Az út egy startup korai szakaszától egy érettebb fázisig gyakran kihívásokkal teli. Sok vállalkozó a hírhedt „halál völgyével” találja magát szemben, ahol a startupok élet-halál harcot vívnak a gazdasági színtéren azért, hogy startupokból már tőkeerős és piacot meghódított cégekké, gazellákká váljanak. Európában ezt az akadályt súlyosbítja a finanszírozási lehetőségek hiánya, továbbá a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés. A képletből nem szabad kihagyni azt sem, hogy az európai befektetők amerikai társaikhoz képest kockázatkerülőnek számítanak, viszont egy másik tényező is meghatározó szerepet játszik: a befektető és a startup közötti távolság.

A startup befektetések világában a döntések számos tényező alapján születnek. Ezek közül a földrajzi közelség még mindig meghatározó, mégis gyakran elsiklunk a téma felett. Annak megértése, hogy a távolság hogyan befolyásolja a beruházási döntéseket, értékes ismeretekkel szolgálhat a politikai döntéshozók, a kockázati tőkések és a startupperek számára egyaránt. Ez a cikk a földrajzi közelségnek a startup beruházási döntéshozatalra gyakorolt hatását vizsgálja Európában. Teszi ezt nemzetközileg elismert tanulmányok mellett a Technológiai Jövők Műhelyének kutatására alapozva.

A távolság halálának mítosza

Az 1990-es évek térgazdasági vitáit hagyományosan az a gondolat uralta, hogy a földrajzi távolság elveszíti jelentőségét a globalizált világban. A legújabb tanulmányok azonban sorra kérdőjelezik meg ezt a feltételezést. Cairncross 1997-ben vezette be a „távolság halálának” koncepcióját, hangsúlyozva a távolsági kommunikáció és szállítás terén elért fejlődést, amely állítólag csökkentette a kereskedelmi költségeket. Ezzel a felfogással ellentétben Berthelon és Freund 2008-ban azt találta, hogy a távolsággal kapcsolatos kereskedelmi költségek nemhogy nem csökkentek, hanem még növekedtek is. Olyan kutatók, mint Leamer és Levinsohn, valamint Carrère és Schiff szintén megerősítették több ponton, hogy a távolság továbbra is befolyásolja a kereskedelmet. Disdier és Head 2008-as metaanalízise tovább erősíti ezt a nézetet, hiszen eredményeik azt mutatják, hogy egészen 1950 óta a távolság hatása növekvő tendenciát mutat a befektetésekre és ez a hatás nem pozitív. A Côté és kutatócsoportja által végzett legfrissebb kutatások azt is alátámasztják, hogy a földrajzi közelség még a COVID-19 világjárvány és az ahhoz köthető digitalizációs hullám után is releváns maradt.

Nő a távolság, nő a kockázat?

Az egyik terület, ahol a földrajzi közelség különösen fontos szerepet játszik, a kockázati tőkealapok világa. Lutz és társai 2013-as németországi kutatása szerint a közelség befolyásolja a finanszírozási fordulók lezárásának valószínűségét. Ugyanakkor Fritsch és Schilder azt állítja, hogy a németországi kockázatitőke-cégek számára a portfólióvállalatok közelsége nem prioritás. Ebből az következne, hogy erősen vitatott a téma a szakemberek között, ha nem tudnánk, hogy Fritsch és Schilder óta számos tudós megcáfolta az állításukat nem csak Németország példáján keresztül.

Az kockázatitőke-cégek általában a közvetlen régiójukon belül található vállalkozásokra összpontosítanak. A magas minőségű információk fontossága és a kockázati kapitalizmus kapcsolati jellege ösztönzi ezeket a cégeket arra, hogy inkább a helyi üzleti lehetőségek felé forduljanak. Ha közelebb van egy cég, könnyebb monitorozni, és a startupok világa egy olyan kultúra, ahol nem ritka, hogy a befektetők igényt tartanak ilyesmire. Nem véletlen, hiszen egy ilyen cégbe pénzt rakni elég nagy kockázattal jár.

A newtoni tömegvonzás és a startupok

Az MCC Technológiai Jövők Műhelye szintén vizsgálódott a témában, amelyből tanulmány is készül. A tanulmány a távolságon túl is érdekes betekintést enged a befektetési mintákba és a finanszírozási mix összetételébe. Kiderült, hogy a befektetési döntéseket nem kizárólag a közelség határozza meg, hanem a startup városának gazdasága is befolyásolja őket. A tanulmány a gravitációs modellt alkalmazva annak alapvetését sikerült megerősítenie, miszerint a nagyobb GDP-vel rendelkező települések jobban vonzzák a tőkét, így teljesül a tömegvonzás.

