A németországi média véleménymeghatározó ága nem kedveli Magyarországot. A magyar demokráciát több, mint egy évtizede azzal vádolja, hogy valójában diktatúrát épít vagy már azt működteti, és idegenellenes. E vád gyökerei a rendszerváltozás első éveibe nyúlnak vissza. A diktatórikus Magyarország mai képe arra hivatott, hogy balliberális értelemben befolyásolja a németországi és az Európai Uniós ideológiai-pártpolitikai csatározásokat.
Az amerikai és NATO erők afganisztáni kivonulása és ezzel párhuzamosan az afgán kormány összeomlása a 2015-ben tapasztaltakhoz hasonlóan újra próbára teheti az Európai Unió és a migrációs tranzitrégió, a Nyugat-Balkán országait.
Törökországról elsősorban a migráció, Szíria, Ciprus, a tengerparti szállodák, vagy az emberi jogok kapcsán olvashatunk, ugyanakkor méltatlanul kevés szó esik az ország gazdasági erejéről, potenciáljáról.
2021. szeptember 5-én kialudt az olimpiai láng Tokióban, szimbolizálva a 2020-ról elhalasztott paralimpiai játékok végét, egyúttal lezárta azt az időszakot a japán főváros életében, ami július 23-án, az olimpiai megnyitóval kezdődött. Az olimpiai mozgalomra talán a hidegháború utolsó fázisában tapasztalt nagyhatalmi vetélkedés óta az újtípusú koronavírus által kirobbantott járvány jelentette a legsúlyosabb kihívást, aminek árnyékában 2021 tavaszán is sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges-e az egy évvel korábban elhalasztott olimpia megtartása. Az olimpiára végül Japán kitartásának köszönhetően sor került, és érdemes visszatekinteni, milyen mérleg vonható a tokiói olimpia jelentőségéről, várható hatásairól és a magyar szereplésről.
Nem tudod még, hol töltsd a külföldi félévedet, és gondolkozol, hol érne a legkevésbé kultúrsokk? Németország jó választásnak bizonyul ebből a szempontból, hiszen a két kultúra közelsége számos ponton megnyilvánul.
A keresztény uniópártok zuhanórepülése a német szövetségi parlamenti választásokat küzdelemben, valamint a kancellárjelöltjük kétségbeesettségbe hajló helyzete az a – már azt széppé imádkozók körében sem vitatható – nagyobb összefüggés, amelyhez a múlt hétvégén a „Hallo Meinung” rovatban megjelent alábbi, szándékosan hétköznapi nyelvezetben megfogalmazott elemzésem.
A környezetvédelmi mozgalmak a klímaváltozás elleni küzdelemnek központi elemei, sőt történetük jóval korábbra nyúlik vissza, mint a modern klímapolitikáé. Pálya Hanna írása.
Miközben az amerikai – és vele párhuzamosan a szövetséges – kivonulás az összeomlás szélére juttatta Afganisztánt, Franciaország is radikálisan csökkenteni fogja harcoló erői létszámát a Száhelben. Mindezeknek súlyos következményei lesznek Európa biztonságára nézve.
A NATO kivonulása Afganisztánból részben kárörömmel tölti el Oroszországot, de korántsem jelenthető ki, hogy előnyös helyzet alakult volna ki számára, és képes lenne kitölteni a keletkezett űrt. Érdemes áttekinteni a jelenlegi, gyorsan alakuló helyzetben, milyen esélye van a tálib–orosz kapcsolatok alakulásának, melyek az orosz célok és milyen tanulságokat vonhatunk le?
Nagy port kavart a Visegrádi Négyek nagysebességű vasútépítési beruházásához (V4 NSV) kapcsolódó, Magyarországra vonatkozó tanulmány megjelenése. Vajon a V4-es gyorsvasút projekt inkább előnyökkel vagy hátrányokkal járna?
