Mi fejezhetné ki jobban akár filozófiai, akár teológiai értelemben a teljességet, mint a kör, amely azon túl, hogy geometriai, egyben egy gondolati-vonalat is sejtet, ami önmagába tér vissza és ezzel átfog, körbeér?
A száz éve ezen a napon született Pilinszky Jánost rendre a legnagyobb 20. századi költőink közt említik, s életműve vitathatatlanul a magyar irodalmi kánon szerves részévé vált.
A mai Európában egyáltalán nem ritka a felsőbíróságok közötti vita az uniós jog kiterjedésével kapcsolatban, vagy a tekintetben, hogy az uniós jog mely bírói fórumot mire jogosít fel pontosan.
A magyar közbeszédben és sajtóban politikai, sőt, pártpolitikai kérdéssé vált annak megítélése, hogy csökkent, vagy éppen nőtt-e az Európába irányuló migráció a 2015 óta eltelt időszakban. Pedig a számok feketén-fehéren mutatják: a migrációs nyomás fokozódik.
Október elején mindössze 4 nap alatt 100-nál is több kínai vadászgép merészkedett veszélyesen közel Tajvan légterének határaihoz. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság 40 év viszonylagos béke után újra egymásnak feszülhet. Milyen forgatókönyvet tartogat magában a konfliktus? Vajon békésen egyesül a két ország, avagy a Közel-Kelet után a Távol-Kelet is lángokba borul?
Svédországot a szociáldemokrácia egyik fellegvárának tekintik, ahol a baloldal rendkívül mély társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, az utóbbi évszázadban csak ritkán került ellenzékbe és olyan politikai környezetet alakított ki, amihez a megosztott jobboldal is hosszú időn keresztül alkalmazkodott.
A magyar vidék iránt elkötelezett szakértők között szinte teljes az egyetértés, hogy szükség lenne a magyar önkormányzati rendszer megerősítésére. Ezzel könnyű egyetérteni, azonban az már nehezebb kérdés, hogy ez hogyan lehetséges.
Meglepő fordulatot hoztak a parlamenti alsóházi választások Csehországban október 9-én. A felmérések ugyan sorra Andrej Babiš jelenlegi kormányfő pártját, az ANO-t jelezték befutónak, azonban az kevés szavazattal, de elmaradt a jobbközép SPOLU nevezetű hárompárti összefogás mögött.
Michael Shellenberger 2020-ban megjelent könyve, az „Apokalipszis soha” új megközelítésből mutatja be világunk környezetvédelmi, társadalmi és az éghajlatváltozáshoz köthető problémáit.
2021. november 3-án az MCC Társadalom- és Történettudományi, valamint Jogi Iskolái szervezték azt a szakértői vitát, amelynek tárgya az alkotmányozással kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetése volt, illetve az alkotmány stabilitásának különböző nézőpontok szerinti megvitatása.
Az elmúlt hónapokban Magyarországra látogatott több neves franciaországi politikus. Szeptember 24-én Éric Zemmour, majd szinte pontosan egy hónappal később, október 26-án a Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Sokszor hallhatjuk, hogy az új évezred olaja a személyes adat. Ez hatványozottan igaz, ha különleges (szenzitív) adatokról beszélünk, amelyek fokozottabb törvényi védelemben részesülnek.
Az európai labdarúgás történéseit szoros figyelemmel követőknek már bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi években egyre több nívós futballklub került keleti olajmágnások, vagy épp orosz oligarchák tulajdonába.
A koalíciós kormányzás Magyarországon rendkívül aktuális téma, így hát érdemes megvizsgálni: mire jutott a nyolcpárti koalíció Izraelben, és mennyire nevezhető stabilnak Naftali Bennett miniszterelnök vezetése?
Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Történelmi eseménynek lehetünk tanúi: 16 év után nem jut kormányra a CDU–CSU pártszövetség. 2021-ben Németországban egy szociáldemokrata és zöld fordulat történt, amelynek keretében jelentősen átalakul majd az ország eddigi politikai helyzete. Mindkét tárgykör lényegesen érinti Magyarországot, a kérdés az, hogy az ország ki tudja-e használni saját előnyére a megváltozott helyzetet?
