Nem biztos, hogy a szövegek ilyen jellegű kvantitatív elemzése mindig a megfelelő következtetések levonását segíti elő, de tény, hogy a kínai politikai diszkurzus az elmúlt években egyre inkább az "ostromlott vár" szindróma jeleit mutatja és a külső biztonság feltételeinek megteremtése sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Ez alatt nem csak a katonai eszközökkel megteremthető biztonságra kell gondolni, hanem a technológiai szuverenitás erősítésére is, amely a technológia-transzfert akadályozó amerikai lépések miatt szükségesnek tűnik a kínai vezetés számára.

Már a globális járványt megelőzően elkezdődött a feszültségek növekedése az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval, amely ugyan Trump ideje alatt indult, de a jelenlegi adminisztráció sem mutatja sok jelét annak, hogy megszüntetné vagy akár csak enyhítené a két ország közötti feszültséget. Ráadásul a helyzetet tovább rontja, hogy mind az amerikai lépések, mind a válaszként megfogalmazott kínai lépések önálló technológiai ökoszisztémák kialakulása irányába mutatnak. Az USA nemrég meghozott döntése, hogy korlátozza 31 kínai vállalat hozzáférését amerikai félvezetőkhöz, a helyzetet csak tovább fokozza és súlyos csapás a kínai technológiai szektornak, amely a félvezetők iránti globális kereslet több mint háromnegyedét adja, míg csak 15 százalékát képes megtermelni.

Xi Jinping a beszédében érintette a járványhelyzettel kapcsolatos politikát is és az ún. zéró-covid politika fenntartásása mellett érvelt. E politika fenntartása rossz hír, de nem csak az esetleges kifelé vagy befele irányuló turizmusnak, hanem a kínai tudományos és kutatási élet számára is, hiszen a közvetlen kapcsolatok gyengesége a bezárkózást, esetleges rossz következtetések levonásának lehetőségét erősíti.

A beszéd érintette Tajvan kérdését is.

A párt alapdokumentumának megváltoztatása során bekerült a szövegbe Tajvan függetlenségének visszautasítása, miközben a korábbi szöveg csak a Tajvannal való egyesítést szorgalmazta.

A tartalmat illetően nincs változás, míg a hangnem nyilván más, ugyanakkor talán ez sem meglepő, hiszen az elmúlt másfél évben az amerikai elnök háromszor nyilatkozta azt, hogy az USA katonailag is megvédené Tajvant, ha Kína megtámadná. Noha ezek után a Fehér Ház háromszor cáfolta a nyilatkozatot, nehéz nem azt gondolni, hogy a nyilatkozat és annak cáfolata nem gondosan koreografált jelenet volt.

A kongresszuson hozott személyi döntések Xi Jingping hatalmának megerősítését jelentik és az eddig nyilvánosságra kerültek szerint a korábbi miniszterelnök, Li Keqiang sem került be a legfelsőbb vezetésbe. Bár a mainstream nyugati értelemzés szerint a meghozott személyi döntések felerősítik Kína bezárkózásra való hajlamát, mások arra mutatnak rá, hogy a Politikai Bizottság összetétele a technológiai fejlesztésre való fókuszálást fogja erősíteni. A piac első reakciói ugyanakkor nem voltak pozitívak, hiszen a hongkongi tőzsde indexe, a Hang Seng 16 000 pont alá süllyedt. Helyi idő szerint hétfőn délben (2022. 10. 24.) 15 401 ponton volt az index,

azaz 5 százalékos eséssel 13 év alatt a legalacsonyabb értéket produkálta.

Az EU Kínához fűzödő kapcsolatát stratégiai partnerségek jellemezték korábban, az elmúlt években már csak PCR angol rövidítéssel írták le, amely az együttműködő partnert („partner”), a gazdasági versenytársat („competitor”) és rendszerszintű vetélytársat („rival”) láttatja Kínában. A nemzetközi feszültségek növekedése miatt és az EU-ban dominánsnak számító Kína-kép drámai átalakulása okán az Európai Külügyi Szolgálata által készített legújabb elemzés Kínát totális versenytársnak írja le, amely az együttműködés korlátozott lehetőségével rendelkezik csak. Ez a leírás nem igazán azt mutatja meg, hogy Kína mit jelent az EU-nak vagy akár Magyarországnak, sokkal inkább az amerikai külpolitikai érdekek tükröződését lehet benne látni. A kérdés persze, hogy a jelentésnek ezt a megfogalmazását elfogadják-e később az EU külügyminiszterei.

Az USA lépései és Kína reakciói, kiegészülve az EU szankciós politikájával – legalábbis jelenleg – sajnos párhuzamos kereskedelmi, technológiai, pénzügyi vagy akár befektetési blokkok kialakulásának irányába mutatnak.

Sem az EU, sem pedig Magyarország nem érdekelt ebben, a globalizáció lelassulása vagy akár visszafordulása ugyanis a globális növekedést visszafogja,

az elérhető termékek skáláját korlátozza, árszintjüket növeli, a pénzügyi források elérését szűkíti és a kamatszintet növeli. Ugyanakkor még az ilyen rendszerek kialakulása mellett is vannak átjárási pontok, amelyek éppen e helyzetet használhatják ki. Így a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai nyitottság fenntartása alapvető érdeke lenne az EU-nak és hazáknak is.

Jó hír, hogy Xi Jinping újraválasztása megerősíti annak esélyét, hogy Kína folytatja az „Út és Övezet”, valamint a Kína és Közép-Európai országok kooperációját, amelyek mind a kínai elnök ideje alatt indultak és így presztízskérdés lehet - persze a kezdeményezések újrakalibrálása sem kizárható.