A sportkedvelő emberek számára az idei nyár bőségesen tartogatott izgalmas világversenyeket: a labdarúgó Európa-bajnokságot és a Copa Américát kevesebb mint két héttel követték a Tokióban rendezett olimpiai játékok. Sőt, az érdeklődők ezekben a napokban sem maradnak nagy sportesemény nélkül, hiszen – ahogy lenni szokott – az aktuális olimpia helyszíne, vagyis idén a japán főváros ad otthont a fogyatékossággal élők szintén négyévenként megrendezendő sportviadalának, az augusztus 24. és szeptember 5. közt zajló XVI. nyári Paralimpiai Játékoknak.
Az Egyesült Államok után a második legtöbb katonát és forrást az Egyesült Királyság áldozta az afganisztáni háborúra és békefenntartásra. Az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása és az afgán kormányzat gyors összeomlása együtt több kérdést is felvetettek a szigetország jövőbeli külpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy vajon fenntartható-e a „különleges” transzatlanti kapcsolat London és Washington között?
A gazdasági recesszió mélypontján botorkáló, államcsőd közeli országban a valuta gyakorlatilag minden értékét elvesztette a gazdasági, szociális és politikai válság közepette, az olajárak csökkenése és az ellenőrizetlen állami kiadások miatt. Az egykoron rendkívül gazdag karibi ország ismét arról határozott, hogy 6 nullával csonkítja a bolivart. Így összesen 14 nullát vágtak a nemzeti valutából az elmúlt 13 év alatt, mely jól mutatja a helyzet súlyosságát.
Kötelezhet-e az EU Bírósága ideiglenes intézkedésre egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos intézkedések megtételére, összhangban van-e mindez a lengyel alkotmánnyal?
Komoly nemzetközi figyelmet váltott ki, hogy a lengyel médiatörvényről szóló szavazás előtt Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes távozott a kormányból és vezetésével egy csoport kiszakadt a Jog és Igazságosság (PiS) frakciójából. Ennek következtében „papíron” megszűnt a Morawiecki-kormány parlamenti többsége. Mi jöhet ezután?
Sokszor halljuk manapság, hogy „hanyatlik a vitakultúra”. Oly sokszor jelenik meg negatív kontextusban a „vita” fogalma, hogy már szinte elképzelni se tudjuk, hogy akár előrevivő is lehet. Fontos ezért, hogy visszamenjünk a „gyökerekig” és feltárjuk a vitázás valós értelmét és alapjait.
Gerald Knaus think tank alapító azt javasolja, hogy Lengyelországot sújtsák 5,2 milliárd eurós bírsággal, ha nem hajt végre egy EB-ítéletet. Valójában még csak egyértelmű szabályok sincsenek a bírságok kiszabására. Ezen változtatni kell.
Az EU gyilkos pénzbüntetéssel sújthatja az Európai Bíróság ítéleteit nem végrehajtó államokat. Ezt az eszközt még soha nem használták arra, hogy valóban ártsanak egy tagállamnak - de jogilag lehetséges. Lengyelország lehet hamarosan az első ország, amelyiket először utolérheti ez a "fájdalom". A politikai következmények pedig katasztrofálisak lehetnek minden érintett számára, beleértve az EU-t is.
2021 első hat hónapjában fokozatosan nőtt az USA-ba tartó kubai irreguláris migránsoknak a száma. Miért növekszik a Kubát elhagyó irreguláris migránsoknak a száma? Mit tehet az USA kormánya, hogy megelőzze a kubaiak tömeges vándorlását?
Két évnyi kormányválságot és négy választást követően 2021. június 13-án megalakult Izrael új, pengevékony parlamenti többséget élvező koalíciós kormánya. Bár a kormányt megszilárdultnak aligha lehet nevezni – ez majd akkor történik meg, ha sikerrel elfogadják a költségvetést – már látszik, hogy szakítani kívánnak Netanjahu külpolitikájával.
Miközben az EU és Magyarország összecsapása a kiskorúak oktatásáról szóló törvény miatt még mindig szerepel a hírekben, fontos, hogy ismerjük a vita jogi oldalát.