A nagy átalakulásra vonatkozó elképzelések skálája meglehetősen széles: a kapitalizmus „reformjától” annak felszámolásáig terjed. Angela Merkel német szövetségi kancellár ezekkel a szavakkal ösztönözte Davosban 2020-ban a társadalom nagyszabású átalakítását: „ez természetesen gigászi, történelmi léptékű átalakulás. A cikk szerzője: Von Klaus-Rüdiger Mai.
Van három egymást követő, az elmúlással kapcsolatos ünnepnapunk: október 31., november 1. és november 2. Ha megvizsgáljuk ezek szerepét, akkor azt kell mondanunk, hogy a halál önmagában jelentős, hiszen általános és kikerülhetetlen. Minden embernek egyszer majd meg kell halnia, aki valaha is megszületett.
Van hazánktól délre hat európai ország, ahol még mindig csak terv az uniós csatlakozás. Ezen államok többnyire csak két-három millió fős lakosságát az eltérő történelem, az etnikai-vallási hovatartozás és a nagyhatalmi kapcsolatrendszer választja el a többiekétől. A nyugat-balkáni országokról és az ottani magyar befektetési lehetőségekről szóló sorozat első részében Albániát mutatjuk be.
A klasszikus építészet nem jobb- vagy baloldali kérdés – állítja Justin Shubow építészkritikus, akit a Biden-adminisztráció azonnali hatállyal menesztett az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségéből. Shubow a klasszikus és a hagyományos építészettel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért és az öncélú posztmodern kockaépületek ellen küzd a scrutoni hagyományokat követve.
A napokban elhunyt Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas pszichológus úgy vélte: az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban a sztálinista rendszer megdöntéséért, valamint hazánk függetlenségéért folytatott népfelkelés résztvevői között a magyar társadalom széles rétegei képviseltették magukat. Az izraelitáktól kezdve, a saját országukban dúló polgárháború elől korábban hozzánk menekült, kommunista meggyőződésű görögökön át egészen a honi cigányságig.
A három magyar nemzeti, illetve állami ünnep közül csak az augusztus 20-i, Szent István nevével fémjelzett államalapítás volt a saját korában sikeres. A másik kettő korszakalkotó reformmozgalmakra emlékeztet, amelyek a maguk idejében kudarcba fulladtak.
A tavaly megjelent Európai körkép című kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa: az Európai Unió tagállamai – Magyarország és a Brexit miatt az Egyesült Királyság kivételével – a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. A kötet egyik szerzőjeként nemrégiben tartottam egy előadást a kiadvány bemutatóján, ahol Európa jövőjének dickens-i meghatározóiról beszéltem.
Legalább három ok miatt nem tudott egyértelmű győzelmet aratni az október 8-9-i csehországi képviselőházi választásokon a jelenlegi miniszterelnök. Bár új kormány még nem alakult, az összetétele Babiš múlt pénteki bejelentéséig – miszerint ellenzékbe vonulva politizál tovább- csak valószínűsíthető volt, a magyar politikában már a választás másnapján megtörtént az eredményhirdetés, sőt a változást is sokan kivetítették a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Mit hozott a cseh választás, és mi az üzenete a magyar politika számára?
A Visegrádi Csoport 30 évvel ezelőtti megalakulásakor az alapítók egyértelművé tették, hogy az egymásrautaltság és a közös érdekek jelentik majd a közöttük megvalósuló politikai párbeszéd alapját. Az országok közötti összetartozás-érzést a regionális tudat, a különböző jelképek és narratívák, az egységteremtő fogalmak tovább erősítették, háttérben a térség társadalmait alkotó polgárok egyéni és kollektív tapasztalatával. Írásomban a lakosság személyes percepciói alapján próbálom feltárni, hogy három évtizeddel az életre hívása után mit is jelent a Visegrádi Együttműködés az abban résztvevő országok polgárai számára.
