Az európai labdarúgás történéseit szoros figyelemmel követőknek már bizonyára feltűnt, hogy az utóbbi években egyre több nívós futballklub került keleti olajmágnások, vagy épp orosz oligarchák tulajdonába.
A koalíciós kormányzás Magyarországon rendkívül aktuális téma, így hát érdemes megvizsgálni: mire jutott a nyolcpárti koalíció Izraelben, és mennyire nevezhető stabilnak Naftali Bennett miniszterelnök vezetése?
Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Történelmi eseménynek lehetünk tanúi: 16 év után nem jut kormányra a CDU–CSU pártszövetség. 2021-ben Németországban egy szociáldemokrata és zöld fordulat történt, amelynek keretében jelentősen átalakul majd az ország eddigi politikai helyzete. Mindkét tárgykör lényegesen érinti Magyarországot, a kérdés az, hogy az ország ki tudja-e használni saját előnyére a megváltozott helyzetet?
A nagy átalakulásra vonatkozó elképzelések skálája meglehetősen széles: a kapitalizmus „reformjától” annak felszámolásáig terjed. Angela Merkel német szövetségi kancellár ezekkel a szavakkal ösztönözte Davosban 2020-ban a társadalom nagyszabású átalakítását: „ez természetesen gigászi, történelmi léptékű átalakulás. A cikk szerzője: Von Klaus-Rüdiger Mai.
Van három egymást követő, az elmúlással kapcsolatos ünnepnapunk: október 31., november 1. és november 2. Ha megvizsgáljuk ezek szerepét, akkor azt kell mondanunk, hogy a halál önmagában jelentős, hiszen általános és kikerülhetetlen. Minden embernek egyszer majd meg kell halnia, aki valaha is megszületett.
Van hazánktól délre hat európai ország, ahol még mindig csak terv az uniós csatlakozás. Ezen államok többnyire csak két-három millió fős lakosságát az eltérő történelem, az etnikai-vallási hovatartozás és a nagyhatalmi kapcsolatrendszer választja el a többiekétől. A nyugat-balkáni országokról és az ottani magyar befektetési lehetőségekről szóló sorozat első részében Albániát mutatjuk be.
A klasszikus építészet nem jobb- vagy baloldali kérdés – állítja Justin Shubow építészkritikus, akit a Biden-adminisztráció azonnali hatállyal menesztett az Egyesült Államok Képzőművészeti Bizottságának elnökségéből. Shubow a klasszikus és a hagyományos építészettel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért és az öncélú posztmodern kockaépületek ellen küzd a scrutoni hagyományokat követve.
A napokban elhunyt Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi-díjas pszichológus úgy vélte: az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban a sztálinista rendszer megdöntéséért, valamint hazánk függetlenségéért folytatott népfelkelés résztvevői között a magyar társadalom széles rétegei képviseltették magukat. Az izraelitáktól kezdve, a saját országukban dúló polgárháború elől korábban hozzánk menekült, kommunista meggyőződésű görögökön át egészen a honi cigányságig.
A három magyar nemzeti, illetve állami ünnep közül csak az augusztus 20-i, Szent István nevével fémjelzett államalapítás volt a saját korában sikeres. A másik kettő korszakalkotó reformmozgalmakra emlékeztet, amelyek a maguk idejében kudarcba fulladtak.
A tavaly megjelent Európai körkép című kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa: az Európai Unió tagállamai – Magyarország és a Brexit miatt az Egyesült Királyság kivételével – a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. A kötet egyik szerzőjeként nemrégiben tartottam egy előadást a kiadvány bemutatóján, ahol Európa jövőjének dickens-i meghatározóiról beszéltem.
Legalább három ok miatt nem tudott egyértelmű győzelmet aratni az október 8-9-i csehországi képviselőházi választásokon a jelenlegi miniszterelnök. Bár új kormány még nem alakult, az összetétele Babiš múlt pénteki bejelentéséig – miszerint ellenzékbe vonulva politizál tovább- csak valószínűsíthető volt, a magyar politikában már a választás másnapján megtörtént az eredményhirdetés, sőt a változást is sokan kivetítették a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Mit hozott a cseh választás, és mi az üzenete a magyar politika számára?
A Visegrádi Csoport 30 évvel ezelőtti megalakulásakor az alapítók egyértelművé tették, hogy az egymásrautaltság és a közös érdekek jelentik majd a közöttük megvalósuló politikai párbeszéd alapját. Az országok közötti összetartozás-érzést a regionális tudat, a különböző jelképek és narratívák, az egységteremtő fogalmak tovább erősítették, háttérben a térség társadalmait alkotó polgárok egyéni és kollektív tapasztalatával. Írásomban a lakosság személyes percepciói alapján próbálom feltárni, hogy három évtizeddel az életre hívása után mit is jelent a Visegrádi Együttműködés az abban résztvevő országok polgárai számára.
