Az USA vezette nyugati világrend átalakulása az előző évtized elején gyorsult fel. Jelentőségükből veszítve, a liberális demokráciáknak most helyet kell biztosítani feltörekvő országok számára is a nemzetközi döntéshozatalban.
Csak az a történelmi személyiség nem osztja meg az utókort, aki iránt nem érdeklődnek. Akik viszont világtörténelmi jelentőségű, kiélezett politikai konfliktusok középpontjába kerülve vonják magukra a figyelmet, azok szerepéről évszázadokon át vitatkoznak.
A nyugat-balkáni államok többsége az 1990-es évek óta kisebb nagyobb megszakításokkal törekszik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám sem a koszovói konfliktusok, sem a pandémia nem segítik Szerbiát, hogy közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
Önmagában egy nyílt levél megfogalmazása nem újdonság a magyar közjog történetében. Az Alkotmánybíróság Elnökének nyílt levele azonban szokatlan, egyúttal szimbolikus lépés.
Emmanuel Macron 2021. december 13-án, hétfőn Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A két államférfi ellenfélnek számít az Európai Unión belül az Európai Unió Tanácsának francia soros elnökségi programjának értékeit tekintve, de potenciális szövetségesek olyan témákban, mint gyógyszer- és autóipari beruházások, az atomenergia vagy a közös európai védelempolitika. A budapesti látogatásra, melyre 2007 óta nem volt példa, a visegrádi országok csúcstalálkozójának keretében került sor.
A tény, hogy az Európai Unió energiaszektora erősen importfüggő, keveseket érhetett meglepetésként, mikor az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt a kontinens gazdasági szereplői testközkelből is elkezdhették annak hatásait érzékelni idén ősszel. Nem meglepő, de lesújtó: de lehetséges lenne az önellátás?
Az elsősorban íróként ismert Mikszáth Kálmán életművének fontos részét képezik közéleti témájú alkotásai. Az országgyűlési képviselőként is tevékenykedő szerző munkái révén ritkán feltáruló perspektívából láthatunk rá a dualizmus kori magyar politika világára, sőt, általa jobban megérthetjük a politikai valóság sokszor rejtve maradó emberi vonatkozásait is.
Az idén január 1-jétől életbe lépő 19,5%-os minimálbér-emelés kapcsán megszaporodtak az intézkedés pozitívumait és negatívumait tárgyaló szakmai-közéleti írások. A diskurzusban azonban rendre egyoldalúan jelennek meg a gazdasági és a szociális természetű érvek. A következőkben – a politikai szempontokkal kiegészítve – amellett érvelünk, hogy még egy olyan egyszerűnek tűnő kérdést is, mint a minimálbér emelése, csak összefüggéseiben, az egyes szakterületek határait átlépve lehet és érdemes körüljárni.
Az Európai Uniót azért találták ki, hogy megakadályozza az európai elsőbbségért vívott további német-francia háborúkat. A Francia- és Németország közötti versengés mind a mai napig fennáll, de egyre inkább küzdenek a közös vezető szerepért a földrészen. Ez kihat Kelet-Közép-Európára is.
A kazahsztáni üzemanyagárak emelkedése által kiváltott tüntetések az ország 30 éves függetlensége során tapasztalt legsúlyosabb zavargásokká fajultak az elmúlt héten.
Milyen jogi eszközök állnak egy állam rendelkezésére, ha külföldi támadás éri a kibertérben? Hogyan szabályozzák mindezt az új Nemzeti Stratégiák? Gyorsan változó biztonsági környezetünkben a megfelelő reakció létfontosságú.
A könyv az emberi tudás átadásának nélkülözhetetlen eszköze. Egy új innovációnak köszönhetően egy kattintással ingyenesen elérhetők a tankönyvek a diákok és a tanárok számára egyaránt. Mitől különleges a koronavírus járvány alatt megjelent magyar okostankönyvek platformja?
A KKV-k elengedhetetlen mozgatórugói egy gazdaságnak, hiszen elősegítik azt, hogy az innováció jelen legyen az adott országban, emellett számos munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak az ország GDP növekedéséhez.
Magyarország és a németországi Baden-Württemberg tartomány között kiemelkedően erős a kötődés. Ma a kutatásban, oktatásban, kulturális tekintetben és a gazdaságban is eleven és eredményes az együttműködés. De mégis hogy jutottunk el a török háborúktól a magyarországi Mercedes-Benz gyár elindításáig? A kérdésre a téma helyi szakértőivel való beszélgetés adta meg a választ.
Bosznia-Hercegovina három államalkotó nemzete közül a legnépesebb létszámúak a muszlim vallású bosnyákok. A kilencvenes évek délszláv háborúi során függetlenné vált országban a muzulmán vallás egyben a nemzetiséget is jelöli. Az ország múltja és jelene az iszlám nélkül értelmezhetetlen.
