Rögtön felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi a jelentősége ennek a szoros választási eredménynek, hiszen Lula da Silva a voksok 50,9%-át, Jair Bolsonaro pedig 49,1%-át szerezte meg. A második forduló estéjén még Bolsonaro is magas reményekkel várta a teljes feldolgozottságot, egy ideig még az ő győzelmét jósolták. Brazíliára mindig is jellemző volt a polarizáltság és az erős megosztottság, most ezt számszerűen is jól láthatjuk 79,4%-os részvétel mellett.
A számok hátterében az állhat, hogy mindkét jelöltnek komoly korrupciós botrányai voltak a múltban és mindkét oldal heves dezinformációs hullámot indított a kampány során a másik jelöltről. Brazíliában még soha nem szavaztak ennyien egy választáson, mi több, Lula lett a brazil történelem legtöbb szavazatot szerző elnöke. Olyan sem fordult még elő eddig, hogy egy hivatalban lévő brazil elnök induljon a második ciklusért és ne nyerjen. Hozzá kell tenni, hogy Brazíliában egy elnök csak két cikluson át töltheti be a hivatalt egyhuzamban, azonban Lula ezúttal a harmadik ciklusát nyerte meg, az elnökök történelmében először.
A brazil nép elégedetlen a szociális ellátórendszerrel, és 2018-ban azért választották meg Bolsonaro-t, mert azt ígérte rendbe hozza az oktatást és az egészségügyet is. A polgárok szerint ez nem következett be, Lula elnöksége alatt 2003 és 2010 között pedig elindult egyfajta fejlődés, amelynek folytatására tett ígéretet a kampány során, ez is egy tényezője támogatottságának.
Az előző ciklus
Október 2-án rendezték a brazil elnökválasztás első fordulóját. A jobboldali Bolsonaro állt az ország élén ezidáig, miután 2018 októberében megnyerte a választás mindkét fordulóját. Korábban Bolsonaro 15 évig szolgált katonaként, mely a későbbiekben is szoros elköteleződését eredményezte a hadsereg és a fegyverek iránt. Kormányzása alatt 20 olyan intézkedést fogadott el az ország, amely a fegyvervásárlást könnyítette. Ennek eredményeként az országban több, mint 1 millió fegyvert adtak el civileknek csak az intézkedéseket követő első két évben.
A Bolsonaro kormány reformjai közül kiemelkedik a gazdaság fellendítéséért és a demokrácia stabilizálásáért tett intézkedések. Ilyenek például a jóléti program, amely rendszeres havi támogatást biztosít az ország legszegényebb családjainak, illetve Bolsonaro rendszeres jelenléte a közösségi médiában, ahol kiáll az álhírek ellen és megerősíti a róla alkotott őszinte politikus képét.
Bolsonaro fontos szerepet játszott az elmúlt időszakban a brazil-magyar kapcsolatok fellendítésében is. Találkozott Orbán Viktor Miniszterelnök Úrral, aki a választás előtt videóban biztosította Bolsonarot támogatásáról, illetve Novák Katalin Köztársasági Elnökasszonnyal is. Maga Bolsonaro is úgy gondolja, hogy nagy lehetőségek előtt állhat a két ország együttműködése a jövőben. Emellett egyező nézeteket vallanak a magyar kormánnyal a kereszténység, a családpolitika és a béke fontosságának kérdéseiben is, amiről Novák Katalint is biztosította az Elnökasszony közelmúltbeli látogatása során.
