A 2022-es év mind a kettő nemzet számára fontos év lesz, hiszen Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, Franciaország pedig köztársasági elnököt választ.

Jogosan merül fel tehát a kérdés, milyen együttműködésre lehet számítani 2022-től?

Ha a történelmi múltba tekintünk vissza, érdemes kiemelni Charles de Gaulle francia elnök nevét, aki az 1960-as években egészen konkrét elképzeléssel rendelkezett Európával kapcsolatban: Európa a nemzetek Európája („Europe des Nations”) ahol a tagállamok egy konföderatív rendszerben működnek együtt, megtartva saját szuverenitásukat. 

Milyen Európát látnak maguk előtt 60 évvel később a francia és magyar politikusok? Nem mehetünk el amellett, hogy a világ rengeteget változott az elmúlt 60 évben, mégis azt mondhatjuk, hogy az Európai Unió – a hatvanas években még Európai Gazdasági Közösség – egyik örökös vitatémája a kormányköziség vs. föderalizmus maradt. Ami már a Hatok számára is problémát okozott, nevezetesen az egyhangú és a többségi döntéshozatal ellentétének problémája, a 27 tagállam számára még mindig forró pontként jelenik meg. De ez csak egy kiragadott példa abból a számos megoldandó kérdésből, ami a kormányköziség vs. föderalizmus vitájából fakad. Orbán Viktor elkötelezett híve a nemzetek Európájának, és a nemzetállami szuverenitásnak, úgy tűnik azonban, hogy az Európai Unión belül kisebbségben van. Kisebbségben van, de nincs egyedül. A francia politikai elit meghatározó alakjai közül az elmúlt egy hónapban ketten is Budapestre látogattak. A kérdés pedig az, milyen együttműködésre számíthatunk a jövőben a két országot illetően.

A két országban tartandó választások kapcsán biztosra egyelőre semmit nem vehetünk, elgondolkodhatunk azonban a kérdésen, kivel alakíthatna ki a legkönnyebben szövetséget Orbán Viktor és a Fidesz abban az esetben, ha megnyeri a 2022-es országgyűlési választásokat.

A jelenlegi francia elnökkel, Emmanuel Macronnal; a Nemzeti Tömörülés pártjának vezetőjével, Marine Le Pennel; vagy a közvéleménykutatások szerint jelenleg második helyen álló, hivatalosan még be nem jelentett indulóval, Éric Zemmourral?

A Konferencia Európa Jövőjéről nevet viselő, egy éven át tartó rendezvénysorozat május 9-i nyitóbeszédében Emmanuel Macron kiemelte, egy gyorsabban reagáló, közösen cselekvő Európai Unióra van szükség. Amennyiben Franciaországot tekintjük, a rendezvénysorozat szimbolikus időpontban fog lezárulni 2022 tavaszán, hiszen az Európai Unió Tanácsának rotációs elnöki posztját éppen Franciaország fogja betölteni. A kritikus hangok szerint azonban Európa jövője már borítékolva van, a rendezvénysorozat eredményei pedig nem feltétlenül lesznek hatással a jövőre. Éppen ezért 2021 júliusában a nemzeti szuverenitást elkötelezetten védő tagállami vezetők közös nyilatkozatotfogadtak el, melyben megvédték az EU eszméjét, és elutasították az európai szuperállam létrehozására irányuló lépéseket. A nyilatkozat, ha közvetetten is, de Emmanuel Macron beszéde ellen irányult; és olyan politikusok írták alá, mint Matteo Salvini, Giorgia Meloni, Santiago Abascal, vagy éppen Marine Le Pen.

Milyen együttműködésre lehet számítani a Nemzeti Tömörülés vezetőjével? Marine Le Pen október 26-án találkozott a magyar miniszterelnökkel Budapesten. A francia pártot és annak vezetőjét előszeretettel azonosítják a mai napig a francia szélsőjobbal, annak ellenére hogy a Marine Le Pen által vezetett párt már több szempontból sem ugyanaz, mint édesapja, Jean-Marie Le Pen idején volt. De milyen célt szolgált a mostani budapesti látogatás? Orbán Viktor miniszterelnök a korábban említett 15 párti nyilatkozat egy fontos pontjaként reflektált a Marine Le Pennel való találkozására, melynek központi kérdésköre kétségkívül Európa jövője volt. A magyar miniszterelnök a Fideszt Európa agglegény pártjaként jellemezte, melynek tagjai a liberális fősodorral szemben állnak. Ahhoz, hogy ezzel az ideológiával szemben hatékonyan fel lehessen lépni, szükség van az európai jobboldal megújulásra, amely a 15 párti nyilatkozat elfogadásával megkezdődött. 

