Az esetet, illetve a képsorokat, az teszi igazán súlyossá, hogy többnyire tinédzserek alkották a tömeget. Most, hogy az időmúlás révén biztonságosabb távolságban vagyunk a politikai vetülettől, érdemesnek tartok néhány szót szólni róla. Az eseményekkel kapcsolatban utóbb megjelent cikkek közül sokban megkérdőjelezték a rendőri fellépés jogszerűségét, és kifogásolták, hogy „gyerekek” ellen használt kényszerítő eszközt a hatóság. Ennek apropóján talán érdemes volna megvizsgálni, természetesen politikai aspektusok nélkül, hogy milyen lehetőségei vannak a rendőrségnek, és milyen keretek között kezelhet a hatóság egy tüntető tömeget. A tüntetéseken a tömeg alapvető jogait és kötelezettségeit A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (továbbiakban: Gyülekezési tv.) szabályozza. Ez alapvetően deklarálja a békés gyülekezéshez való jogot, amikor az 1. § (1) bekezdésben kimondja, hogy: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen. Alapvető fogalmi elem tehát a békés jelleg. Emellett a Gyülekezési tv. deklarálja a rendőrségnek a gyűlésekkel kapcsolatos feladatait a 7. §-ban, amelynek (1) bekezdésében például a következőt mondja: A rendőrségnek - a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak mellett - feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, valamint a gyűléseken a közrend fenntartását, és ennek keretében a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg.

Az előzőeken túl a törvény az általa nem rendezett kérdésekben A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rendőrségi tv.) szabályait rendeli alkalmazni. A rendőrségnek nyilvánvalóan az egyik fő feladata a közrend védelme és megtartatása. Ezen feladatát azonban jogállami keretek között csak jogszabályban előre meghatározott módon teheti. Ezeket a kereteket fekteti le a Rendőrségi tv. A békés jellegű tüntetésekkel kapcsolatban is lehetnek feladatai a rendőrségnek, azonban egy olyan esetben, és ez a helyszínről tudósító újságírók által készített felvételek alapján jól kivehetően látszik, amikor egy jogosan-jogtalanul felállított kordont igyekeznek egy kormányzati épület előtt erőszakos módon lebontani, semmiképpen sem nevezhető békésnek. Hogy mennyire jogos a tömeg dühe, vagy mennyire nem, politikával jelentősen áthatott kérdés, ezért ennek tárgyalásába részletesen nem is érdemes belemenni. Az viszont kijelenthető, hogy a tömeg erőszakos jellegű magatartást tanúsított. Ebben az esetben a rendőrségnek fentebb tárgyalt feladatából folyóan kötelessége a rend védelme és helyreállítása. Ennek érdekében ún. kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ezeket azonban nem lehet parttalanul bevetni. A Rendőrségi tv. írja elő a használat feltételeit. A teljesség igénye nélkül például a törvény 15. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Speciális rendelkezéseket is előír a törvény a jogellenesen összegyűlt tömeg megfékezésének, illetve oszlatásának módjáról. A törvény 59. § (1) bekezdése sorolja fel, milyen kényszertő eszközöket lehet tömegoszlatás során alkalmazni.

Ezek a következők: vízágyú, pirotechnikai eszköz, ingerlőgáz (köznapi szóhasználattal: könnygáz), elfogó háló, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás. Az említett szakasz (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőzően a tömeget figyelmeztetni kell. A köznyelvben csak könnygáznak nevezett ingerlőgáz tehát az egyik olyan törvényes eszköz, amelyet a jogellenesen viselkedő tüntető tömeg feloszlatására a hatóság használhat. Fontos még tisztázni egy dolgot. Volt olyan tudósítás, amely gyermekek elleni brutális rendőri erőszakról szólt. Ez nyilvánvalóan tévedés. Jogi értelemben gyermekkorú az a személy, aki a 14. életévét még nem töltötte be. Nyilvánvaló, hogy a képsorokon látható fiatalok nem 14 év alatti gyermekek, hanem tinédzserek voltak, illetve felnőttek (pl. tanárok, országgyűlési képviselők). Azt pedig nem gondolhatjuk, hogy egy jó erőben lévő 17 éves fiatalember nem képvisel olyan erőt, amellyel szemben adott esetben, annak erőszakos fellépése esetén, indokolt lehet kényszerítő eszköz alkalmazása.

Egyébként gyermekekkel szemben kényszerítő eszköz a Rendőrségi tv. 61. § (2) bekezdése alapján csak rendkívül szűk körben alkalmazható, hiszen az a következőképpen szól: A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben. A híradások a jelenlévők elmondására alapozva azt is kiemelték, hogy a könnygáz bevetését megelőzően a tüntető tömeg nem lett figyelmeztetve. Ez természetesen kötelezettsége a rendőrségnek, mégpedig a Rendőrségi tv. 59. § (2) bekezdése alapján, s ha erre nem került sor, az súlyos hiba. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a figyelmeztetésnek is meghatározott rendben kell történnie. Ennek részletszabályait A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 52. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza: A feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni. Az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, ha jogsértés is megvalósul, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát.

Az ezeket követő utolsó felszólításban közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Ha a rendőri csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a rendőri intézkedést haladéktalanul meg kell kezdeni, amellyel egyidejűleg az első, majd ezt követően a többi előírt felszólítást is meg kell tenni. Látjuk tehát, hogy milyen részletes protokollja van a tömegoszlatásnak. Ezeket a szabályokat pedig természetesen maradéktalanul köteles betartani a rendőrség. Ami még felmerült a tüntetésekről készült felvételek kapcsán, hogy a könnygáz bevetésére számítva többen is arcukat maszkkal, kendővel elfedve tüntettek, és ennek okán a rendőrség büntetőeljárást indított több személy ellen is. A gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat a Gyülekezési tv. 9. §-a tartalmazza. Ezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében, amennyiben az előzetesen nincsen bejelentve, a résztvevők arcukat nem takarhatják el. Amennyiben ez mégis megtörténik, az kimeríti a Btk. 217/B. § (1) bekezdését, hiszen az úgy szól, hogy: Aki a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezeket a korlátozásokat, ahogyan arról fentebb szó esett, a Gyülekezési törvény 9. §-a tartalmazza.

Ha tehát valaki símaszkban megy tüntetni, számolnia kell azzal, hogy ezen cselekményével kimeríti a hivatkozott különös részi tényállást és vele szemben büntetőeljárást fognak indítani. Összegezve elmondható, természetesen rendkívül fontos, hogy azon személyek magatartását, akiknek éles lőfegyver van az oldalán, szigorú szabályok rendezzék, ugyanakkor ők azért dolgoznak, hogy a közrend és a közbiztonság biztosítva legyen. Emiatt károsak azon vélemények, amelyek sarkítva igyekeznek hamis képet alkotni gyermekeket gumibottal verő rendőrökről. Másfelől viszont a szólásszabadság gyakorlásának és a, hangsúlyozottan békés jellegű, tüntetéseknek az állam minden esetben köteles teret biztosítani.