Az ókori görög gondolkodók évezredek óta meghatározzák az európai civilizáció gondolkodását. Az egyik legfontosabb közülük a kevéssé ismert epheszoszi Hérakleitosz volt. Kicsoda Hérakleitosz és hogyan látta a világot?
Közel két éve működik a legnagyobb közösségi média felület alternatív bírósága, a Facebook Ellenőrző Bizottság (Facebook Oversight Board). A testület credoja szerint feladatuk a véleményszabadság tiszteletben tartásának biztosítása független döntéseken keresztül. Vajon mennyire tud független maradni egy a médiaóriás által létrehozott nemzetközi bizottság, amit a cég maga állított fel a világ különböző országaiból érkező szakemberekből?
Komoly erőfeszítések folynak egy „föderálisabb" EU létrehozására. A tisztviselők ugyan tagadni fogják, de mint a Cluedo detektív játékban, itt is vannak árulkodó jelek.
Február 6-án éppen száz éve, hogy a római katolikus egyház bíborosai Achille Ratti milánói érseket pápává választották. XI. Piusz pápa elmélyült könyvtárosból lett a világegyház feje egy olyan korban, ahol három parancsuralmi rendszerrel szemben kellett az igazság és a józan ész szavát hallatnia.
A rohanós hétköznapokban úgy éljük az életünket, hogy igyekszünk egyáltalán nem is gondolni a halálra, az elmúlásra; sőt a társadalmunk egyfajta tabuként kezeli ezt a kérdéskört. Azonban sajnos bárki bármikor kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy betegség vagy baleset folytán már nincs lehetősége kinyilvánítani az akaratát, és rendelkezni arról, hogyan szeretné tölteni az utolsó napjait.
Az Európai Unió Bírósága kétségkívül az Európai Unió egyik ékköve, más metafora szerint pedig az európai integráció motorja. Döntéseinek súlyos következményei lehetnek a tagállamokra nézve, ennek ellenére a tagállamok viszonylag ritkán szoktak engedetlenséget mutatni.
A FRONTEX friss statisztikái azt mutatják, hogy az irreguláris módon Európába érkezők száma négy éve nem látott magasságokat ért el 2021-ben. Ráadásul ezek a számok messze nem teljesek.
Az Amerikai Egyesült Államokban a fegyvertartás az egyik legmegosztóbb politikai, társadalmi kérdés. Ugyan mély kulturális gyökerekkel rendelkezik, néha mégis érthetetlen európai szemszögből annak létezése a XXI. században. Miért és hogyan alakult ki, mi a mai szabályozás?
Régóta tudni lehetett már, hogy az Európai Unió egységesen szeretné visszaszorítani a tech-óriások, vagyis különösen a Google és a Facebook korlátok nélküli kereskedelmét az unió polgárainak személyes adataival.
„Az atomfegyverek elhozták a békét” – állítják többen a nemzetközi kapcsolatokat vizsgáló kutatók közül annak ellenére, hogy fél évszázadon keresztül fenyegették a nukleáris robbanófejek az emberiség puszta létét. A hidegháború végével lehetséges, hogy végül éppen ezek az eszközök lettek a világbéke garanciái?
Az elmúlt évszázad egyik talán legjelentősebb változása, hogy immár nem a közösség, az egyetemes igazság áll mindenek felett, hanem az egyéni érdekek, igazságok és célok. Mi változott, és mit jelent ez a világunkra nézve?
Tavaly decemberben volt 56 éve, hogy lezárult a II. vatikáni zsinat, amely jelentős változásokat hozott a római katolikus egyház életében. Az évforduló kapcsán joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mennyiben tekinthetők Ferenc pápa reformtörekvései megkésettnek és mit tett a zsinat az egyház megújulásáért?
Még be sem fejeződtek teljesen a kazahsztáni események, amikor az egyik román sajtóorgánum már arról értekezett, hogy a következő fegyveres konfliktus Transznisztriában fog kitörni, mindez nyugati segítséggel. Valóság lenne vagy propaganda?
Michael Shellenberger, bestseller szerző és környezetvédelmi aktivista Klímapolitikai Intézet által megszervezett budapesti látogatása sok szempontból tanulságos, mondhatni meghatározó jelentőségű volt intézetünk számára.
Január 8-án ünnepelte a világ Samuel von Pufendorf születésének 390. évfordulóját. A német jogtudós korának legkiválóbb egyetemein tanított, munkásságát mégis folyamatos bírálat érte. Az elsők között választotta le a középkori keresztény tanításról a természetjogi gondolkodást, amivel mind a római katolikusok, mind a protestánsok ellenszenvét kiváltotta.
Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen nem pénzügyi tartalommal rendelkező tulajdonságok játszhatnak szerepet a kis- és középvállalkozások hitelkérelmeinek az elutasításában vagy éppen elfogadásában.
A Lengyel Alkotmánybíróság a két Európa (az Európai Unió és immáron az Európa Tanács) kereszttüzében nem szűnő tárházát adja olyan elemzéseknek, véleménycikkeknek és latolgatásoknak, amelyek e bíróság karakterét és az integrációban betöltött szerepét boncolgatják. Ez az írás is egy ezek közül.
