Az idősotthonok, a kórházak és az óvodák kivételével a közintézményekben a fűtés mérséklésével próbál spórolni az energiával a párizsi városvezetés. A cél az, hogy 18 C-on tartsák a hőmérsékletet, a közigazgatási épületekben pedig október helyett csak Mindenszentek (november 1-je) után kapcsolják be a fűtést.
A közszféra a Párizsban felhasznált energiának körülbelül az egy tizedét fogyasztja el, ezért Anne Hidalgo, Párizs polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a magánszektorban is legalább 10%-os energiamegtakarításra lenne szükség.
Sötétbe borul az Eiffel-torony
Nem az Eiffel-torony éjszakázik egyedül világítás nélkül, Louvre este 11-kor, a versailles-i kastély pedig már este 10 órakor sötétbe borul. Szintjén 10 órakor oltják a lámpákat a városházán, a kerületi polgármesteri hivatalokban, a városi múzeumokban, és a Saint-Jacques toronyban. A fővárosban az utcai közvilágítást biztonsági okok miatt a korlátozások nem érintik, azonban egyre több kisebb városban kapcsolják le a köztéri lámpákat éjfél után.
Habár ezek az intézkedések nem oldják meg Franciaország energia problémáit teljes egészében, Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter szerint energiatakarékosságra ösztönzik a lakosságot is. A miniszter a múzeumok, mozik, színházak, és minden kulturális intézmény közreműködését és konkrét intézkedéseket kér. Ennek eleget téve az Orsay Múzeum harmadával csökkentette az energiafogyasztását, a villanykörték LED-izzóra való lecserélésének következményeként.
Az uszodák és a tömegközlekedés
Habár az energiatakarékosság csökkenthet a számlákon, sok intézmény és létesítmény a megnövekedett rezsiárak mellett már nem tud nyitva tartani. Ilyen helyzetbe kerültek az önkormányzati uszodák is Franciaországban, amik sorra zárják be kapuikat.
A francia vasúttársaságnak is megszorításokat kell alkalmaznia, annak érdekében, hogy spóroljanak az energiával, ezért járatritkítást fontolgatnak. A Tisséo Collectivités, a toulouse-i tömegközlekedési vállalat elnöke, Jean-Michel Lattes a sajtónak elárulta, hogy 2022-ben 6 millió euró volt a villanyszámlájuk, de előzetes becslések alapján ez akár a négyszeresére, 24 millió euróra is emelkedhet jövőre. A cég vezetője szerint kettő opció lehetséges, vagy a jegyárakon emelnek, vagy a járatokon ritkítanak, azonban az infláció miatt a második opciót látja valószínűbbnek.
A Keolis, a bodreaux-i tömegközlekedési vállalat vezetője szerint háromszoros gáz, és közel hatszoros áram árakkal kell szembenéznie a vállalatnak, ami 2023-ban 25 millió euró többletköltséghez is vezethet. A Keolis a Tisséo Collectivités-vel szemben az áremelésben látja a megoldást a cég alelnöke szerint, mivel már három éve nem emelték meg az árakat a városban.
Az Ile-de-France régióban, a Párizs környéki tömegközlekedési vállalatok az áfa csökkentését tartanák jó megoldásnak, melyről Valérie Pécresse, a régió elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a tömegközlekedés esetében az áfát 10-ről 5,5-re csökkentsék.
A dijoni mustár
Habár csak közvetetten, a válság hatásait a dijoni mustár is megérezte. A dijoni mustár alapja a barna mustármag, melynek zöme Kanadából érkezik Franciaországba, a 2021-es hőhullámok azonban kettő kanadai tartományban is lefelezték a termelést. Ez már önmagában bizonytalanná tette a mustárkészítők sorsát, de az orosz-ukrán háború tovább fokozta ezt. Oroszország és Ukrajna egyaránt jelentős fehér mustármag termelők, ami a dijoni mustárhoz kevéssé alkalmas, viszont a magyar és német mustárgyártás népszerű alapanyagául szolgál. Az orosz és ukrán mustármag export leállása miatt a fehér mustármagot felhasználó gyártóknak nem maradt más lehetősége, minthogy ők is a barna mustármaghoz forduljanak.