Ha már Tanzániában jár az ember miért is ne „ugrana fel” Afrika legmagasabb hegyére egy trendi csúcsfotóért, természetesen MCC-s pulcsiban feszítve? – tette fel a kérdést magának KP-s oktatónk, Kövér László.
Az ifjúsági migráció kérdését széleskörű társadalmi, tudományos és politikai érdeklődés övezi, s mind a közbeszédben, mind a hétköznapi diskurzusokban gyakran átpolitizált álláspontok kialakulásával találkozhatunk.
Több mint harminc év után ismét vita tárgya a jogfolytonosság és a jogbiztonság követelménye. Létezhet-e célszerű magyarázat egy esetleges alkotmánymódosítás során az Alaptörvényre visszavezethető eljárási szabályok áthágására?
Olaszország volt az első koronavírus által sújtott európai ország, ebből kifolyólag a járványkezelés terén még nem létezett olyan „bejáratott” minta, amit követhetett volna.
Miért kerül egy angliai egyetem egy éves tandíja több tízezer fontba? Miért lehettek népszerűek a skót egyetemek számtalan európai hallgató számára? Európa egyetemei eltérő történelmi fejlődési utakat jártak be, amelyek ismerete segíthet kérdéseink megvilágításában.
El Salvador az ősz elején digitalizációs programja keretében hivatalos fizetőeszközévé tette a bitcoint, míg Kína a fokozatos korlátozásuk után végül betiltotta a kriptovaluták bányászásán kívül a velük való kereskedést is. Mi motiválhatta ezeket az országokat a döntéseik során, és a jó döntést hozták-e meg?
Az 1880-as évek a gyarmatosítás új korszakát hozta el, amikor a nagyhatalmak újabb és újabb területeket vontak közvetlen ellenőrzésük alá. Noha a klub tagja volt, a földkerekség ekkoriban elfoglalt területei között nem találunk egyetlen négyzetkilométert sem, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia vett volna birtokba.
A pandémia legújabb hulláma, a több hónapig tartó kormányválság és az európai energiaválság zűrös időszakba taszította a szomszédunkat. Javulni látszik a helyzet, de a problémáikat valóban letudva nézhetnek az ünnepi időszak elé?
A béke megteremtése egy olyan egyetemes igény, ami a világ minden részén hasonlóan célja az embereknek. Ahogy a békére való törekvés, úgy a konfliktusok megjelenése is alapvető velejárója a társadalmunknak, bár a viszályok milyensége és az azokra adott válasz, a felmerülő problémák megoldási módja kultúránként különböző képet mutathat.
Ahogyan arról a korábbi tartalmakban már szó esett, a fenntartható márkák iránti kereslet egyre inkább növekszik. Bár ezen márkák célcsoportja nagyon hasonló, mégis más-más pozíciót foglalnak el a piacon.
2021. december 7-én újratemették Slachta Margit szociális testvért a Fiumei úti sírkertben. Több mint 70 év után térhetett vissza anyaországába a római katolikus szerzetesnő. De ki volt Slachta, az 1949-ben külföldre kényszerült feminista? Mit tanít számunkra az első női országgyűlési képviselő?
A címben feltett kérdésre jelenleg a legjobb válaszom: vagy két évig, vagy két választási ciklusig. Miért lehet, hogy csak két évig? Mert a kormányprogram hemzseg az ellentmondásoktól, ami heves konfliktusokat eredményezhet!
Az olasz alkotmány hatályba lépésének 70. évfordulója alkalmából az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy itt az ideje közelebb hozni az olasz alkotmányt a nemzethez.
Irak súlyos vízkrízist él át napjainkban, mivel két legjelentősebb folyójának, valamint azok mellékágainak vízhozama jelentősen lecsökkent az elmúlt néhány évben.
Az Európai Törvényszék novemberi digitális piacokat érintő precedens értékű ítélete zöld utat adott az erőfölénnyel való visszaélés egy új típusa, az önpreferálás jogsértésként történő megítéléséhez. Milyen hatással van ez az európai kis- és középvállalkozásokra, illetve a fogyasztókra?
Az európai jobboldali konzervatív pártok csúcstalálkozót tartottak Varsóban december első szombatján. Bár a legtöbb elemzés úgy véli, a konferencia nem érte el célját, mert a jobboldali-populista pártok nem tömörültek közös EP-frakcióba, a résztvevők szándéka valójában megvalósult a konzervatív pártok együttműködésének szorosabbá tételével.
A fiatalokkal kapcsolatban számos toposz él a köztudatban, amelyeket időről időre érdemes meg- vagy inkább felülvizsgálni. Ezen sztereotip feltevések között előkelő helyen szerepel a fiatalok elvándorlásának kérdése.
Előző