A nyári választásokon színes koalíció váltotta le Benjamin Netanyahu elnököt. Az új kormány élén álló Naftali Bennett számos kihívással néz szembe, így a folyamatosan napirenden lévő palesztin kérdéssel, Irán megerősödésével vagy akár a koronavírus járvány hatásaival. A külső fenyegetések erősek, a kormányzat összetétele pedig nem segít a gyors és hatékony döntéshozatalban. Vessünk egy pillantást az új izraeli kormány elmúlt fél évére!
A szerző szerint a meghasonlott Nyugat belső válságát szenvedő, keresztény értékeikhez ragaszkodó konzervatívoknak az egykori „keleti blokk” országainak ellenállóitól kellene túlélési technikákat tanulniuk.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kétoldalú találkozót terveznek februárban. A napirend sűrű lesz: a paksi erőmű bővítése a Roszatom közreműködésével, az ukrajnai helyzet, az orosz vakcina magyarországi előállítása, valamint az űrkutatási együttműködés.
Akadt már jó néhány vállalat, ahol a vezetők szerint jó úton jártak, miközben a cég a csőd felé tántorgott. A CDU, a német Kereszténydemokrata Unió vezetősége az elmúlt években sok esetben figyelmen kívül hagyta az ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket, „az írást a falon”.
Az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltozott a vallás szerepe társadalmunkban: a vallás rítusai háttérbe szorultak, sokak szerint teljesen feleslegessé váltak. Az a szerep azonban, amit a vallás betölt az ember életében, nem szűnt meg. Mi vette át a vallás helyét, és mivel járnak ezek a változások?
Az USA vezette nyugati világrend átalakulása az előző évtized elején gyorsult fel. Jelentőségükből veszítve, a liberális demokráciáknak most helyet kell biztosítani feltörekvő országok számára is a nemzetközi döntéshozatalban.
Csak az a történelmi személyiség nem osztja meg az utókort, aki iránt nem érdeklődnek. Akik viszont világtörténelmi jelentőségű, kiélezett politikai konfliktusok középpontjába kerülve vonják magukra a figyelmet, azok szerepéről évszázadokon át vitatkoznak.
A nyugat-balkáni államok többsége az 1990-es évek óta kisebb nagyobb megszakításokkal törekszik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám sem a koszovói konfliktusok, sem a pandémia nem segítik Szerbiát, hogy közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
Önmagában egy nyílt levél megfogalmazása nem újdonság a magyar közjog történetében. Az Alkotmánybíróság Elnökének nyílt levele azonban szokatlan, egyúttal szimbolikus lépés.
Emmanuel Macron 2021. december 13-án, hétfőn Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A két államférfi ellenfélnek számít az Európai Unión belül az Európai Unió Tanácsának francia soros elnökségi programjának értékeit tekintve, de potenciális szövetségesek olyan témákban, mint gyógyszer- és autóipari beruházások, az atomenergia vagy a közös európai védelempolitika. A budapesti látogatásra, melyre 2007 óta nem volt példa, a visegrádi országok csúcstalálkozójának keretében került sor.
A tény, hogy az Európai Unió energiaszektora erősen importfüggő, keveseket érhetett meglepetésként, mikor az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt a kontinens gazdasági szereplői testközkelből is elkezdhették annak hatásait érzékelni idén ősszel. Nem meglepő, de lesújtó: de lehetséges lenne az önellátás?
Az elsősorban íróként ismert Mikszáth Kálmán életművének fontos részét képezik közéleti témájú alkotásai. Az országgyűlési képviselőként is tevékenykedő szerző munkái révén ritkán feltáruló perspektívából láthatunk rá a dualizmus kori magyar politika világára, sőt, általa jobban megérthetjük a politikai valóság sokszor rejtve maradó emberi vonatkozásait is.
Az idén január 1-jétől életbe lépő 19,5%-os minimálbér-emelés kapcsán megszaporodtak az intézkedés pozitívumait és negatívumait tárgyaló szakmai-közéleti írások. A diskurzusban azonban rendre egyoldalúan jelennek meg a gazdasági és a szociális természetű érvek. A következőkben – a politikai szempontokkal kiegészítve – amellett érvelünk, hogy még egy olyan egyszerűnek tűnő kérdést is, mint a minimálbér emelése, csak összefüggéseiben, az egyes szakterületek határait átlépve lehet és érdemes körüljárni.
Az Európai Uniót azért találták ki, hogy megakadályozza az európai elsőbbségért vívott további német-francia háborúkat. A Francia- és Németország közötti versengés mind a mai napig fennáll, de egyre inkább küzdenek a közös vezető szerepért a földrészen. Ez kihat Kelet-Közép-Európára is.
A kazahsztáni üzemanyagárak emelkedése által kiváltott tüntetések az ország 30 éves függetlensége során tapasztalt legsúlyosabb zavargásokká fajultak az elmúlt héten.
Előző