Bolsanaro ellenzőinek egyik legerősebb érve az elnök ellen a környezetvédelemhez való hozzáállása. Bolsonaro sokszor hangoztatta, hogy az “esőerdő Brazília tulajdona, és aki mást mond, az Brazília szuverenitását kérdőjelezi meg”. Az elnök az esőerdőt pedig főként gazdasági adottságának tekinti, amit igyekezett minél jobban ki is használni, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetve a fejlesztésekre, mint a természetvédelemre. Az amazonasi erdőirtás 2019 óta rohamosan növekedett az előző elnökök ciklusaihoz képest, elérve az elmúlt 15 év csúcspontját. Emellett az őslakosok rezervátumainak területének elfoglalása is egyre jobban gyorsult, ennek mértéke csak 2019-ben 135%-kal nőtt. Ezzel szemben a környezeti bűncselekményekért kiszabott bírságok és az esőerdőt felügyelő szervezetek költségvetése is csökkent. Ezek a statisztikák rengeteg nemzetközi kritikát eredményeztek, illetve egy kisiklott párbeszédet az USA-val egy esetleges együttműködésről az illegális fakitermelés megfékezéséért. Bolsonaro többek között kijelentette, hogy“egy centiméterrel több földet sem hajlandó adni a terület őslakosainak”, illetve olyan intézkedéseket hozott, amelyek gyengítették a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, beleértve a minisztérium effektív működését.
Bolsonaro az említett kritikákért a médiát, mint szenzációhajhász eszközt okolta, amit az egyes országok Brazília lejáratására alkalmaznak. Azonban az elnökről alkotott belföldi és a külföldi véleményeket is nagyban meghatározta az elnök klímapolitikája, illetve a fegyverek népszerűsítése és a COVID-19 válság alatti hiányos egészségügyi fellépése, ami csaknem 700 000 brazil állampolgár életébe került.
A kampányról röviden
Az általános választás során, melyet két fordulóban, október 2-án és 30-án tartottak, a brazilok megválasztják az ország elnökét, alelnökét, és kétkamarás Nemzeti Kongresszus tagjait, valamint a brazil államok kormányzóit. Az elnökségért induló jelöltek közül már korán egyértelmű volt, hogy a két fő vetélytárs a pozíciót jelenleg is betöltő Jair Bolsonaro, illetve a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva.
Az előzetes felmérések alapján korántsem Bolsonaro számított a választók favoritjának, ami a fentebb már említett őt ért negatív kritikák fényében nem meglepő. A felmérések alapján Lula már hónapokkal a választás előtt magasan vezetett, majd Bolsonaro lassan kezdte növelni népszerűségét, ám a választásokat Lula ismét nagy előnnyel várhatta. Azonban a regnáló elnök kampánya során nem hitt ezeknek a felméréseknek és erős győzelemre számított. Emellett több olyan utalást is tett korábban, amivel a választási rendszer tisztaságát kérdőjelezte meg, így sokan tartottak attól, hogy vesztesége esetén nem fogadná el az eredményeket, ami akár az ország belső békéjét is fenyegethetné, önpuccshoz vezethetne. Végül azonban, korábbi bejelentéseihez képest meglepő módon, nem sokkal az első forduló előtt Bolsonaro bejelentette, hogy vereség esetén kész visszalépni a politikától.
A választási kampány hivatalosan augusztusban vette kezdetét, amit mindkét fél részéről a sorozatos vádaskodás, álhírek terjesztése, illetve verbális és fizikai erőszak jellemzett. A választásokat megelőző utolsó vitán például a két elnökjelölt egymást tolvajnak, illetve őrültnek hívta, de sok példát láthattunk fizikai erőszakig fajult interakciókra is a Bolsonarot illetve Lulat támogatók között.
Az első forduló eredményeinek alakulását világszerte feszülten várták, hiszen Brazília egy 214 millió fős ország, komoly gazdasági befolyással, illetve a két fél egymástól merőben eltérő nézeteit magasabb szintre emelik az itt eldőlő kérdést, hiszen nemcsak elnököt, de ideológiát is választ a következő időszakra az ország. Az eredmény végül meglepően alakult, hiszen Lula nyert ugyan, de korántsem a várt fölénnyel, kevesebb, mint 5%-kal. Ennek egyik főmagyarázata lehet az, hogy az előzetes felmérés során a szavazók igencsak jelentős része nem a valós politikai álláspontját vallotta, tehát eltitkolták, hogy Bolsonarora fognak szavazni.
