Különösen a fiatalok helyzete súlyosbodik, több tanulmány is erre hívja fel a figyelmet. Vajon mi a helyzet a mi fiataljainkkal, velük is tényleg ennyire nagy a baj? Utánajártunk, mit mutatnak a friss nemzetközi és magyarországi kutatások.
Több külföldi kutatás is egy irányba mutat, miszerint a populáció, s elsősorban a fiatalok lelki állapotában romlás következett be az elmúlt időszakban. Egy 2020-ban végzett cseh kutatás eredménye szerint a mentális betegségek aránya megduplázódott a lakosság körében (Winkler et al, 2020), egy másik, Ausztriában végzett kutatás eredményei pedig a depresszió és a szorongás igen magas előfordulására mutat rá, méghozzá elsősorban a 35 év alattiak, a nők és a rossz anyagi körülmények között élők körében (Pieh et al, 2020). A kutatások hangsúlyozzák, hogy a pandémiát megelőző vizsgálatokhoz képest jelentősen megnőtt a mentális problémák, a depresszió, a szorongás előfordulása (Adams et al, 2022).
Egy friss, 2022-ben készült 14-29 éves német fiatalok körében végzett reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy az ukrajnai háborútól, a klímaváltozástól, a gazdasági válságtól s az inflációtól tartanak leginkább jelenleg a németországi fiatalok. A megkérdezett 14-29 évesek közel felére (45 százaléka) jellemző a stressz, harmadukra (35-32 százalék) a kedvetlenség, valamint a kimerültség (is), továbbá 27 százalék számolt be depresszióról, valamint 7 százalékuk küzd öngyilkossági gondolatokkal, mely a szerzők szerint igen jelentős romlás a korábbi kutatási hullámokhoz képest. A tanulmány szerzői hozzáteszik, véget sem ért a pandémia, máris egy új krízishullámmal – háború, gazdasági és klímaválság - találták szemben magukat a fiatalok, melynek hosszú távú hatásai még ismeretlenek (Trendstudie Jugend in Deutschland, 2022).
Hazánkban az egyik legjelentősebb kutatás a témában a hét- illetve háromévente készülő Hungarostudy, mely egyedülálló részletességgel ad képet a magyar lakosság testi és lelki állapotának alakulásáról. A felmérésben a WHO-5 Jól-lét (WHO-5) kérdőív kerül alkalmazásra, melynek eredményeit a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) 2021-es háttéranyagából ismerhetjük meg. A WHO-5 kérdőív egy négyfokú skálán kérdez rá az elmúlt két hét közérzetére, ahol a magasabb pontszám a pozitívabb állapotot, az alacsonyabb pontszám a negatívabb állapotot jelöli, így maximum 20 pontot érhet el a válaszadó, a 9 vagy annál kevesebb pontot elérőket a mentális megbetegedések, elsősorban a depresszió szempontjából a kockázati csoportba sorolják. A tanulmányból kiderül, hogy 2006 óta folyamatos javulás történt a teljes népesség körében, különösen 2013 és 2021 között. Csakhogy ez inkább a 30 év felettiek állapotának javulása miatt következett be, ugyanis a kockázati csoportba tartozók aránya a felére csökkent (30 százalékról 16 százalékra). Ugyan a 30 év alatti fiatalok esetében is javuló a tendencia, de jóval kisebb mértékű - 10 százalékról 8 százalékra csökkent a kockázati szintet elérők aránya.
A KINCS tanulmánya a depresszióra is kitér, amivel kapcsolatban
Körükben a normál szintet elérők aránya 87 százalékról 81 százalékra csökkent 2013 és 2021 között, az enyhe és közepes depresszió aránya nem változott, azonban a súlyos depresszió előfordulása 2,75-szörösére nőtt, 3,2 százalékról 8,8 százalékra. (A depresszió előfordulását a Beck-féle depressziókérdőív rövidítettet változatával vizsgálták, mely alapján megbecsülhető a depresszió szintje. A 9 kérdésből álló kérdőívben a válaszadók egy négyfokú skálán értékelik saját állapotukat, ahol a magasabb pontszám a depressziós tünetek fokozottabb előfordulását jelöli. A skálán elérhető 0-9 pont közötti érték kizárja a depressziót, 10-18 pont között enyhe, 19-25 pont között közepesen súlyos, 25 pont felett súlyos depresszió valószínűsíthető.)
Egy másik, a Hungarostudy eredményeit feldolgozó tanulmány (Tóth-Székely-Purebl, 2021) arra világít rá, a fiatalok körében megduplázódott a klinikai mértékű depresszió (vagyis a közepes és súlyos depresszió együtt) aránya 2013 és 2021 között, 6 százalékról 12 százalékra nőtt. A vizsgálat szerint a depresszió leginkább a diplomásokra (19 százalék), a munkanélküliekre (20 százalék), a budapestiekre (20 százalék) jellemző. Külön érdemes felhívni a figyelmet a magukat romának valló fiatalokra is: míg körükben 16 százalék közepes vagy súlyos depresszióban szenved, addig a nem romáknál kisebb, 12 százalék ez az arány.
A felmérésből arra is fény derül, hogy a depresszió kockázatát csökkenti a társas támasz, mely másoktól (házastárs, szülők, barátok, kollégák stb.) jövő támogatást, törődést jelent – minél inkább számíthat valaki másokra, annál kevésbé valószínű a depresszió megjelenése (Tóth-Székely-Purebl, 2021), márpedig a társas támasz hiánya jelenlévő probléma a fiatalok életében, erre világít rá a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás is.
