Az Ukrajnából Magyarországra belépők száma a harcok február 24-i kitörése óta május elsejéig meghaladta az 530 ezret. Legalábbis az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, az UNHCR adatai alapján.

A különböző statisztikák ugyanis némileg eltérő számokat mutatnak. A nem közvetlenül Ukrajnából, hanem Romániából, vagy Szlovákián keresztül Lengyelországon át érkező menekülteket is beleszámítva már hatszázezernél is jóval többen érkeztek. Az otthonaikból elmenekülők zömében nők és gyermekek, hisz a hadköteles férfiak otthon maradtak megvédeni szülőföldjüket. Erre az ukrán törvények is kötelezik őket. Legtöbben továbbutaznak, azonban május 2-ig már közel húszezren Magyarországon kértek menedékes védelmet.

A menekültek jelentős része vonaton érkezik Magyarországra. Nem mindannyian utaznak Budapestig. Egy részük például az Ukrajnával szomszédos első megyeszékhelyen, Nyíregyházán száll le a vonatról. Úgynevezett szolidaritási jeggyel ukrán állampolgárok ingyenesen utazhatnak a legtöbb európai vasúti járaton, azonban a 3 eurós helyjegyet napközben ajánlott, az éjjeli járatokon pedig kötelező megváltaniuk.

A Budapestre befutó vonatokról a Keleti pályaudvaron, a Nyugati pályaudvaron, illetve Kőbánya-Kispest vasútállomáson szállnak le a menekültek. Információs pulton kapnak további tájékoztatást a lehetőségekről. A Keleti pályaudvar információs pultján ottjártunkkor az egyik önkéntes  –  egy kárpátaljai származású, fiatal egyetemista lány  – igazított útba oroszul egy idősebb hölgyet. Akik igénylik, azokat óránként induló ingyenes autóbuszokkal a Puskás Aréna melletti BOK Sportcsarnokban kialakított tranzitváróba szállítják.

A tekintélyes méretű, közel 4400 négyzetméteres komplexumban éjszakára alvási lehetőséget is biztosítanak a rászorulóknak. Itt váltottunk néhány szót Jelena Popoviccsal. A középkorú asszony Jelisavetával, kiskamasz lányával már harmincnyolcadik napja volt úton. Zazimljéből, egy Kijevtől alig huszonöt kilométerre keletre fekvő faluból menekültek el a harcok elől. Férje otthon maradt. A falu polgármestere szerint otthonuk immár biztonságos, hazamehetnének, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere viszont az ukrán főváros keleti agglomerációja közelében élőket lebeszélte a hazautazásról, mivel kizárólag Kijeven keresztül vezetnek a járható utak. A főváros pedig még korántsem biztonságos. Anya és lánya Svájcba, egy Zürichbe tartó vonattal készült a Keleti pályaudvarról továbbutazni. A BOK-csarnokban csupán megpihentek. Velük még április 7-én készítettünk interjút.  Időközben Kijev immár biztonságossá vált. Vajon visszatért-e anya és lánya a szülőfalujukba, avagy Svájcban, netán máshol tartózkodnak?

Spák Viktória évek óta a fővárosi rendőrség orosz és ukrán tolmácsa. Első BOK-csarnokbéli látogatásunkkor vele is beszéltünk. Tőle azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az érkezők alig 5-6 százaléka férfi. Ők vagy idősek és betegek, esetleg a katonai szolgálat alól felmentett sokgyerekesek, illetve ha hadköteles korúak, akkor nem ukrán állampolgárok, hanem a jellemzően más egykori Szovjetunió, Ukrajnában élő állampolgárai (pl. grúzok, kazhok). Az érkezők többsége nő és gyermek.  Magyarországról az ukrajnai menekültek mintegy 80 százaléka továbbutazik. Közkedvelt célországok: Németország, Ausztria, Lengyelország, kisebbrészt Franciaország, Spanyolország, Portugália. Illetve az Európán kívüli államok közül Kanada és USA.

Az első, csarnokba látogatásunkat megelőző éjjelig közel hétszázan (egész pontosan 697-en) érkeztek, és 274-en ott is aludtak. Második ottjártunkkor kissé kevesebben, mintegy ötszázan érkeztek. Azonban előfordult, hogy egy nap több mint ezernyolcszázan jöttek. Budapest Főváros Kormányhivatala honlapján napi szinten közli e tárgyban az előző napi adatokat.