Első ránézésre talán egzotikusnak tűnhet, hogy a Visegrádi Együttműködés országai és az arab világ egyik vezető hatalma, Egyiptom ilyen magas színtű tárgyalásokat folytatnak Budapesten a magyar V4 Elnökség alatt. Egyesekben talán felvetődik az a kérdés is, hogy nem volt-e fontosabb dolga a magyar, lengyel és szlovák kormányfőknek, minthogy vendégül lássák Abd el-Fattáh asz-Szíszí elnököt? Kicsit alaposabban körüljárva a témát azonban már megmutatkoznak azok a közös csomópontok és ügyek, amelyek valódi tartalmat adnak az e heti eseménynek.
Bár a terrorizmus hatékony eszköznek bizonyul a rövid távú taktikai hozamok elérésében, rendszerint messze nem ilyen sikeres a hosszú távú stratégiai célok megvalósításában – írja Diego Muro, a terrorizmus és a politikai erőszak nemzetközileg elismert kutatója. A St. Andrews egyetem oktatója When Does Terrorism Work című művében részletesen kifejti, működhet-e a politikai erőszak, elméleti és gyakorlati szempontok alapján.
A Bitcoin idén szeptemberben törvényes fizetőeszköz lett El Salvadorban. A hívek már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy nemcsak magánszemélyek és vállalkozások, hanem országok is jól be fognak majd vásárolni a kriptopénzből. Globális léptékkel mérve ez nem sokat számít, de az országban elfogadott törvény fontos tesztje annak, hogy a Bitcoin valóban működik-e "elektronikus pénzküldési" eszközként, és hasznos lehet-e a mindennapok, "az elugrok-a-kisboltba" szinten is.
A Naftali Bennett vallásos-nacionalista miniszterelnök által vezetett izraeli kormány sikerrel vészelte át a napokban századik napját, ami jóval több, mint amennyit riválisai jósoltak neki.
Bársony István munkássága lebontotta a szépirodalom és a természettudomány, illetve elsősorban a vad- és erdőgazdálkodás, és a vadászat közötti határokat.
„Csúful tekint ránk a kiszáradt Duna. Miért ígérted meg? Miért nem jöttél haza nyáron?” – énekli a bukaresti Voltaj együttes „De La Capat” („Ismét elölről”) c. számában. A kivándorlás miatt árván maradt romániai gyermekek számára dedikált dal súlyos problémára mutat rá: az Eurostat adatai szerint ismét Romániában csökkent a legintenzívebben a népesség, mely elsősorban az alacsony gyermekvállalási kedvnek és a kivándorlásnak köszönhető.
A tegnapi német parlamenti választások eredménye világos: győzött a szociáldemokrata SPD és a koalíciós partnerének leginkább vágyott Zöldek, ezzel szemben vesztett a CDU és a CSU, a két uniópárt. A győzelem és a kudarc egyúttal semmiképpen sem tükörképe egymásnak. A szociáldemokraták és a zöldek ugyanis csak kis előnnyel győztek, miközben az uniópártok megalázóan veszítettek.
Mi a jogi háttere annak a folyamatnak, amely, ahogy sokan állítják, inkább ez EU átideologizálását jelenti? Hogyan váltak olyan fogalmak, mint az "európai értékek" vagy a "diszkriminációmentesség" bizonyos ideológiák foglyaivá, ahelyett hogy az egységet erősítenék?
A Világbank megszünteti az üzleti környezetet mérő Doing Business Jelentést, mert kiderült, hogy a módszertant többször azért módosították, hogy végeredmény jobban igazodjon a vezetők elvárásaihoz és az intézményi érdekekhez. Ezzel a világnak le kell mondania egyik fontos gazdaságpolitikai iránytűjéről, a Világbanknak pedig komoly szakmai hitelességvesztéssel kell szembenéznie. Mik a történet tanulságai a nemzetközi gazdasági elemzések és a globális szervezetek számára.
A hatvanas években a nemiség forradalma végigsöpört a nyugati civilizáción. A római katolikus egyház többek között a Katolikus Nevelés Kongregációja útján felelt e kihívásra, amikor 1983-ban egy útmutatót bocsátott ki az emberi szeretetről, amelyben elsősorban a nemiségre nevelésnek adta a vázlatát.
A németországi média véleménymeghatározó ága nem kedveli Magyarországot. A magyar demokráciát több, mint egy évtizede azzal vádolja, hogy valójában diktatúrát épít vagy már azt működteti, és idegenellenes. E vád gyökerei a rendszerváltozás első éveibe nyúlnak vissza. A diktatórikus Magyarország mai képe arra hivatott, hogy balliberális értelemben befolyásolja a németországi és az Európai Uniós ideológiai-pártpolitikai csatározásokat.
Az amerikai és NATO erők afganisztáni kivonulása és ezzel párhuzamosan az afgán kormány összeomlása a 2015-ben tapasztaltakhoz hasonlóan újra próbára teheti az Európai Unió és a migrációs tranzitrégió, a Nyugat-Balkán országait.
Törökországról elsősorban a migráció, Szíria, Ciprus, a tengerparti szállodák, vagy az emberi jogok kapcsán olvashatunk, ugyanakkor méltatlanul kevés szó esik az ország gazdasági erejéről, potenciáljáról.