A négyévente végzett nagymintás ifjúságkutatás kérdéssora a fiatalok legégetőbb problémáira kérdez rá (Ön szerint ma Magyarországon mi az ifjúság legégetőbb problémája?), és 2020-ban egy új tényező, a baráti társaságok, közösségek hiánya került fel a problématérkép legfontosabb tényezői közé (a megkérdezett fiatalok 8 százaléka említette). Annak hátterében, hogy ez a tényező problémaként megjelent a fiatalok körében, valószínűleg a koronavírus és az ezzel járó karantén áll (Székely, 2021). A nagymintás ifjúságkutatásban kitértünk arra is, hogy a fiatalok mennyire elégedettek az egészségükkel, közérzetükkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok egészsége saját megítélésük szerint romlott az elmúlt évek alatt. Míg 2016-ban 10-ból 8 fő (78 százalék) elégedett volt a közérzetével, egészségével, addig 2020-ban 72 százalék ez az arány (egy ötfokú Likert-skálán az 5-ös vagy az 4-es értéket jelölték).
A fentieket némileg árnyalják más, a testi és lelki egészséget vizsgáló eredmények, például a 2020-as nagymintás ifjúságkutatásban egy ötfokú skála segítségével vizsgáltuk a válaszadó közérzetét. Ezek az eredmények inkább optimizmusra adnak okot. A megkérdezettek több, mint háromnegyede érezte magát vidámnak és jókedvűnek, valamint aktívnak és élénknek (75-72 százalék). Ráadásul nem csupán a nagymintás ifjúságkutatásból, de a Hungarostudyból is arra lehet következtetni, hogy a lelkiállapottal összefüggést mutató olyan kockázati magatartások, mint az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás tekintetében javulás következett be. A nagymintás ifjúságkutatás eredményei szerint 2016 és 2020 között 25 százalékról 17 százalékra csökkent a naponta dohányzók aránya, valamint a valamilyen gyakorisággal alkoholt fogyasztók aránya 74 százalékról 69 százalékra csökkent.
Összegezve a bemutatott nemzetközi és hazai felméréseket, elmondható, hogy egyes kutatások hasonló irányba mutatnak, az elmúlt pár év eredményei szerint megnőtt a mentális, lelki problémák előfordulása a koronavírus-járvány előtti vizsgálatokhoz képest. A Hungarostudy rávilágít, hogy 2013 és 2021 között a súlyos depresszió előfordulása a fiatalok körében közel háromszorosára nőtt, a közepes és súlyos depresszió együtt megduplázódott. A fenti kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy a társas támasz, a közösségek, baráti társaságok hiánya fontos problémája a fiataloknak, ami fokozza a depresszió, a szorongás előfordulását, amihez a pandémia, a karantén, a korlátozások igencsak hozzájárultak.
európai háború, gazdasági válság – valószínű ezek sem fognak javítani a fiatalok lelki állapotán. A német fiatalok körében végzett reprezentatív kutatás szerint kb. minden második fő stresszes, harmaduk kedvetlen. Ezzel szemben valamennyire azért bizakodhatunk a saját fiataljaink miatt: a hazai ifjúságkutatásból az derül ki, hogy a fiatalok többsége vidám, jókedvű, élénk és aktív, valamint a lelkiállapottal összefüggő kockázati magatartások, mint például az alkoholfogyasztás és a dohányzás, kevésbé jellemző - ez persze következhet a társas tevékenységek hiányából, nem feltétlenül jelenti a mentális egészség javulását.
Források:
• Sally H. Adams, Jason P. Schaub, Jason M. Nagata, M. Jane Park, Claire D. Brindis, Charles E. Irwin (2022) Young Adult Anxiety or Depressive Symptoms and Mental Health Service Utilization During the COVID-19 Pandemic, Journal of Adolescent Health.
(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1054139X22003445)
(Letöltve: 2022.08.09.)
• Pieh, C, Budimir, S and Probst, T (2020) The effect of age, gender, income, work, and physical activity on mental health during coronavirus disease (COVID-19) lockdown in Austria. Journal of Psychosomatic Research.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7832650/
Letöltve: 2022.08.09.)
• Kopp Mária Intézet (2021) A magyarok testi és lelki egészségét leíró főbb mutatók a Hungarostudy felmérések adatai alapján (2006, 2013, 2021)
• https://www.koppmariaintezet.hu/docs/HS_adatok_testi_lelki_ege%CC%81szsegrol_20220123.pdf (Letöltve: 2022.07.29.)
• Tóth Mónika Ditta, Székely András, Purebl György (2021) A depresszió és az öngyilkossági
gondolatok alakulása a magyar fiatalok körében. Kapocs 2022/1. https://epa.oszk.hu/02900/02943/00088/pdf/EPA02943_kapocs_2022_1_112-118.pdf (Letöltve: 2022.08.01.)
• Székely Levente (2021) A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus járvány idején. In Székely L.: Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről.
• http://www.hungarostudy.hu/files/magyarorszag_kozerzete_teljes2.pdf
Internetes források:
• WHO (2022) Mental disorders
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-disorders
• Trendstudie Jugend in Deutschland, 2022
https://www.hertie-school.org/en/news/detail/content/the-crisis-generation-fifth-trend-study-youth-in-germany-published