Az objektumban kialakított tranzitváróban rendkívül professzionális módon betelepültek a menekültek számára lényegében az összes szükségletet ellátó hatóságok, piaci szereplők és segélyszervek. Az ukrán konzulátus kihelyezett kirendeltségén többek között az EU schengeni tagállamaiba 90 napig vízummentes utazást biztosító biometrikus útlevelet is meghosszabbítják. Munkaközvetítők is betelepültek, valamint igényre szabott segélycsomagot is osztanak. Kisgyerekeseknek például pelenkát is adnak és ételt is felszolgálnak. Emellett van gyereksarok, imasarok, pénzváltó, két mobiltelefon-szolgáltató, Xbox videójáték-konzol, sőt még a házi kedvenc kisállatokat ellátó központot is telepítettek. Önkéntes és profi, a rendőrség megbízásában álló ukrán és orosz tolmácsok is segítik a menekültek tájékoztatását. Hat segélyszolgálat rotációs elven tart fenn felügyeletet: a baptisták, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász.

Egy Kárpátaljáról átmenekült, magyar anyanyelvű roma asszony ugyanakkor arról panaszkodott, hogy nem kapnak annyi segítséget, mint amire számítottak. Beregsurány mellől érkeztek. A 39 éves Kulcsár Valéria férje 42 éves, így még hadkötelesnek számít. Frontszolgálatra is vezényelték. Az asszony keserűen említette meg, hogy a romákkal végeztetik el az alja munkát, például a harcokban elesettek összegyűjtését. „Minket, romákat sehol sem szeretnek, pedig mi minden népet szeretünk!” – mondta.

Ugyanakkor a csarnok önkéntesei közül többen megemlítették, hogy a gyakran mélyszegénységből érkező kárpátaljai romák egy része az ukrán állampolgárokat megillető ingyenes vonatozási lehetőséget kihasználva többször is fordul. Lévén Kárpátalján harcok még nincsenek, ezért sokan a segélyt hazavitték, hogy ott eladják vagy elcseréljék. Mindezt az útlevélbe ütött színes pecsétekkel igyekeznek a magyar hatóságok meggátolni.

Ezután a külvárosban, a XIII. kerület határán, a Madridi utcában a Migration Aid nem kormányzati segélyszervezet által működtetett menekültszállóba mentünk. A frissen felújított épületben mintegy háromszáz főt tudnak elhelyezni hosszabb-rövidebb időre. A 2–8 ágyas szobákat elsősorban gyerekek és nők befogadására alakították ki. Az udvaron lévő csöpp kis játszótér melletti asztalnál egy fiatal édesanyát kérdeztünk sorsának alakulásáról. Kelet-Ukrajnából, az intenzív harcok sújtotta Donbaszból jött 3, 8 és 10 éves gyermekével a mindössze 28 éves fiatalasszony, Tatjana Volkova. Férje otthon maradt és autójával civil szolgálatot teljesít. Instagramon keresztül gyűjti be azoknak a rászorulóknak az adatait, akiket el kell fuvarozni. Tatjana Bulgáriába tart. Végzettségét tekintve ugyan jogász, egy gyermekjogsegély-szolgálatnál dolgozott, azonban Bulgáriában egész más területen, stylistként kapott álláslehetőséget. A sudár, jó stílusú, csinos, elegáns, kálváriája ellenére – vagy talán éppen azért, hogy tartsa a lelket gyerekeiben – mosolygós anyukának szurkolunk, hogy álljon helyt Bulgáriában egy merőben más hivatást gyakorolva, de legfőképp, hogy a gyerekeikkel együtt mielőbb visszatérhessen férjéhez. Amihez, ugye, csupán annak a „csöpp kis apróságnak” kellene teljesülnie, hogy térjen véget a háborús pusztítás.

Volkováék továbbutaznak, azonban akadnak, akik a Magyarországon maradást választják. A hazánkban huzamosan maradni szándékozókat jellemzően nem Budapesten szállásolják el, hanem Pest megye egyéb településein, de akár az ország távolabbi pontjain, például Zala megyében. E célra átalakított kollégiumokban, munkásszállókon helyezik el őket. Ellátásukon felül munkalehetőséget is igyekeznek a magyar hatóságok fellelni számukra.

Az államilag koordinált menekültellátáson kívüli szervezetek is részt vesznek a segítségnyújtásban. Például felekezeti alapon szerveződve, a Jehova tanúi ukrajnai felekezettársaikat online megkeresés útján, névre szólóan várják önkénteseik a pályaudvarokon „JW” feliratú táblákkal. Őket kivétel nélkül szintén Jehova tanúi-hívő befogadó családoknál szállásolják el. További kérdéseinket udvariasan azzal hárították el e gyülekezet önkéntesei, hogy forduljunk a sajtóosztályukhoz, ők nem nyilatkozhatnak.

Segítőkészségből – legalábbis egyelőre –, nincs hiány. A BOK Sportcsarnokba is bőségesen érkezett különböző segély. Száraz élelmiszert, higiéniai termékeket, ruhákat és játékokokat rakodtak az önkéntesek és a hivatásosok. Természetesen a léteztő legjobb az lenne, ha mielőbb véget érne a háború, avagy újoroszul: „különleges katonai művelet”. Sajnos erre nagyobb összegben kevesen mernének fogadni.

Fotók: Gyurkovits Tamás