Miközben a tanulmány rávilágít a földrajzi közelség és a helyi gazdaságok jelentőségére, azt is elismeri, hogy a befektetési döntésekben sokrétű dinamika játszik szerepet. A tanulmány meglátásaiba mélyebben belemerülve a távolság és a beruházási áramlás közötti kapcsolat tárul fel a vállalat növekedésének különböző szakaszaiban. Ahogy nő a távolság a befektetők és a cégek között, úgy csökken a kedvezményezett vállalatok finanszírozása. Ez a hatás különösen hangsúlyos a korai szakaszokban, ahol a befektetők nagyobb vonakodást mutatnak a távollévő vállalatokkal való kapcsolatfelvételt illetően. A vélt kockázatok, például a távoli monitorozás, valamint a helyi piaci viszonyok ismeretlensége hozzájárulnak ehhez a tendenciához. A távoli helyeken működő vállalkozóknak fel kell készülniük arra, hogy extra mérföldet tegyenek meg, kapcsolatokat és hálózatokat építsenek ki a közelebbi befektetőkkel, hogy leküzdjék ezeket a vélt akadályokat és bevonzzák a szükséges befektetéseket.

A későbbi szakaszok finanszírozásában a távolság negatív hatása továbbra is fennáll, de mértéke a korai szakaszokhoz képest csökken. Ez arra utal, hogy a befektetők ebben a szakaszban nagyobb erőforrásokkal és jobb eszközökkel rendelkeznek a földrajzilag távoli vállalatokba történő befektetéssel járó kockázatok leküzdéséhez. Amikor azonban a felvásárlásra vagy akvizícióra kerül sor, a távolság hatása újra felszínre tör.

Összességében ez a tanulmány a befektetési döntéseket alakító tényezők bonyolult szövevényét tárja fel. Hangsúlyozza a támogató intézmények, a regionális fejlődés és a távolság állandóan jelenlévő hatását. A vállalkozóknak és a politikai döntéshozóknak egyaránt figyelembe kell venniük ezeket az eredményeket, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely lehetővé teszi az induló vállalkozások számára a kiegyensúlyozott regionális növekedést, és eligazodjanak a távolság összetett tényezői között a beruházási környezetben. E felismerések hasznosításával kikövezhetjük az utat egy olyan virágzó ökoszisztéma felé, ahol a vállalkozók gyarapodnak és a gazdaságok prosperálnak.

Bár a tanulmány megerősíti a földrajzi közelség hatását, nem szabad elfelejteni, hogy a globalizáció továbbra is létfontosságú szerepet játszik. Ahogy a világ egyre inkább összekapcsolódik, a beruházási döntéseket nem kizárólag a közelség, hanem a globális együttműködés lehetőségei is befolyásolják. A politikai döntéshozóknak és a gyakorlati szakembereknek keresniük kell a lehetőségeket a nemzetközi partnerségek előmozdítására és a kultúrák közötti cserék ösztönzésére.

Felhasznált irodalom:

Cairncross, F. (1997). The death of distance: How the communications revolution is changing our lives. Harvard Business Press.

Berthelon, M., & Freund, C. (2008). On the death of distance and borders: Evidence from the gravity model of international trade. Journal of Economic Geography, 8(1), 69-93. 

Leamer, E. E., & Levinsohn, J. (1995). International trade theory: The evidence. Handbook of international economics, 3, 1339-1394

Carrère, C., & Schiff, M. (2005). On the geography of trade: Distance is alive and well. World Bank Policy Research Working Paper, (3706). 

Disdier, A. C., & Head, K. (2008). The puzzling persistence of the distance effect on bilateral trade. The Review of Economics and Statistics, 90(1), 37-48. 

Côté, C., Estrin, S., Meyer, K. E., & Shapiro, D. (2020). COVID-19 and the Dynamics of Distance in International Business. AIB Insights, 20(3). https://doi.org/10.46697/001c.18080

Lutz, E., Bender, M., Achleitner, A.-K., & Kaserer, C. (2013). Importance of spatial proximity between venture capital investors and investees in Germany. Journal of Business Research, 66(11), 2346–2354. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2012.04.016

Fritsch, M., & Schilder, D. (2008). Does Venture Capital Investment Really Require Spatial Proximity? An Empirical Investigation. Environment and Planning A: Economy and Space, 40(9), 2114–2131. https://doi.org/10.1068/a39353