Ez a cikk azt vizsgálja, milyen pénzügyi tartalommal nem rendelkező információk befolyásolhatják a kis- és középvállalkozások hitelkérelmeinek az elutasítását. A KKV-k elengedhetetlen mozgatórugói egy gazdaságnak, hiszen elősegítik azt, hogy az innováció jelen legyen az adott országban, emellett számos munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak az ország GDP növekedéséhez. Így célszerű figyelmet fordítanunk arra, hogy milyen körülmények között és milyen tényezők hatására jutnak hitelhez a KKV-k.
A bankok és a KKV-k közötti kapcsolatot általában az információs aszimmetria nehezíti meg. A bankok nem rendelkeznek elegendő információval az adott kis- és középvállalkozásról, így mikor a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról döntenek a bankok azzal szembesülnek, hogy nehezen tudják megkülönböztetni a fizetőképes vállalkozásokat azoktól, akik nem lesznek képesek visszafizetni a hitelt. Moro és társai (2015) azt tanulmányozták, hogy vajon az információs aszimmetria milyen hatással van a hitelkérelmekre. Tanulmányukban egy egyedi adatbázis alapján – amely olaszországi hitelügyintézők és kis- és középvállalkozások kapcsolatát tartalmazza – keresték a választ arra, hogy a KKV-k által biztosított pénzügyi információk mennyisége, minősége, teljessége és időtállósága hogyan befolyásolja a hitelkérelmeket.
A kutatásuk során arra jutottak, hogy minél több, minél minőségibb, továbbá minél teljesebb és időtállóbb az információ, annál több rövid-távú hitelt kapnak a vállalatok. Vagyis összefoglalva, ha a bankok csökkentetett információs aszimmetriával találkoznak, szívesebben finanszírozzák a vállalatokat (Moro és társai 2015). Tehát láthatjuk, hogy a banki hitelkérelem során nagy szerepet játszik, hogy a kis- és középvállalkozás milyen pénzügyi információt tud nyújtani. Ennek kapcsán merül fel a kérdés, hogy vajon a KKV-k tulajdonosai, illetve vezetői mennyire vannak tisztában a pénzügyi fogalmak és kimutatások tartalmával, jelentésével és helyes elkészítésének a módjával. Röviden pedig ez azt jelenti, hogy a vezetők milyen pénzügyi műveltséggel rendelkeznek.
A pénzügyi műveltség vizsgálata során a legfontosabb először maga a fogalom definiálása. Mivel a fogalom szubjektív, így a szakirodalomban több egymáshoz hasonló, de mégis különböző definíciókkal találkozhatunk. Oseifuah (2010) a következőket emelte ki, mint gyakran megjelenő összetevők a pénzügyi műveltség definíciójában:
- Matematikai műveltség és általános műveltség
- A pénz természetének és formáinak a pénzügyi megértése
- Pénzügyi kompetencia – például az általános pénzügyi szolgáltatások alapvető működésének a megértése
- Pénzügyi felelősség
Az OECD 2019-ben kiadta az OECD/INFE kérdőíves felmérési eszközt (survey instrument), amely segítségével egységesen mérhető a mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosainak és vezetőinek a pénzügyi műveltsége. Az OECD/INFE pénzügyi műveltség definíciója hasonló elemeket tartalmaz, mint az Oseifuah (2010) által említettek, mivel az OECD/INFE definíció a következőket tartalmazza: A pénzügyi műveltség annak a tudatosságnak, tudásnak, képességeknek, hozzáállásnak és viselkedésnek a kombinációja, amellyel egy KKV vezetőjének szükséges rendelkeznie ahhoz, hogy effektív pénzügyi döntéseket hozzon. Ennek a kérdőívnek a segítségével megfelelően mérhetjük egy adott ország KKV-ainak a pénzügyi műveltségét és megvizsgálhatjuk a kapcsolatot a hitelkérelmek elutasítása és a pénzügyi műveltség között. Mivel a cikkemnek nem célja, hogy jelenleg empirikus kutatást végezzek a témával kapcsolatban, így maradok az elméleti keretek vizsgálatánál.
