet régi-új szomszédjukkal.
A körülöttünk zajló napi világpolitikai és biztonságpolitikai események mellett hazánk déli szomszédságában egy mély történelmi gyökerekkel rendelkező konfliktus nehezíti meg a Nyugat-Balkán európai integrációját, komoly kihívás elé állítva a nemzetközi közösséget, benne a magyar vezetésű NATO missziót.
Van-e az embernek joga ahhoz, hogy saját maga döntsön a saját haláláról? Létezik-e az ember méltó halálhoz való joga? Megakadályozhatja-e az állam az egyént a saját haláláról való döntésében?
Október utolsó napjaiban az Európai Bizottság 60 millió eurós segítséget ígért Moldovának, hogy elősegítse a hetek óta zajló gázkrízis megoldását. Hogyan fajult odáig a helyzet, hogy a Gazprom már a gázcsapok elzárásával fenyegetőzött?
Magyarországon a gazdasági-ipari szereplők átlagosan háromszor annyi hulladék előállításáért felelősek, mint a lakosság és a háztartások együttvéve, pedig amikor a hulladéktermelés felelősségéről beszélünk, általában az egyéni, fogyasztói, nem pedig a vállalati felelősség kérdése merül fel.
A járványok megfékezése, a fertőző betegségek elleni küzdelem mindig is óriási erőfeszítéssel, áldozattal és nem kevés kockázattal járt. Az pedig, hogy a védekezésben az egyéni és a közösségi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lenni, illetve, hogy ezek olykor ütközhetnek is, korszakokon átívelő, vagy éppen ismétlődő vitákat generál.
Egyre több tudományos közlemény születik arról, hogy a Nigériában tapasztalható társadalmi feszültségek, gazdasági ellentétek, vallási eredetű konfliktusok, demográfiai kihívások és politikai játszmák hamar komolyabb válságokhoz és még mélyebb instabilitáshoz vezethetnek a közeljövőben.
Idén júliusban az Európai Parlament megszavazott egy új rendeletet, aminek értelmében a tech óriások legálisan kutathatják át a felhasználóik privát üzeneteit. A cél: a gyermekek elleni szexuális erőszak visszaszorítása. A kritikusok szerint félő, hogy az intézkedés tömeges megfigyeléshez fog vezetni.
A német szociáldemokraták (SPD), a zöldek és a liberálisok megállapodtak a kormánykoalícióról, és bemutatták programjukat. Ennek egyik pontja a migrációs politika radikális reformja, amely örökre megváltoztatja Németországot.
Mi fejezhetné ki jobban akár filozófiai, akár teológiai értelemben a teljességet, mint a kör, amely azon túl, hogy geometriai, egyben egy gondolati-vonalat is sejtet, ami önmagába tér vissza és ezzel átfog, körbeér?
A száz éve ezen a napon született Pilinszky Jánost rendre a legnagyobb 20. századi költőink közt említik, s életműve vitathatatlanul a magyar irodalmi kánon szerves részévé vált.
A mai Európában egyáltalán nem ritka a felsőbíróságok közötti vita az uniós jog kiterjedésével kapcsolatban, vagy a tekintetben, hogy az uniós jog mely bírói fórumot mire jogosít fel pontosan.
A magyar közbeszédben és sajtóban politikai, sőt, pártpolitikai kérdéssé vált annak megítélése, hogy csökkent, vagy éppen nőtt-e az Európába irányuló migráció a 2015 óta eltelt időszakban. Pedig a számok feketén-fehéren mutatják: a migrációs nyomás fokozódik.
Október elején mindössze 4 nap alatt 100-nál is több kínai vadászgép merészkedett veszélyesen közel Tajvan légterének határaihoz. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság 40 év viszonylagos béke után újra egymásnak feszülhet. Milyen forgatókönyvet tartogat magában a konfliktus? Vajon békésen egyesül a két ország, avagy a Közel-Kelet után a Távol-Kelet is lángokba borul?
Svédországot a szociáldemokrácia egyik fellegvárának tekintik, ahol a baloldal rendkívül mély társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, az utóbbi évszázadban csak ritkán került ellenzékbe és olyan politikai környezetet alakított ki, amihez a megosztott jobboldal is hosszú időn keresztül alkalmazkodott.
