Brazíliát és Argentínát sok szál fűzi össze: elhelyezkedésük, kultúrájuk, illetve politikai és gazdasági kapcsolataik. A két állam közti viszony a 2022. őszi brazil változások óta csak javulni látszik, ugyanis mindkét ország élére baloldali politikus került. Luiz Inácio Lula megválasztását követő első nemzetközi útján Argentínába látogatott, ami egyben Brazília visszalépését is jelentette a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségébe, a CELAC-ba. A társaságból 2019-ben lépett ki Brazília, az akkori jobboldali elnök, Jair Messias Bolsonaro intézkedéseként, aki a szélsőbaloldali vezetésű Kuba és Venezuela tagságára hivatkozva indokolta döntését.

Paraguay és Uruguay mellett a két ország tagja a Dél-Amerikai Közös Piacnak, a MERCOSUR-nak, amelynek célja többek között a tagországok közti kereskedelmi akadályok lebontása és a regionális integráció elősegítése. A sok gazdasági kapcsolat ellenére tisztán kell látnunk, hogy a két állam gazdasági rendszere nagyban különbözik. 

Először is a pénznem: Brazília pénzneme a brazil reál, míg Argentína pénzneme az argentin peso. A brazil reál az elmúlt években általában stabilabb volt, mint az argentin peso, amely jelentős inflációval és leértékelődéssel szembesült. Mádodstor a kereskedelem: Brazília gazdasága nyitottabb, és a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és ipari termékexportőre. Argentína ezzel szemben hagyományosan inkább az importhelyettesítő politikára támaszkodik, és protekcionistább, különösen egyes ágazatokban, például az autóiparban. Harmadik példaként említsük meg a gazdasági növekedés szerepét: Brazília gazdasága nagyobb és több stratégiai pilléren nyugszik, emellett magasabb az egy főre jutó GDP, és nagyobb hangsúlyt fektet a szolgáltatásokra, illetve az iparra. Ezzel szemben Argentína gazdasági teljesítménye ingadozóbb, és az elmúlt években inflációs és adósságválsággal küzdött. 

A pénznem témájára visszatérve, ha csupán egy kiugró különbséget szeretnénk kiemelni, akkor nézzük meg Brazília inflációs rátáját, amely 2022-ben mindössze 6% volt, addig Argentínáé elérte a 95%-ot. A közös dél-amerikai fizetőeszköz ötlete nem újkeletű: már 2019-ben is folytak tárgyalások a témában a két ország között, de akkor a brazil nemzeti bank elutasított azt a két ország közötti gazdasági különbségekre, az inflációval kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva. Kétségbe vonták Argentína azon képességét is, hogy képes-e teljesíteni a monetáris unióhoz való csatlakozáshoz szükséges kritériumokat. 2022-ben ismét szó esett a kérdésről, amikor Fernando Haddad, jelenlegi brazil pénzügyminiszter és ügyvezető titkára, Gabriel Galipolo írt egy cikkben az új fizetőeszköz ötletéről. Később Lula elnöki kampányában is említésre került az esetleges közös valuta. A projekt mostani „újraélesztésének” okát sokan inkább tartják egy politikai, mintsem egy gazdasági döntésnek.

A világ szeme Argentínára és Brazíliára szegeződött, amikor a Perfil nevű argentin napilap megírta a két miniszter bejelentését, miszerint a regionális integráció fejlesztése érdekében erősítik gazdasági kapcsolataikat és megkezdik egy közös valuta előkészítéseit. Brazília javaslatára valószínűleg a „sur” nevet fogja kapni a pénznem, amit kereskedelmi és pénzügyi használatra is terveznek. A valuta célja a műveletekkel járó költségek, és a külső, főleg az amerikai dollártól való függés csökkentése. A sur bevezetése mellett a tervek szerint a brazil real és az argentin peso párhuzamosan forgalomban maradna. A fizetőeszközbe több dél-amerikai ország bevonását tervezik, így az euró példáját követve egy nagy monetáris unió létrejöttére is lehet esély. Bár egyelőre még csak a kereskedelem megkönnyítése a cél, a világ GDP-jének 5%-át adó Dél-Amerikában a gyakran emlegetett regionális integráció biztosan fejlődésnek néz elébe.

A sur gondolata megosztotta a szakértőket: többen állítják, hogy a két ország még nem áll készen egy ekkora gazdasági változtatásra és együttműködésre. Mohamed A. El-Erian, ismert közgazdász is szkeptikusan látja a dél-amerikai valuta jövőjét, amelyről Twitter posztjában is megosztotta gondolatait. Sokan tartják egy távoli és egyelőre kivitelezhetetlen elhatározásnak a közös valutát, de kétség kívül mindenki izgatottan várja, hogy milyen eredményeket fognak hozni a jövő tárgyalásai. 

A gazdasági fellendülés új szakaszának beindításával az újonnan megválasztott brazil vezetés biztosítani tudná hatalmát, míg a jelenlegi argentin irányítás nagy előnyökhöz tudna jutni a 2023. októberi választások előtt. 

A sur ötlete ismert, az országok érdekei garantáltak, viszont minden más kérdéses: egyelőre nem tudni, hogy mikor, se azt hogy milyen más országok bevonásával fog megvalósulni a közös dél-amerikai valuta ötlete, de az biztos, hogy a jövőben sokat fogunk még a térségről hallani.