A tavaly megjelent Európai körkép című kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa: az Európai Unió tagállamai – Magyarország és a Brexit miatt az Egyesült Királyság kivételével – a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. A kötet egyik szerzőjeként nemrégiben tartottam egy előadást a kiadvány bemutatóján, ahol Európa jövőjének dickens-i meghatározóiról beszéltem.
Legalább három ok miatt nem tudott egyértelmű győzelmet aratni az október 8-9-i csehországi képviselőházi választásokon a jelenlegi miniszterelnök. Bár új kormány még nem alakult, az összetétele Babiš múlt pénteki bejelentéséig – miszerint ellenzékbe vonulva politizál tovább- csak valószínűsíthető volt, a magyar politikában már a választás másnapján megtörtént az eredményhirdetés, sőt a változást is sokan kivetítették a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Mit hozott a cseh választás, és mi az üzenete a magyar politika számára?
A Visegrádi Csoport 30 évvel ezelőtti megalakulásakor az alapítók egyértelművé tették, hogy az egymásrautaltság és a közös érdekek jelentik majd a közöttük megvalósuló politikai párbeszéd alapját. Az országok közötti összetartozás-érzést a regionális tudat, a különböző jelképek és narratívák, az egységteremtő fogalmak tovább erősítették, háttérben a térség társadalmait alkotó polgárok egyéni és kollektív tapasztalatával. Írásomban a lakosság személyes percepciói alapján próbálom feltárni, hogy három évtizeddel az életre hívása után mit is jelent a Visegrádi Együttműködés az abban résztvevő országok polgárai számára.
Első ránézésre talán egzotikusnak tűnhet, hogy a Visegrádi Együttműködés országai és az arab világ egyik vezető hatalma, Egyiptom ilyen magas színtű tárgyalásokat folytatnak Budapesten a magyar V4 Elnökség alatt. Egyesekben talán felvetődik az a kérdés is, hogy nem volt-e fontosabb dolga a magyar, lengyel és szlovák kormányfőknek, minthogy vendégül lássák Abd el-Fattáh asz-Szíszí elnököt? Kicsit alaposabban körüljárva a témát azonban már megmutatkoznak azok a közös csomópontok és ügyek, amelyek valódi tartalmat adnak az e heti eseménynek.
Bár a terrorizmus hatékony eszköznek bizonyul a rövid távú taktikai hozamok elérésében, rendszerint messze nem ilyen sikeres a hosszú távú stratégiai célok megvalósításában – írja Diego Muro, a terrorizmus és a politikai erőszak nemzetközileg elismert kutatója. A St. Andrews egyetem oktatója When Does Terrorism Work című művében részletesen kifejti, működhet-e a politikai erőszak, elméleti és gyakorlati szempontok alapján.
A Bitcoin idén szeptemberben törvényes fizetőeszköz lett El Salvadorban. A hívek már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy nemcsak magánszemélyek és vállalkozások, hanem országok is jól be fognak majd vásárolni a kriptopénzből. Globális léptékkel mérve ez nem sokat számít, de az országban elfogadott törvény fontos tesztje annak, hogy a Bitcoin valóban működik-e "elektronikus pénzküldési" eszközként, és hasznos lehet-e a mindennapok, "az elugrok-a-kisboltba" szinten is.
A Naftali Bennett vallásos-nacionalista miniszterelnök által vezetett izraeli kormány sikerrel vészelte át a napokban századik napját, ami jóval több, mint amennyit riválisai jósoltak neki.
Bársony István munkássága lebontotta a szépirodalom és a természettudomány, illetve elsősorban a vad- és erdőgazdálkodás, és a vadászat közötti határokat.
„Csúful tekint ránk a kiszáradt Duna. Miért ígérted meg? Miért nem jöttél haza nyáron?” – énekli a bukaresti Voltaj együttes „De La Capat” („Ismét elölről”) c. számában. A kivándorlás miatt árván maradt romániai gyermekek számára dedikált dal súlyos problémára mutat rá: az Eurostat adatai szerint ismét Romániában csökkent a legintenzívebben a népesség, mely elsősorban az alacsony gyermekvállalási kedvnek és a kivándorlásnak köszönhető.
A tegnapi német parlamenti választások eredménye világos: győzött a szociáldemokrata SPD és a koalíciós partnerének leginkább vágyott Zöldek, ezzel szemben vesztett a CDU és a CSU, a két uniópárt. A győzelem és a kudarc egyúttal semmiképpen sem tükörképe egymásnak. A szociáldemokraták és a zöldek ugyanis csak kis előnnyel győztek, miközben az uniópártok megalázóan veszítettek.
