A klímaváltozás a legnagyobb globális problémák sorában is prioritást élvez, hiszen azonnali cselekvésre van szükség a visszafordíthatatlan negatív változások elkerülésére és egy élhető, fenntartható jövő megalkotásához. Ám sokakban él a téves képzet, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések mindenképpen gazdasági alulmaradással járnak.
Szingapúr példája bizonyíték, hogy a prosperitás és a fenntarthatóság nem egymást kölcsönösen kizáró koncepció, hiszen a világ egyik leginkább virágzó, erős gazdaságáról és a fenntarthatóság szempontjából 2018-ban Ázsiában első, világszerte negyedik helyen végző városáról beszélünk. A fenntartható fejlődés fontos pilléreit a hosszú távú stratégiai tervezés, az innovációba és a kutatásfejlesztésbe való befektetés és a partnerségek kialakítása jelenti.
Green Plan 2030
A Green Plan 2030 egy átfogó terv, amely célkitűzései között szerepel a zöld, parkokkal teli városi környezet kialakítása, az energiaellátás nagyobb részének megújuló forrásokból fedezése, az elektromos járművek számának növelése az utakon és Szingapúr vezető szerepének felépítése, mint zöld finanszírozási központ.
Fontos cél a nemzetközi szállítmányozásból fakadó üvegházhatású gáz kibocsátás 50%-al csökkentése 2030-ig, ami jelentős vállalás a világ egyik legnagyobb kereskedelmi kikötőjétől. Az energiaellátás ma jelenleg nagyrésztolajon és gázon alapul, amely arányának csökkentése nagy kihívás Szingapúr esetében víz- vagy geotermikus energia kihasználásának lehetősége nélkül a kis terület folytán. A napenergia a legígéretesebb, ez a tervek szerint a 2030-ra előrejelzett villamosenergia-igény 3%-át fogja fedezni. Ám előrelátó tervezéssel lehetségesklímasemleges épületek kialakítása, mint amilyen a National University of Singapore College of Design and Engineering SDE4 2019-ben befejezett épülete. A projekt inspirációként szolgál a hallgatóknak is a jövő épület tervezésének igényeiről. Ahogy az egyetem SDE1 korábbi épületének sikeres átalakítása mutatja, energiatermelő, klímasemleges épületeket átalakítás útján is létre lehet hozni. A szigetországban az okos várostervezésnek különösen nagy szerepe van abban, hogy a tér szűkössége és nagy népsűrűség ellenére nem érződik zsúfoltnak, kicsinek. Ezzel példát mutatva, Szingapúr szakértelmének köszönhetően a várostervezés egyik globális központjaés a szolgáltatás exportálója.
A Green Plan 2030 magában foglalja a növekvő tengerszint elleni védekezést és a helyi élelmiszertermelés növelését. A 30 by 30 kormányzati kezdeményezés 2030-ig helyi termelés által és fenntartható módon szeretné előállítani a táplálkozási szükséglet 30%-át. A terv nagyon ambiciózus, a mezőgazdasági tér hiányát és azt tekintve, hogy ma az élelmiszerek több, mint 90%-a importból származik. A helyi farmerek csak nagyobb költségen tudják előállítani a zöldségeket, mint külföldi társaik, így kevesebb kereslet van a termékekre. Startupok, például azUrban Tiller próbáltak segíteni a problémán a helyi zöldségek népszerűsítésével és kiszállításával. Kérdéses, hogy a magasan képzett lakosságból lesz-e elég vállalkozó szellemű egyén, aki belefog az élelmiszertermelésbe a viszonylag magas munkaintenzitást és alacsony profitabilitást tekintve. A kormányzat támogatásokkal segíti a termelőket és az élelmiszeripari kutatás-fejlesztést, különös hangsúlyt fektetve az hús alternatívákra. Az biztosnak látszik, hogy high-tech megoldásokkal érdemes dolgozni a célért, például benti, LED-világítású rendszerekben, amelyek nagyobb terméshozammal és kevesebb energiaigénnyel rendelkeznek.
2022-es költségvetés
Az idei költségvetés jelzésértékű a kormány elhivatottságára a fenntartható jövő felé. A három fő téma a zöld átállás pont alatt a 1) ’Net zero’ ambíció, 2) szén-dioxid-adó és 3) a Singapore Green Plan. A CO26 alkalmával Szingapúr hozzájárult egy olyan döntés elfogadásához, amely megnyitja az utat a szén-dioxid-kibocsátási egységek globális kereskedelme előtt, tovább növelve a szén-dioxid piacokat. Hatalmas változás fog bekövetkezni az adózásban: jelenleg a szén-dioxid adó 5 szingapúri dollár kibocsátási tonnánként, ami 2024-re ötszörösére, 25 dollárra emelkedik és 2030-ra akár a 80 dollárt is elérheti. A szén-dioxid költségek internalizálása a tervek szerint képessé teszi a gazdasági szereplőket a kibocsátásuk mérséklésére és a nettó nulla kitűzés elérésére. A változás a vállalatokat és háztartásokat egyaránt érinti, ez utóbbi esetében a közüzemi számlák növekedésében jelenik meg.
Szingapúr egyértelműen meglátta és ki szeretné használni a fenntartóságra való átállásban lévő lehetőségeket.
