A kezdeményezés célja az európai vállalkozói szellem újraélesztése, valamint az európai vállalkozók előtt álló akadályok elhárítása. Az új vállalkozások (különösen a kkv-k) teremtik a legtöbb új munkahelyet Európában, de mivel a vállalkozások mintegy 50%-a az első öt évben tönkremegy, a politikai döntéshozók olyan környezetet igyekeztek teremteni, amelyben a vállalkozók biztonságosan növekedhetnek.
A terv három pillérre épül, melyek a következők:
1. Vállalkozói oktatás és képzés: egy új vállalkozói generáció létrehozása. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság(EGSZB) szerint a mai, rohamosan növekvő és változó társadalomban elengedhetetlen a vállalkozói szellem előmozdításába és az oktatásba való befektetés. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek a támogatásnak már a korai iskolai oktatásban el kell kezdődnie, végig kísérve őket az életük korai szakaszában. Ez csak abban az esetben kivitelezhető, ha az iskolák, az egyetemek és a kormány egy szervként működve tud dolgozni fiataljainkért. A gyakorlati tapasztalat és a tanulás kulcsfontosságú szerepet játszik ezekben a folyamatokban, az EGSZB szerint valós tudással rendelkező vállalkozókat kell bevonni a tanulás mindegyik lépésébe, ezzel olyan készségeket tudunk fejleszteni fiatalainkban, mint például: felelősségtudat, kreativitás, kezdeményezőkészség, és a legfontosabb, érdeklődés a vállalkozói szellem iránt.
2. Egy új környezet teremtése, amelyben a vállalkozók virágozhatnak: itt tulajdonképpen a különböző strukturális és bürökratikus akadályok felszámolásáról és átdolgozásáról van szó, a minél zökkenőmentesebb és sikeresebb eredmények elérése érdekében. Természetesen idetartozik a pénzügyi folyamatok fejlesztése és egyszerűsítése, pl: a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a pénzügyi transzferek optimizálása, valamint hatékony csődeljárások és egy második esély biztostítása a becsületesen csődbe ment vállalkozók számára.
3. Példaképek állítása és az eddig el nem ért csoportok megcélzása: az amerikai ökoszisztémához hasonló közeg kialakítása, ahol a vállalkozók igazi “ rocksztároknak” számítanak. Új távlatok jelennek meg: az elérés és mozgósítás kiaknázatlan vállalkozói potenciált jelenthetnek, mint például: nők, idősek, bevándorlók, munkanélküliek, és természetesen a fiatalok.
Feltevődik tehát a kérdés: sikerült-e implementálni a kitűzött intézkedési tervet, valamint, hogyan és mivel mérjük ezeket?
2013-ban az Egyesült Nemzetek Statisztikai Osztálya (UNSD) elvégezte a "Strategic Business Reporting(SBR) globális értékelés" című felmérést, amelynek célja a cégnyilvántartás helyzetére vonatkozó információk gyűjtése volt az összes országban. A végső eredmények a felmérési és az adminisztratív adatok kombinálásával jött létre. A felmérés kimutatja, hogy a legtöbb országban a vállalkozások demográfiai statisztikáinak összeállítása a 2000-es években, vagy a közelmúltban kezdődött. Másrészt, ezeknek a statisztikáknak az összeállítása térségtől, vagy országtól függhet. 2007-ben az Eurostat a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetével(OECD) közösen megalkotta az OECD-Eurostat Vállalkozási Mutatók Programját(EIP). Az Európai Unió tagállamainak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, az OECD-Eurostat demográfiai statisztikájának módszertanát alkalmazva. Ennek eredményeképpen létrejött egy nemzetközi, mindenki által elérhető adatbázis, amely folyamatosan frissülő, pontos és megbízható adatokat biztosít.
Ezeket az adatbázisokat kutatva, nézzük meg tehát, mi minden változott 2013 óta!
1. születési ráta: a bázisidőszakban (t) újonnan alapított vállalkozások száma osztva az aktív vállalkozások számával t- százalékban. 2013-ban az uniós átlag 9.21% volt, a toronymagasan vezető pedig Litvánia, 23.05%-os születési rátával. 2018-ra az átlag 10.05%-ra emelkedett. Érdemes megfigyelni, hogy Cipruson kívül, Magyarország az egyedüli, aki 2013 óta folyamatos növekvést tudott produkálni. A táblázat megtekinthető itt.
2. Halálozási ráta: a bázisidőszakban (t) megszűnt vállalkozások száma osztva az aktív vállalkozások számával t- százalékban. Az uniós átlag 8.55%-ról 8.14%-ra csökkent 2013 óta. Románia, Szlovákia és Finnország volt az egyedüli, aki megtudta őrizni a folyamatos csökkenést 2013 és 2017 között. A táblázat itt megtekinthető.
3. Nettó üzleti népességnövekedés: Az uniós átlag jelentős növekedést mutatott 2013-tól 2017-ig(0.63%-ról 2%-ra) majd a következő évben lecsökkent 1.32%-ra. A teljes táblázat megtekinthető itt.
Ezek ó a legfontosabb számbeli adatok. Átlagosan növekvő tendenciát mutatnak a diagramok, viszont amennyiben a 2020-21-es adatok is feldolgozásra kerülnek, érdemes lesz megfigyelni a koronavírus, vagy akár az orosz-ukrán konfliktus kihatásait a számokra. A nagy kérdés viszont, hogy sikerül-e Európának valaha is egy egyesített, vállalkozó-barát környezetet kiépíteni, nyitva marad, valószínüleg csak rajtunk, fiatalokon múlik.
A vállalkozási indikátor program teljes adatbázisát megtalálják ezen a linken.