Az eddigi tanulmányok között rengeteg foglalkozik a harmadik világbeli országokkal, így ezek a tanulmányok jól megmutatják, hogy egy feltörekvő ország gazdaságára és kis- és középvállalkozásaira milyen hatással lehet a pénzügyi műveltség és annak fejlesztése. Most én a hangsúlyt a fejlődő és fejlett országok gazdaságára próbálom helyezni, így leginkább azt szeretném bemutatni, hogy ezekben az országokban befolyásolja-e a pénzügyi műveltség a hitelkérelmek elutasítását.
A fentiekben azt vizsgáltuk, hogy a bank számára milyen hasznossággal jár a csökkentett információs aszimmetria és ebből hogyan tud profitálni a kis- és középvállalkozás. Ezt az állítást tovább erősíti Hussain és társai (2018), akik kijelentik, hogy szükség van a pénzügyi adatok minőségének a fejlesztésére annak érdekében, hogy a kölcsönt biztosítók hatékony pénzügyi döntéseket tudjanak hozni. Tanulmányukban Hussain és társai Egyesült Királyság-beli kis- és középvállalkozásokat vizsgáltak, és arra keresik a választ, hogy a banki hitelkérelem elutasításakor szerepet játszik-e a pénzügyi műveltség szintje.
Egy korábbi tanulmány (Deakins and Hussain 1994) azt mutatta meg, hogy az Egyesült Királyságban a magasabb elutasítási ráta a KKV-k esetében azért létezik, mert a KKV-k pénzügyi információi szegényesek, így nincs lehetőség a kockázat pontos meghatározására. Ez az eredmény szintén megegyezik a fent említett, Moro és társai (2015) által végzett kutatással. Tehát láthatjuk, hogy egyre több eredmény van, ami azt mutatja meg, hogy a szegényes és nem teljes pénzügyi kimutatások - ami az alacsony pénzügyi műveltségből fakad – csökkentik a valószínűségét annak, hogy a KKV-k hitelkérelmét elfogadják.
Hussain és társai (2018) által vizsgált vállalkozások mind túlléptek az induló fázison és a gazdaságilag aktív éveik száma mindegyikük esetében meghaladta az 5 évet. Természetesen minél régebben indult egy vállalkozás, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy visszafizeti a hitelt és ezt a bankok is tudják. Viszont ezen keretek között is arra jutottak, hogy a pénzügyi műveltség pozitívan befolyásolja a KKV-k hitelkérelmeinek az elfogadását és a KKV-k növekedését. Így észrevehető, hogy mivel a fejlődő pénzügyi műveltséggel nem csak megnő a külső pénzügyi forráshoz való hozzáférés – ami a bankok hasznát foglalja magába, mivel számukra a kockázatbecslés könnyebbé válik a jó minőségű információknak köszönhetően – hanem a KKV-k is sokat nyerhetnek ezzel, hiszen a megfelelő pénzügyi ismeretekkel rendelkezve, hasznosabb finanszírozási és gazdasági döntéseket tudnak hozni.
Egy érdekes kitekintése a kérdésnek az, hogy vajon a hitelfelvétel után a hitel visszafizetésének a valószínűségére hatással van-e a pénzügyi műveltség. Wise (2013) azt vizsgálta, hogy a kanadai frissen indult vállalkozások hiteleinek a visszafizetésére befolyással van-e a pénzügyi műveltség szintje. A tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy azok a vállalkozók, akik gyakrabban készítenek pénzügyi kimutatásokat – tehát magasabb pénzügyi műveltséggel rendelkeznek – ritkábban jutnak olyan helyzetbe, hogy nem tudják visszafizetni a hitelüket.
Az általam megvizsgált tanulmányok alapján megfigyelhető, hogy a magasabb szintű pénzügyi műveltség minden esetben elősegíti a kis- és középvállalkozások működését. Nagyban csökkenteni tudja az információs aszimmetriát ezzel biztosítva a bankok számára a könnyebb döntéshozatalt a KKV-k hitelkérelmeinek elbírálásakor.