2021. szeptember 5-én kialudt az olimpiai láng Tokióban, szimbolizálva a 2020-ról elhalasztott paralimpiai játékok végét, egyúttal lezárta azt az időszakot a japán főváros életében, ami július 23-án, az olimpiai megnyitóval kezdődött. Az olimpiai mozgalomra talán a hidegháború utolsó fázisában tapasztalt nagyhatalmi vetélkedés óta az újtípusú koronavírus által kirobbantott járvány jelentette a legsúlyosabb kihívást, aminek árnyékában 2021 tavaszán is sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges-e az egy évvel korábban elhalasztott olimpia megtartása. Az olimpiára végül Japán kitartásának köszönhetően sor került, és érdemes visszatekinteni, milyen mérleg vonható a tokiói olimpia jelentőségéről, várható hatásairól és a magyar szereplésről.
Nem tudod még, hol töltsd a külföldi félévedet, és gondolkozol, hol érne a legkevésbé kultúrsokk? Németország jó választásnak bizonyul ebből a szempontból, hiszen a két kultúra közelsége számos ponton megnyilvánul.
A keresztény uniópártok zuhanórepülése a német szövetségi parlamenti választásokat küzdelemben, valamint a kancellárjelöltjük kétségbeesettségbe hajló helyzete az a – már azt széppé imádkozók körében sem vitatható – nagyobb összefüggés, amelyhez a múlt hétvégén a „Hallo Meinung” rovatban megjelent alábbi, szándékosan hétköznapi nyelvezetben megfogalmazott elemzésem.
A környezetvédelmi mozgalmak a klímaváltozás elleni küzdelemnek központi elemei, sőt történetük jóval korábbra nyúlik vissza, mint a modern klímapolitikáé. Pálya Hanna írása.
Miközben az amerikai – és vele párhuzamosan a szövetséges – kivonulás az összeomlás szélére juttatta Afganisztánt, Franciaország is radikálisan csökkenteni fogja harcoló erői létszámát a Száhelben. Mindezeknek súlyos következményei lesznek Európa biztonságára nézve.
A NATO kivonulása Afganisztánból részben kárörömmel tölti el Oroszországot, de korántsem jelenthető ki, hogy előnyös helyzet alakult volna ki számára, és képes lenne kitölteni a keletkezett űrt. Érdemes áttekinteni a jelenlegi, gyorsan alakuló helyzetben, milyen esélye van a tálib–orosz kapcsolatok alakulásának, melyek az orosz célok és milyen tanulságokat vonhatunk le?
Nagy port kavart a Visegrádi Négyek nagysebességű vasútépítési beruházásához (V4 NSV) kapcsolódó, Magyarországra vonatkozó tanulmány megjelenése. Vajon a V4-es gyorsvasút projekt inkább előnyökkel vagy hátrányokkal járna?
A sportkedvelő emberek számára az idei nyár bőségesen tartogatott izgalmas világversenyeket: a labdarúgó Európa-bajnokságot és a Copa Américát kevesebb mint két héttel követték a Tokióban rendezett olimpiai játékok. Sőt, az érdeklődők ezekben a napokban sem maradnak nagy sportesemény nélkül, hiszen – ahogy lenni szokott – az aktuális olimpia helyszíne, vagyis idén a japán főváros ad otthont a fogyatékossággal élők szintén négyévenként megrendezendő sportviadalának, az augusztus 24. és szeptember 5. közt zajló XVI. nyári Paralimpiai Játékoknak.
Az Egyesült Államok után a második legtöbb katonát és forrást az Egyesült Királyság áldozta az afganisztáni háborúra és békefenntartásra. Az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása és az afgán kormányzat gyors összeomlása együtt több kérdést is felvetettek a szigetország jövőbeli külpolitikai irányvonalával kapcsolatban. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy vajon fenntartható-e a „különleges” transzatlanti kapcsolat London és Washington között?
A gazdasági recesszió mélypontján botorkáló, államcsőd közeli országban a valuta gyakorlatilag minden értékét elvesztette a gazdasági, szociális és politikai válság közepette, az olajárak csökkenése és az ellenőrizetlen állami kiadások miatt. Az egykoron rendkívül gazdag karibi ország ismét arról határozott, hogy 6 nullával csonkítja a bolivart. Így összesen 14 nullát vágtak a nemzeti valutából az elmúlt 13 év alatt, mely jól mutatja a helyzet súlyosságát.
Kötelezhet-e az EU Bírósága ideiglenes intézkedésre egy tagállamot saját alkotmányos rendszerével kapcsolatos intézkedések megtételére, összhangban van-e mindez a lengyel alkotmánnyal?
Komoly nemzetközi figyelmet váltott ki, hogy a lengyel médiatörvényről szóló szavazás előtt Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes távozott a kormányból és vezetésével egy csoport kiszakadt a Jog és Igazságosság (PiS) frakciójából. Ennek következtében „papíron” megszűnt a Morawiecki-kormány parlamenti többsége. Mi jöhet ezután?
Előző