„Az atomfegyverek elhozták a békét” – állítják többen a nemzetközi kapcsolatokat vizsgáló kutatók közül annak ellenére, hogy fél évszázadon keresztül fenyegették a nukleáris robbanófejek az emberiség puszta létét. A hidegháború végével lehetséges, hogy végül éppen ezek az eszközök lettek a világbéke garanciái?
Az elmúlt évszázad egyik talán legjelentősebb változása, hogy immár nem a közösség, az egyetemes igazság áll mindenek felett, hanem az egyéni érdekek, igazságok és célok. Mi változott, és mit jelent ez a világunkra nézve?
Tavaly decemberben volt 56 éve, hogy lezárult a II. vatikáni zsinat, amely jelentős változásokat hozott a római katolikus egyház életében. Az évforduló kapcsán joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mennyiben tekinthetők Ferenc pápa reformtörekvései megkésettnek és mit tett a zsinat az egyház megújulásáért?
Még be sem fejeződtek teljesen a kazahsztáni események, amikor az egyik román sajtóorgánum már arról értekezett, hogy a következő fegyveres konfliktus Transznisztriában fog kitörni, mindez nyugati segítséggel. Valóság lenne vagy propaganda?
Michael Shellenberger, bestseller szerző és környezetvédelmi aktivista Klímapolitikai Intézet által megszervezett budapesti látogatása sok szempontból tanulságos, mondhatni meghatározó jelentőségű volt intézetünk számára.
Január 8-án ünnepelte a világ Samuel von Pufendorf születésének 390. évfordulóját. A német jogtudós korának legkiválóbb egyetemein tanított, munkásságát mégis folyamatos bírálat érte. Az elsők között választotta le a középkori keresztény tanításról a természetjogi gondolkodást, amivel mind a római katolikusok, mind a protestánsok ellenszenvét kiváltotta.
Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen nem pénzügyi tartalommal rendelkező tulajdonságok játszhatnak szerepet a kis- és középvállalkozások hitelkérelmeinek az elutasításában vagy éppen elfogadásában.
A Lengyel Alkotmánybíróság a két Európa (az Európai Unió és immáron az Európa Tanács) kereszttüzében nem szűnő tárházát adja olyan elemzéseknek, véleménycikkeknek és latolgatásoknak, amelyek e bíróság karakterét és az integrációban betöltött szerepét boncolgatják. Ez az írás is egy ezek közül.
A nyári választásokon színes koalíció váltotta le Benjamin Netanyahu elnököt. Az új kormány élén álló Naftali Bennett számos kihívással néz szembe, így a folyamatosan napirenden lévő palesztin kérdéssel, Irán megerősödésével vagy akár a koronavírus járvány hatásaival. A külső fenyegetések erősek, a kormányzat összetétele pedig nem segít a gyors és hatékony döntéshozatalban. Vessünk egy pillantást az új izraeli kormány elmúlt fél évére!
A szerző szerint a meghasonlott Nyugat belső válságát szenvedő, keresztény értékeikhez ragaszkodó konzervatívoknak az egykori „keleti blokk” országainak ellenállóitól kellene túlélési technikákat tanulniuk.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kétoldalú találkozót terveznek februárban. A napirend sűrű lesz: a paksi erőmű bővítése a Roszatom közreműködésével, az ukrajnai helyzet, az orosz vakcina magyarországi előállítása, valamint az űrkutatási együttműködés.
Akadt már jó néhány vállalat, ahol a vezetők szerint jó úton jártak, miközben a cég a csőd felé tántorgott. A CDU, a német Kereszténydemokrata Unió vezetősége az elmúlt években sok esetben figyelmen kívül hagyta az ilyen és ehhez hasonló figyelmeztetéseket, „az írást a falon”.
Az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltozott a vallás szerepe társadalmunkban: a vallás rítusai háttérbe szorultak, sokak szerint teljesen feleslegessé váltak. Az a szerep azonban, amit a vallás betölt az ember életében, nem szűnt meg. Mi vette át a vallás helyét, és mivel járnak ezek a változások?
Az USA vezette nyugati világrend átalakulása az előző évtized elején gyorsult fel. Jelentőségükből veszítve, a liberális demokráciáknak most helyet kell biztosítani feltörekvő országok számára is a nemzetközi döntéshozatalban.
Csak az a történelmi személyiség nem osztja meg az utókort, aki iránt nem érdeklődnek. Akik viszont világtörténelmi jelentőségű, kiélezett politikai konfliktusok középpontjába kerülve vonják magukra a figyelmet, azok szerepéről évszázadokon át vitatkoznak.
A nyugat-balkáni államok többsége az 1990-es évek óta kisebb nagyobb megszakításokkal törekszik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám sem a koszovói konfliktusok, sem a pandémia nem segítik Szerbiát, hogy közelebb kerüljön az uniós tagsághoz.
Önmagában egy nyílt levél megfogalmazása nem újdonság a magyar közjog történetében. Az Alkotmánybíróság Elnökének nyílt levele azonban szokatlan, egyúttal szimbolikus lépés.