A világ nagyhatalmainak érdekeltsége a választás eredményében: Egyesült Államok, Kína
Kevés olyan ügy van, amelyben a washingtoni demokrata és republikánus ellenfelek egy oldalon állnak, de a brazíliai választások eredményében való érdekeltség egyike ezeknek. Miért hívta fel ez a választás az USA figyelmét? Brazília az Amerikák második legnagyobb méretű demokráciája 156 millió szavazóval. Felmerülnek kereskedelmi kérdések, a demokrácia állapotának kérdése és napjaink egyik legégetőbb problémája, a klímaváltozás.
Számos kihívás kölcsönösen érinti a két országot: hatalmas veszteségek a COVID-19 világjárvány során és 8% fölötti infláció napjainkban, ezek pedig közös érdekek megjelenéséhez is vezet. A két ország között rekord mértékű kereskedelem folyik repülőgépek és üzemanyag terén, illetve a vasiparban, de jelentős élelmiszer kereskedelmet is folytatnak, mivel az USA világelső kukoricatermelésben és marha- és csirkefeldolgozásban, Brazília pedig a szója és a narancs termesztésében viszi a prímet. Az USA-nak az is szemet szúrhat, hogy 2021-ben Brazília lett az az ország,amellyel Kína a legnagyobb mértékben kereskedik.
Hónapokkal a brazil választások előtt már nyilvánosan is szóba került az Egyesült Államok érdekeltsége. Korábbi amerikai külügyminiszter-helyettes Thomas Shannon – aki egyébként a 2010-es években nagykövetként szolgált Brazíliában - azt mondta, hogy ,,Brazília és az USA egymás tükrei. Ami az egyik demokráciával megtörténik, megtörténik a másikkal is.” Erre példa a párhuzam a volt amerikai elnök Donald Trump és a jelenlegi brazil elnök Jair Bolsonaro között. Mind a két elnök jobboldaliként a nacionalizmust támogatja és a fegyvertartás joga mellett is kiállnak. Ez Brazíliában az utóbbi időben oda vezetett, hogy a civilek összességében több fegyverrel rendelkeznek, mint a szövetségi rendőrség. Bolsonaro-t „A trópusok Trumpja”-ként szokták emlegetni.
A világ legnagyobb trópusi erdejének, az Amazon irtásának megakadályozására szánt költséget a Bolsonaro kormányzat csökkenteni kezdte, s később kiderült, hogy az illegális erdőirtásban az USA is részt vett. Joe Biden 2020-as elnöki kampányának része volt egy olyan, a világon egyedülálló támogatás, amely segítette volna Brazíliának finanszírozni az Amazon megőrzését és a kitermelés felszámolását. Ez az amerikai elnök megválasztása után nem valósult meg, egyesek szerint a Bolsonaro-kormányzat iránti bizalom hiányából fakadóan.
Lula da Silva elnökjelölt számos alkalommal hangot adott az esőerdő védelméről való elköteleződéséről, korábbi elnöksége során azonban olyan lépéseket tett, amelyek balul sültek el. Hidroelektrikus gátakat építtetett az esőerdőbe, hogy energiát nyerhessen az Amazonasból, ez azonban súlyos károkat okozott az élővilágnak. Ha Lula környezetvédelmi álláspontjai kedveznének is az USA-nak, a másik nagy választóvonal a baloldali elnökjelölt és az amerikai adminisztráció között Lula közeli kapcsolatai a kubai, a nicaraguai és a venezuelai baloldali rezsimekkel. Lula továbbá lelkes támogatója a BRICS-nek, ami szintén kihívás a nyugati hatalom számára.
Térjünk át a kínai érdekeltség kifejtésére. A kínai rezsim meglepő módon nyilvánosan Bolsonaro elnökségét támogatta, akit szövetségesnek tekint a Nyugat ellen. Bolsonaro elnöksége elején ugyan Trump hangneméhez hasonlóan verbálisan támadta a kínai kormányzást, később azonban gazdasági érdekeik miatt szövetségessé vált a két ország. Kína már akkor COVID-19 elleni oltóanyagot szállított Brazíliának, amikor az USA és az európai országok még saját lakosságuk számára szerezték be a vakcinát. A 214 millió lakossal rendelkező ország jelentős piac a Kelet-ázsiai országnak.