A magyar vidék iránt elkötelezett szakértők között szinte teljes az egyetértés, hogy szükség lenne a magyar önkormányzati rendszer megerősítésére. Ezzel könnyű egyetérteni, azonban az már nehezebb kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
Meglepő fordulatot hoztak a parlamenti alsóházi választások Csehországban október 9-én. A felmérések ugyan sorra Andrej Babiš jelenlegi kormányfő pártját, az ANO-t jelezték befutónak, azonban az kevés szavazattal, de elmaradt a jobbközép SPOLU nevezetű hárompárti összefogás mögött.
Michael Shellenberger 2020-ban megjelent könyve, az „Apokalipszis soha” új megközelítésből mutatja be világunk környezetvédelmi, társadalmi és az éghajlatváltozáshoz köthető problémáit.
2021. november 3-án az MCC Társadalom- és Történettudományi, valamint Jogi Iskolái szervezték azt a szakértői vitát, amelynek tárgya az alkotmányozással kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetése volt, illetve az alkotmány stabilitásának különböző nézőpontok szerinti megvitatása.
Az elmúlt hónapokban Magyarországra látogatott több neves franciaországi politikus. Szeptember 24-én Éric Zemmour, majd szinte pontosan egy hónappal később, október 26-án a Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Sokszor hallhatjuk, hogy az új évezred olaja a személyes adat. Ez hatványozottan igaz, ha különleges (szenzitív) adatokról beszélünk, amelyek fokozottabb törvényi védelemben részesülnek.
Az európai labdarúgás történéseit szoros figyelemmel követőknek már bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi években egyre több nívós futballklub került keleti olajmágnások, vagy épp orosz oligarchák tulajdonába.
A koalíciós kormányzás Magyarországon rendkívül aktuális téma, így hát érdemes megvizsgálni: mire jutott a nyolcpárti koalíció Izraelben, és mennyire nevezhető stabilnak Naftali Bennett miniszterelnök vezetése?
Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Történelmi eseménynek lehetünk tanúi: 16 év után nem jut kormányra a CDU–CSU pártszövetség. 2021-ben Németországban egy szociáldemokrata és zöld fordulat történt, amelynek keretében jelentősen átalakul majd az ország eddigi politikai helyzete. Mindkét tárgykör lényegesen érinti Magyarországot, a kérdés az, hogy az ország ki tudja-e használni saját előnyére a megváltozott helyzetet?
A nagy átalakulásra vonatkozó elképzelések skálája meglehetősen széles: a kapitalizmus „reformjától” annak felszámolásáig terjed. Angela Merkel német szövetségi kancellár ezekkel a szavakkal ösztönözte Davosban 2020-ban a társadalom nagyszabású átalakítását: „ez természetesen gigászi, történelmi léptékű átalakulás. A cikk szerzője: Von Klaus-Rüdiger Mai.
Van három egymást követő, az elmúlással kapcsolatos ünnepnapunk: október 31., november 1. és november 2. Ha megvizsgáljuk ezek szerepét, akkor azt kell mondanunk, hogy a halál önmagában jelentős, hiszen általános és kikerülhetetlen. Minden embernek egyszer majd meg kell halnia, aki valaha is megszületett.
Van hazánktól délre hat európai ország, ahol még mindig csak terv az uniós csatlakozás. Ezen államok többnyire csak két-három millió fős lakosságát az eltérő történelem, az etnikai-vallási hovatartozás és a nagyhatalmi kapcsolatrendszer választja el a többiekétől. A nyugat-balkáni országokról és az ottani magyar befektetési lehetőségekről szóló sorozat első részében Albániát mutatjuk be.
A klasszikus építészet nem jobb- vagy baloldali kérdés – állítja Justin Shubow építészkritikus, akit a Biden-adminisztráció azonnali hatállyal menesztett az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségéből. Shubow a klasszikus és a hagyományos építészettel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért és az öncélú posztmodern kockaépületek ellen küzd a scrutoni hagyományokat követve.
A napokban elhunyt Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas pszichológus úgy vélte: az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban a sztálinista rendszer megdöntéséért, valamint hazánk függetlenségéért folytatott népfelkelés résztvevői között a magyar társadalom széles rétegei képviseltették magukat. Az izraelitáktól kezdve, a saját országukban dúló polgárháború elől korábban hozzánk menekült, kommunista meggyőződésű görögökön át egészen a honi cigányságig.
A három magyar nemzeti, illetve állami ünnep közül csak az augusztus 20-i, Szent István nevével fémjelzett államalapítás volt a saját korában sikeres. A másik kettő korszakalkotó reformmozgalmakra emlékeztet, amelyek a maguk idejében kudarcba fulladtak.
Előző