Emmanuel Macron 2021. december 13-án, hétfőn Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A két államférfi ellenfélnek számít az Európai Unión belül az Európai Unió Tanácsának francia soros elnökségi programjának értékeit tekintve, de potenciális szövetségesek olyan témákban, mint gyógyszer- és autóipari beruházások, az atomenergia vagy a közös európai védelempolitika. A budapesti látogatásra, melyre 2007 óta nem volt példa, a visegrádi országok csúcstalálkozójának keretében került sor.
A tény, hogy az Európai Unió energiaszektora erősen importfüggő, keveseket érhetett meglepetésként, mikor az energiaárak robbanásszerű növekedése miatt a kontinens gazdasági szereplői testközkelből is elkezdhették annak hatásait érzékelni idén ősszel. Nem meglepő, de lesújtó: de lehetséges lenne az önellátás?
Az elsősorban íróként ismert Mikszáth Kálmán életművének fontos részét képezik közéleti témájú alkotásai. Az országgyűlési képviselőként is tevékenykedő szerző munkái révén ritkán feltáruló perspektívából láthatunk rá a dualizmus kori magyar politika világára, sőt, általa jobban megérthetjük a politikai valóság sokszor rejtve maradó emberi vonatkozásait is.
Az idén január 1-jétől életbe lépő 19,5%-os minimálbér-emelés kapcsán megszaporodtak az intézkedés pozitívumait és negatívumait tárgyaló szakmai-közéleti írások. A diskurzusban azonban rendre egyoldalúan jelennek meg a gazdasági és a szociális természetű érvek. A következőkben – a politikai szempontokkal kiegészítve – amellett érvelünk, hogy még egy olyan egyszerűnek tűnő kérdést is, mint a minimálbér emelése, csak összefüggéseiben, az egyes szakterületek határait átlépve lehet és érdemes körüljárni.
Az Európai Uniót azért találták ki, hogy megakadályozza az európai elsőbbségért vívott további német-francia háborúkat. A Francia- és Németország közötti versengés mind a mai napig fennáll, de egyre inkább küzdenek a közös vezető szerepért a földrészen. Ez kihat Kelet-Közép-Európára is.
A kazahsztáni üzemanyagárak emelkedése által kiváltott tüntetések az ország 30 éves függetlensége során tapasztalt legsúlyosabb zavargásokká fajultak az elmúlt héten.
Milyen jogi eszközök állnak egy állam rendelkezésére, ha külföldi támadás éri a kibertérben? Hogyan szabályozzák mindezt az új Nemzeti Stratégiák? Gyorsan változó biztonsági környezetünkben a megfelelő reakció létfontosságú.
A könyv az emberi tudás átadásának nélkülözhetetlen eszköze. Egy új innovációnak köszönhetően egy kattintással ingyenesen elérhetők a tankönyvek a diákok és a tanárok számára egyaránt. Mitől különleges a koronavírus járvány alatt megjelent magyar okostankönyvek platformja?
A KKV-k elengedhetetlen mozgatórugói egy gazdaságnak, hiszen elősegítik azt, hogy az innováció jelen legyen az adott országban, emellett számos munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak az ország GDP növekedéséhez.
Magyarország és a németországi Baden-Württemberg tartomány között kiemelkedően erős a kötődés. Ma a kutatásban, oktatásban, kulturális tekintetben és a gazdaságban is eleven és eredményes az együttműködés. De mégis hogy jutottunk el a török háborúktól a magyarországi Mercedes-Benz gyár elindításáig? A kérdésre a téma helyi szakértőivel való beszélgetés adta meg a választ.
Bosznia-Hercegovina három államalkotó nemzete közül a legnépesebb létszámúak a muszlim vallású bosnyákok. A kilencvenes évek délszláv háborúi során függetlenné vált országban a muzulmán vallás egyben a nemzetiséget is jelöli. Az ország múltja és jelene az iszlám nélkül értelmezhetetlen.
Ha már Tanzániában jár az ember miért is ne „ugrana fel” Afrika legmagasabb hegyére egy trendi csúcsfotóért, természetesen MCC-s pulcsiban feszítve? – tette fel a kérdést magának KP-s oktatónk, Kövér László.
Az ifjúsági migráció kérdését széleskörű társadalmi, tudományos és politikai érdeklődés övezi, s mind a közbeszédben, mind a hétköznapi diskurzusokban gyakran átpolitizált álláspontok kialakulásával találkozhatunk.
Több mint harminc év után ismét vita tárgya a jogfolytonosság és a jogbiztonság követelménye. Létezhet-e célszerű magyarázat egy esetleges alkotmánymódosítás során az Alaptörvényre visszavezethető eljárási szabályok áthágására?
Olaszország volt az első koronavírus által sújtott európai ország, ebből kifolyólag a járványkezelés terén még nem létezett olyan „bejáratott” minta, amit követhetett volna.
Miért kerül egy angliai egyetem egy éves tandíja több tízezer fontba? Miért lehettek népszerűek a skót egyetemek számtalan európai hallgató számára? Európa egyetemei eltérő történelmi fejlődési utakat jártak be, amelyek ismerete segíthet kérdéseink megvilágításában.
El Salvador az ősz elején digitalizációs programja keretében hivatalos fizetőeszközévé tette a bitcoint, míg Kína a fokozatos korlátozásuk után végül betiltotta a kriptovaluták bányászásán kívül a velük való kereskedést is. Mi motiválhatta ezeket az országokat a döntéseik során, és a jó döntést hozták-e meg?
Előző