Mi a jogi háttere annak a folyamatnak, amely, ahogy sokan állítják, inkább ez EU átideologizálását jelenti? Hogyan váltak olyan fogalmak, mint az "európai értékek" vagy a "diszkriminációmentesség" bizonyos ideológiák foglyaivá, ahelyett hogy az egységet erősítenék?
A Világbank megszünteti az üzleti környezetet mérő Doing Business Jelentést, mert kiderült, hogy a módszertant többször azért módosították, hogy végeredmény jobban igazodjon a vezetők elvárásaihoz és az intézményi érdekekhez. Ezzel a világnak le kell mondania egyik fontos gazdaságpolitikai iránytűjéről, a Világbanknak pedig komoly szakmai hitelességvesztéssel kell szembenéznie. Mik a történet tanulságai a nemzetközi gazdasági elemzések és a globális szervezetek számára.
A hatvanas években a nemiség forradalma végigsöpört a nyugati civilizáción. A római katolikus egyház többek között a Katolikus Nevelés Kongregációja útján felelt e kihívásra, amikor 1983-ban egy útmutatót bocsátott ki az emberi szeretetről, amelyben elsősorban a nemiségre nevelésnek adta a vázlatát.
A németországi média véleménymeghatározó ága nem kedveli Magyarországot. A magyar demokráciát több, mint egy évtizede azzal vádolja, hogy valójában diktatúrát épít vagy már azt működteti, és idegenellenes. E vád gyökerei a rendszerváltozás első éveibe nyúlnak vissza. A diktatórikus Magyarország mai képe arra hivatott, hogy balliberális értelemben befolyásolja a németországi és az Európai Uniós ideológiai-pártpolitikai csatározásokat.
Az amerikai és NATO erők afganisztáni kivonulása és ezzel párhuzamosan az afgán kormány összeomlása a 2015-ben tapasztaltakhoz hasonlóan újra próbára teheti az Európai Unió és a migrációs tranzitrégió, a Nyugat-Balkán országait.
Törökországról elsősorban a migráció, Szíria, Ciprus, a tengerparti szállodák, vagy az emberi jogok kapcsán olvashatunk, ugyanakkor méltatlanul kevés szó esik az ország gazdasági erejéről, potenciáljáról.
2021. szeptember 5-én kialudt az olimpiai láng Tokióban, szimbolizálva a 2020-ról elhalasztott paralimpiai játékok végét, egyúttal lezárta azt az időszakot a japán főváros életében, ami július 23-án, az olimpiai megnyitóval kezdődött. Az olimpiai mozgalomra talán a hidegháború utolsó fázisában tapasztalt nagyhatalmi vetélkedés óta az újtípusú koronavírus által kirobbantott járvány jelentette a legsúlyosabb kihívást, aminek árnyékában 2021 tavaszán is sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges-e az egy évvel korábban elhalasztott olimpia megtartása. Az olimpiára végül Japán kitartásának köszönhetően sor került, és érdemes visszatekinteni, milyen mérleg vonható a tokiói olimpia jelentőségéről, várható hatásairól és a magyar szereplésről.
Nem tudod még, hol töltsd a külföldi félévedet, és gondolkozol, hol érne a legkevésbé kultúrsokk? Németország jó választásnak bizonyul ebből a szempontból, hiszen a két kultúra közelsége számos ponton megnyilvánul.
A keresztény uniópártok zuhanórepülése a német szövetségi parlamenti választásokat küzdelemben, valamint a kancellárjelöltjük kétségbeesettségbe hajló helyzete az a – már azt széppé imádkozók körében sem vitatható – nagyobb összefüggés, amelyhez a múlt hétvégén a „Hallo Meinung” rovatban megjelent alábbi, szándékosan hétköznapi nyelvezetben megfogalmazott elemzésem.
A környezetvédelmi mozgalmak a klímaváltozás elleni küzdelemnek központi elemei, sőt történetük jóval korábbra nyúlik vissza, mint a modern klímapolitikáé. Pálya Hanna írása.
Miközben az amerikai – és vele párhuzamosan a szövetséges – kivonulás az összeomlás szélére juttatta Afganisztánt, Franciaország is radikálisan csökkenteni fogja harcoló erői létszámát a Száhelben. Mindezeknek súlyos következményei lesznek Európa biztonságára nézve.
A NATO kivonulása Afganisztánból részben kárörömmel tölti el Oroszországot, de korántsem jelenthető ki, hogy előnyös helyzet alakult volna ki számára, és képes lenne kitölteni a keletkezett űrt. Érdemes áttekinteni a jelenlegi, gyorsan alakuló helyzetben, milyen esélye van a tálib–orosz kapcsolatok alakulásának, melyek az orosz célok és milyen tanulságokat vonhatunk le?
