Érthető a látkép, ugyanis a portói bor az egyik legkülönlegesebb a világon, hiszen igazából nem is hagyományos értelemben vett borról beszélünk. A borászok ugyanis a szőlő erjesztése során egy bizonyos cukor szinten, a készülő italhoz brandy-t öntenek, amely megöli az élesztőt. Ezáltal a bor nem forr tovább és elnyeri a különleges ízét, valamint hosszabb ideig is áll el. Érdekesség, hogy minimum 2 évig kell hordóban állnia a bornak, mielőtt hivatalosan portoóinak lehetne nevezni, ezt követően a borászokat törvény utasítja, hogy évente a termelés hány százalékát adhatják el. 

A korosodó borokról gyakran az a feltevésünk, hogy az áruk is az idővel egyre nő. Ezzel leggyakrabban az éttermekben lehet találkozni, ahol adott esetben ugyanazon bor más évjárata más áron szerepel az árlistán. Maradva a portói boroknál például a 2000-es szüretből származó Osborne pincészet Vintage Ruby Port bora jelenleg 37 euróért megvásárolható, ezzel szemben minden paraméterében megegyező 1991-es bor ára jelenleg 50 euró. De emellett az is meglepő lehet, hogy azonos korú máshonnan származó borok árai között mekkora különbség van. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon mi határozza meg egy-egy palack bor árát, mely tényezőknek tulajdonítható a legnagyobb hatás?

Globális tényezők

A bor árának kialakulása során is ugyanúgy jelen vannak az alap közgazdasági törvényszerűségek. Például a méretgazdaságosság, amely kimondja, hogy a termelő számára költségelőnyt jelent egy bizonyos pontig, ha nagyobb mennyiségben termel. Ennek az egyszerű oka, hogy a berendezések és bizonyos fix költségek 1 egység termelése során is fellépnek, de 10 egység termelése során is ugyanakkorák. Azonban feltételezvén, hogy a vállalatok, azaz a pincészetek és a kereskedők profitmaximalizálóak, így a méretgazdaságossághoz hasonló tényezőkkel nem foglalkozunk.

A bor árára számos egyéb tényező hat, amely főként a fogyasztók rezervációs árait befolyásolja. A nemzetközi szakirodalmon elvégzett kutatása alapján Gál Péter 5 fő csoportra osztotta a borárakat meghatározó tényezőket.

Forrás: Gál Péter (2020)

A nemzetközi szakirodalom ezen tényezőket főként hedonikus elemzés során mutatta ki, amelyet a kutatók gyakran használnak az árak mögött húzódó tényezők kimutatására. Ennek oka, hogy mind külső mind belső tényezők kimutatása lehetségessé válik, amelyeket a fogyasztók gondolkodását befolyásolják. Ezt a módszert használják gyakran ingatlan árakkal kapcsolatos kutatások, elemzések során is.

Gál kutatása alapján a legtöbb piacon a termelőhely az elsődleges meghatározó tényező az ár szempontjából. Ez magába foglalja a származási országot és az adott pincészetet is. Például Spanyolországból származó borok esetében a María Angulo és társai kimutatták, hogy a termelővidék a legmeghatározóbb. Talán ez az eredmény nem lehet meglepő, mivel gyakorlatilag a származási hely már a szüret előtt meghatározza a bor árát, ugyanis a bor termesztésre legalkalmasabb területeken, mint amilyen Bordeaux vagy éppen a Napa völgy, egy hektár föld is jóval magasabb összegbe kerül, de ez a bor minőségében is visszaköszön, hiszen lédúsabb, ideálisabb szemeket lehet szüretelni ezeken a területeken. Ezt a fogyasztók is tudják, így eszerint határozzák meg a preferenciáikat.

A globális szakirodalom szerint a második legszignifikánsabb tényező, amely a bor árára hat az a szakértői, érzékszervi minősítés. Meglepő lehet első olvasatra ez az eredmény, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy manapság milyen könnyen hozzáférhetőek egyes vélemények az interneten, így nem csak a címke alapján értesülhetünk egy-egy bor eredményeiről, már nem olyan meglepő ez az eredmény.

A harmadik tényező csoport a címkén hagyományosan jelölt adatokat tartalmazza, tehát a szőlőfajtát, évjáratot, egyéni márkát. Egyéni márka esetében szinte értelemszerű, hogy egy jó reputációval rendelkező borász terméke nagyobb értéket jelent a fogyasztó számára, valamint a kereskedő is magasabb árat kérhet el.

A negyedik tényezőcsoport az objektív minőségi jellemzők csoportja. Értelemszerűen a választásunkat nagyban meghatározza például a bor savassága, de az árra gyakorolt hatása ezen kutatások alapján nem olyan szignifikáns, mint például a termelőhely. Ebbe a kategóriába tartozik még a bor kora is, amelyből könnyedén lehet következtetni a minőségre is, ugyanis az adott év időjárása igen jelentős hatást gyakorol a termésre. Természetesen a kor nem minden esetben jelent előnyt, mivel bizonyos fehér borok esetében pont a frisség jelenti a fogyasztók számára az értéket.

Portói borokra ható tényezők

Mivel most egy borvidéket tekintünk át, így értelemszerűen a termelőhely nem töltheti be az első helyet a tényezők között. Rui Couto Viana és Lúcia Lima Rodrigues kutatása alapján a portói bor árára ható legszignifikánsabb tényező a kor. Ahogy a bevezetőben is említettem a portói bor tovább áll el, mint egy hagyományos vörösbor a magasabb alkoholtartalma miatt. Emiatt az eredmény nem meglepő, hiszen egy akár 100 éves bor értéke a gyűjtők vagy a szenvedélyes borkedvelők szemében magasabb értéket képvisel. A kutatópáros tanulmánya szerint minden évben 3%-kal nő a portói bor ára az előző évihez képest.

A második legjelentősebb faktort az árat tekintetében a bor típusa jelenti a kutatás szerint. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy komoly összefüggés van a kor és a típus között, ugyanis bizonyos típusok hosszabb ideig állnak el, vagy éppen hosszabb idő után érik el azt az állapotot, amikor a fogyasztásuk ideálissá válik: a Tawny típusú bort 3 év után ajánlott egyáltalán fogyasztani, de hosszú évtizedekig eláll, viszont a Ruby típust 5 évnél tovább nem szoktak érlelni.

Ezeket követi a márka típusa, amelyet kötelező feltüntetni attól független, hogy másik vállalat palackozza. Majd a cég reputációja is jelentős meghatározó erővel bír. Kiemelendő, hogy a fogyasztók a preferenciáikat nem az adott bor a lapaján határozzák meg, hanem a márka átlagos, állandó minőségét veszik alapul. Tehát így lehet, hogy egy rosszabb évjáratú bor is viszonylagosan magas áron kel el.

Konklúzió

A portói borra ható tényezők nem egyeznek meg teljesen a globális piacon tapasztalhatókkal. Ami nem is meglepő, hiszen a portói bor különleges tulajdonságai alapján értékelik azt a fogyasztók, azaz pont a kora miatt határozzák meg főként a rezervációs áraikat, ami a teljes világpiacot tekintve nem áll fent. Emellett mivel nagy múltú márkákról van szó, így a reputáció is jelentős szerepet játszik. Kifejezetten jelentős szempont lehet az utóbbi azon fogyasztók között, akik adott esetben befektetési céllal vásárolnak meg egy-egy palackot, portfóliót. A portói bor esetében az összes faktor a korra vezethető vissza.