A nyilatkozattal, és a szövetségek kialakításával egy olyan új európai csoport alakulhat ki, melynek vezető figurája lehet mind Orbán Viktor, mind Marine Le Pen.

Mik lehetnek egy ilyen új európai képviselőcsoport legfőbb célkitűzései? Egy nemzeti identitást és nemzetek Európáját előtérbe helyező politikai csoport, amely nem tágít a tagállami szuverenitás megtartása mellől, aki védelmezi az európai nemzetek kultúráját és az európai gyökereket; aki elkötelezett az illegális migráció felszámolása mellett; illetve aki sosem egyezne bele egy többségi döntéshozatali modell bevezetésébe. Amennyiben az egyes európai vezetőknek és pártjaiknak sikerül összefogniuk és megegyezniük, a 2024-es európai parlamenti választások után akár egy új képviselőcsoportot hozhatnak létre, mely szemben áll a fokozódó „ideológiai nyomásgyakorlással” szemben. Ez azonban egyelőre pusztán egy feltételezés. 

A sajtótájékoztató egyik legszimbolikusabb pillanata volt az az újságírói kérdés, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök kit támogatna 2022-ben Franciaországban. A kérdésre a következő válasz érkezett: „[…] mi tiszteljük a francia népet, s egyáltalán nem gondoljuk, hogy nekünk állást kellene foglalni bármilyen francia népre vonatkozó döntésben […]”. Hasonlóan diplomatikus választ adott Marine Le Pen arra a kérdésre, ami a Magyarországon elfogadott gyermekvédelmi törvényre irányult: „amikor a francia szuverenitás védelméről beszélek, valójában minden európai nemzet szuverenitását védelmezem […]”. A kijelentések, ha indirekt módon is, de kritikát fogalmaztak meg az Európai Unióval és a Bizottsággal szemben, hiszen azt az elvet erősítik, hogy a nemzetállami politikusoknak nincs joguk beleszólni egy más állam nemzeti politikájába, még akkor sem, ha csupán véleménynyilvánításról van szó. 

Kinek a számára volt ez a találkozó nagyobb presztízsű? Marine Le Pen számára, aki egy jelenleg miniszterelnöki posztot betöltő politikussal találkozott; vagy Orbán Viktor miniszterelnök számára, aki az európai integráció egyik alapító tagállamában működő párt vezetőjével találkozott?

A két vezető mögött álló tábor mindenképp sikerként könyvelhette el a találkozót, ami konkrét és határozott szándékát mutatta annak, hogy a jövőben milyen irányú együttműködésre lehet számítani.

Nem feledkezhetünk el azonban a francia politikai élet egy szintén meghatározó alakjáról, Éric Zemmourról sem. A francia esszéíró és politikai elemző több ízben kiállt már a magyar kormány mellett, tette ezt legutóbb budapesti látogatását megelőző tweet bejegyzésében. Éric Zemmour egyértelműen a magyar miniszterelnök támogatói táborát bővíti. Kérdés azonban, hogy ő egyszemélyben mennyiben tudna igazán erős szövetségese lenni Orbán Viktornak és a Fidesznek akkor, amikor egy új szövetségesi rendszer van kiépülőben Európában.

A fentieket összefoglalva Európa szempontjából a leginkább előremutató együttműködés talán Marine Le Pennel és pártjával lehetséges. Amennyiben a tárgyalások tovább folytatódnak nem csupán a magyar és a francia fél között, de több, a nemzetállami vonalat képviselő politikussal és pártjával, a címben kiemelt magyar-francia szuverenista klub 2024-ben egy új képviselőcsoport keretén belül már egységesen szólalhat fel a globális hangokkal szemben.