Nagy port kavart a Visegrádi Négyek nagysebességű vasútépítési beruházásához (V4 NSV) kapcsolódó, Magyarországra vonatkozó tanulmány megjelenése. Vajon a V4-es gyorsvasút projekt inkább előnyökkel vagy hátrányokkal járna?
A sportkedvelő emberek számára az idei nyár bőségesen tartogatott izgalmas világversenyeket: a labdarúgó Európa-bajnokságot és a Copa Américát kevesebb mint két héttel követték a Tokióban rendezett olimpiai játékok. Sőt, az érdeklődők ezekben a napokban sem maradnak nagy sportesemény nélkül, hiszen – ahogy lenni szokott – az aktuális olimpia helyszíne, vagyis idén a japán főváros ad otthont a fogyatékossággal élők szintén négyévenként megrendezendő sportviadalának, az augusztus 24. és szeptember 5. közt zajló XVI. nyári Paralimpiai Játékoknak.
Az Egyesült Államok után a második legtöbb katonát és forrást az Egyesült Királyság áldozta az afganisztáni háborúra és békefenntartásra. Az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása és az afgán kormányzat gyors összeomlása együtt több kérdést is felvetettek a szigetország jövőbeli külpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy vajon fenntartható-e a „különleges” transzatlanti kapcsolat London és Washington között?
A gazdasági recesszió mélypontján botorkáló, államcsőd közeli országban a valuta gyakorlatilag minden értékét elvesztette a gazdasági, szociális és politikai válság közepette, az olajárak csökkenése és az ellenőrizetlen állami kiadások miatt. Az egykoron rendkívül gazdag karibi ország ismét arról határozott, hogy 6 nullával csonkítja a bolivart. Így összesen 14 nullát vágtak a nemzeti valutából az elmúlt 13 év alatt, mely jól mutatja a helyzet súlyosságát.
Kötelezhet-e az EU Bírósága ideiglenes intézkedésre egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos intézkedések megtételére, összhangban van-e mindez a lengyel alkotmánnyal?
Komoly nemzetközi figyelmet váltott ki, hogy a lengyel médiatörvényről szóló szavazás előtt Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes távozott a kormányból és vezetésével egy csoport kiszakadt a Jog és Igazságosság (PiS) frakciójából. Ennek következtében „papíron” megszűnt a Morawiecki-kormány parlamenti többsége. Mi jöhet ezután?
Sokszor halljuk manapság, hogy „hanyatlik a vitakultúra”. Oly sokszor jelenik meg negatív kontextusban a „vita” fogalma, hogy már szinte elképzelni se tudjuk, hogy akár előrevivő is lehet. Fontos ezért, hogy visszamenjünk a „gyökerekig” és feltárjuk a vitázás valós értelmét és alapjait.
Gerald Knaus think tank alapító azt javasolja, hogy Lengyelországot sújtsák 5,2 milliárd eurós bírsággal, ha nem hajt végre egy EB-ítéletet. Valójában még csak egyértelmű szabályok sincsenek a bírságok kiszabására. Ezen változtatni kell.
Az EU gyilkos pénzbüntetéssel sújthatja az Európai Bíróság ítéleteit nem végrehajtó államokat. Ezt az eszközt még soha nem használták arra, hogy valóban ártsanak egy tagállamnak - de jogilag lehetséges. Lengyelország lehet hamarosan az első ország, amelyiket először utolérheti ez a "fájdalom". A politikai következmények pedig katasztrofálisak lehetnek minden érintett számára, beleértve az EU-t is.
2021 első hat hónapjában fokozatosan nőtt az USA-ba tartó kubai irreguláris migránsoknak a száma. Miért növekszik a Kubát elhagyó irreguláris migránsoknak a száma? Mit tehet az USA kormánya, hogy megelőzze a kubaiak tömeges vándorlását?
Két évnyi kormányválságot és négy választást követően 2021. június 13-án megalakult Izrael új, pengevékony parlamenti többséget élvező koalíciós kormánya. Bár a kormányt megszilárdultnak aligha lehet nevezni – ez majd akkor történik meg, ha sikerrel elfogadják a költségvetést – már látszik, hogy szakítani kívánnak Netanjahu külpolitikájával.
Miközben az EU és Magyarország összecsapása a kiskorúak oktatásáról szóló törvény miatt még mindig szerepel a hírekben, fontos, hogy ismerjük a vita jogi oldalát.
2021 második negyedévében drasztikusan emelkedett Magyarországon az építőipari alapanyagok és építőanyagok ára. A március végétől tapasztalt áremelkedés júliusra odáig súlyosbodott, hogy több árucikk esetében napi árakat vezettek be az anyagkereskedők. A kormány, érezve a lakosság és a kivitelezők oldaláról egyre növekvő elégedetlenséget, konkrét és határozott intézkedések kilátásba helyezésével igyekszik úrrá lenni a helyzeten.
Előző