Első ránézésre talán egzotikusnak tűnhet, hogy a Visegrádi Együttműködés országai és az arab világ egyik vezető hatalma, Egyiptom ilyen magas színtű tárgyalásokat folytatnak Budapesten a magyar V4 Elnökség alatt. Egyesekben talán felvetődik az a kérdés is, hogy nem volt-e fontosabb dolga a magyar, lengyel és szlovák kormányfőknek, minthogy vendégül lássák Abd el-Fattáh asz-Szíszí elnököt? Kicsit alaposabban körüljárva a témát azonban már megmutatkoznak azok a közös csomópontok és ügyek, amelyek valódi tartalmat adnak az e heti eseménynek.
Bár a terrorizmus hatékony eszköznek bizonyul a rövid távú taktikai hozamok elérésében, rendszerint messze nem ilyen sikeres a hosszú távú stratégiai célok megvalósításában – írja Diego Muro, a terrorizmus és a politikai erőszak nemzetközileg elismert kutatója. A St. Andrews egyetem oktatója When Does Terrorism Work című művében részletesen kifejti, működhet-e a politikai erőszak, elméleti és gyakorlati szempontok alapján.
A Bitcoin idén szeptemberben törvényes fizetőeszköz lett El Salvadorban. A hívek már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy nemcsak magánszemélyek és vállalkozások, hanem országok is jól be fognak majd vásárolni a kriptopénzből. Globális léptékkel mérve ez nem sokat számít, de az országban elfogadott törvény fontos tesztje annak, hogy a Bitcoin valóban működik-e "elektronikus pénzküldési" eszközként, és hasznos lehet-e a mindennapok, "az elugrok-a-kisboltba" szinten is.
A Naftali Bennett vallásos-nacionalista miniszterelnök által vezetett izraeli kormány sikerrel vészelte át a napokban századik napját, ami jóval több, mint amennyit riválisai jósoltak neki.
Bársony István munkássága lebontotta a szépirodalom és a természettudomány, illetve elsősorban a vad- és erdőgazdálkodás, és a vadászat közötti határokat.
„Csúful tekint ránk a kiszáradt Duna. Miért ígérted meg? Miért nem jöttél haza nyáron?” – énekli a bukaresti Voltaj együttes „De La Capat” („Ismét elölről”) c. számában. A kivándorlás miatt árván maradt romániai gyermekek számára dedikált dal súlyos problémára mutat rá: az Eurostat adatai szerint ismét Romániában csökkent a legintenzívebben a népesség, mely elsősorban az alacsony gyermekvállalási kedvnek és a kivándorlásnak köszönhető.
A tegnapi német parlamenti választások eredménye világos: győzött a szociáldemokrata SPD és a koalíciós partnerének leginkább vágyott Zöldek, ezzel szemben vesztett a CDU és a CSU, a két uniópárt. A győzelem és a kudarc egyúttal semmiképpen sem tükörképe egymásnak. A szociáldemokraták és a zöldek ugyanis csak kis előnnyel győztek, miközben az uniópártok megalázóan veszítettek.
Mi a jogi háttere annak a folyamatnak, amely, ahogy sokan állítják, inkább ez EU átideologizálását jelenti? Hogyan váltak olyan fogalmak, mint az "európai értékek" vagy a "diszkriminációmentesség" bizonyos ideológiák foglyaivá, ahelyett hogy az egységet erősítenék?
A Világbank megszünteti az üzleti környezetet mérő Doing Business Jelentést, mert kiderült, hogy a módszertant többször azért módosították, hogy végeredmény jobban igazodjon a vezetők elvárásaihoz és az intézményi érdekekhez. Ezzel a világnak le kell mondania egyik fontos gazdaságpolitikai iránytűjéről, a Világbanknak pedig komoly szakmai hitelességvesztéssel kell szembenéznie. Mik a történet tanulságai a nemzetközi gazdasági elemzések és a globális szervezetek számára.
A hatvanas években a nemiség forradalma végigsöpört a nyugati civilizáción. A római katolikus egyház többek között a Katolikus Nevelés Kongregációja útján felelt e kihívásra, amikor 1983-ban egy útmutatót bocsátott ki az emberi szeretetről, amelyben elsősorban a nemiségre nevelésnek adta a vázlatát.
Előző