2021 második negyedévében drasztikusan emelkedett Magyarországon az építőipari alapanyagok és építőanyagok ára. A március végétől tapasztalt áremelkedés júliusra odáig súlyosbodott, hogy több árucikk esetében napi árakat vezettek be az anyagkereskedők. A kormány, érezve a lakosság és a kivitelezők oldaláról egyre növekvő elégedetlenséget, konkrét és határozott intézkedések kilátásba helyezésével igyekszik úrrá lenni a helyzeten.
Az elmúlt időszakban megtapasztalt összezártság és egymásra utaltság különbözőképpen hathatott a párkapcsolatokra. Vannak párok, akik arról számolnak be, hogy újra egymásra találtak, míg mások eltávolodtak egymástól. Ennek kapcsán még többen tették fel a kérdést: Hogyan tartható fent a vágy egy hosszútávú, elkötelezett kapcsolatban?
Joe Biden április 14-ei bejelentése óta - miszerint az USA kivonja csapatait Afganisztánból - a nemzetközi médiafigyelem a fegyveres konfliktusoktól évtizedek óta terhelt ország felé fordult. A kivonulás határideje jelképes, szeptember 11-e. A 21 éve tartó misszió elemzése után nincs kétségünk: nem csak a háborúért, de a kivonulásért is mindenkinek komoly árat kell fizetnie.
Feltehetően nem szándékosan, de sikerült a francia forradalom évfordulójának napján szárnyra kapnia azon híreknek, melyek szerint a lengyel Alkotmánybíróság „bevette az uniós igazságszolgáltatás fellegvárát”, azaz az egyik előtte fekvő ügyben az Európai Unió Bíróságának egy úgy nevezett kötelezettségszegési eljárásban született döntését alkotmányellenesnek nyilvánította.
Azerbajdzsán tavaly 44 nap alatt elsöprő győzelmet aratott és visszafoglalta az örmények által megszállt területeinek javát. Az 1992-94 közt elmenekültek azeriek visszatérése és az újjáépítés sem kezdődhet el, mert a területen több százezernyi akna található. Az MCC kutatójaként 2021 júliusában lehetőségem volt ellátogatni a frontvonalra, egy még csak félig aknamentesített városba.
Mi történik a magyar építőiparban és milyen háttérben meghúzódó okoknak köszönhető, hogy hirtelen a kormány is lépni akar a szektorben felhalmozódott problémák kapcsán?
Vezeklés a múltért, elégtétel a Brexitért, politikai állásfoglalást kifejező karszalagok. Néhány jelenség az utóbbi hetekből, amelyek arra utalnak, hogy a 2021-re halasztott labdarúgó Európa-bajnokság során olyan mértékben értelmezték aktuális politikai eseményként a torna mérkőzéseit, ami talán a hidegháború utolsó szakaszában, az 1980-as évek csonka olimpiái idején volt ennyire látványos a sport világában.
Harminc évvel ezelőtt, június végén nyilvánította ki függetlenségét Szlovénia és Horvátország, amely Jugoszlávia lépcsőzetes széthullásához és a délszláv polgárháborúkhoz (más nézőpontból szabadságharchoz) vezetett. Mely okok vezettek a titói Jugoszlávia bukásához és miért nem volt elkerülhető a fegyveres konfliktus?
Valóban éppen aktuális kormányokhoz alakítja a Vatikán körleveleit vagy a pápa nemzetközi utazásait? Közel sem. Nagypál Szabolcs írása a pápalátogatások történetéről.
Az Egyesült Államokban különösen kiélezetté váltak a bírói kinevezésekkel kapcsolatos csatározások. Legutóbb, 2021 áprilisában Joe Biden amerikai elnök hozott létre egy jogtudósokból álló bizottságot, amelynek az a dolga, hogy a Legfelsőbb Bíróság jövőjével foglalkozzon.
A Skripal-ügy óta az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolatát távolságtartás, elhidegülés jellemzi, amelyen Navalnij megmérgezése is csak tovább rontott. Minderre jött még rá 2021. június 23-án a Krím-félsziget csücskénél történt "tengeri incidens".
Az 1990-es évek óta folyamatosan nőtt a versenyképességi szakadék az USA-val szemben, a 2000-es években pedig megjelent egy új rivális: Kína. Hogy állunk most és miért marad(t) le Európa?
Előző