Az autonómia az első egyetemekkel egyidős, azonban a 13. századtól csökken, hiszen a pápai vagy uralkodói befolyás ekkortól kezd növekedni, és azóta az önrendelkezés derivatív módon, a hatalomtól származik. Az egyetemi privilégiumokra töretlenül, korlátlanul vágynak az egyetemi élet szereplői attól függetlenül, hogy az évszázadok alatt az intézmények strukturálisan és céljukat tekintve is átalakultak, a fenntartó pedig – úgy gondolják – csak addig felügyelheti az intézmények tevékenységét, amíg a pénzügyi támogatást jóváhagyják.

Történik mindez úgy, hogy a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb hatáskörrel és az úgynevezett mezoszféra szervezetekkel (lásd: fenntartói alapítványok) csökkentették a közvetlen kormányzati ellenőrzést, így hozzájárulhatnak az intézmények autonómiájának növekedéséhez. Az olyan rendelkezések, mint a nyelvvizsga-követelmények egyetemi döntési hatáskörbe helyezése, egyike az ilyeneknek.

Akadémiai szabadság

Az akadémiai szabadság csak egy része az autonómiának, ám az egyik legérzékenyebb pont a tudós-tanárok számára. Érthető okokból, hiszen az egyetemek fő tevékenységéhez tartozó oktatás és kutatás szabadságának biztosításáról van szó, ami a kultúra értékeinek létrehozásához, átadásához szükséges. A magyarországi egyetemek által is aláírt Magna Charta Universitatum negyedik alapelvében rögzített, hogy a “kutatás, az oktatás, a képzés szabadsága az egyetemek életének alapelve; az államhatalomnak és az egyetemeknek saját illetékességükön belül biztosítaniuk kell ennek az alapvető követelménynek a tiszteletben tartását”. 

Ki döntse el, kit veszünk fel?

Az European University Association szerint az akadémiai szabadság része a felvételiző hallgatókról szóló döntés meghozatala. Eszerint három típusba sorolható a bemeneti követelmények értékelése aszerint, hogy a kritériumokat ki szabja meg. A legelőnyösebb a 0-pontos kategória, vagyis, amikor az intézmény maga dönti el, mit számít be a felvételibe; a 2 pontot érő átmenetben a külső hatóság és az egyetemek által közösen szabályozott felvételi feltételek vannak érvényben; míg a másik szélsőség, mely szerint a belépést teljes mértékben külső hatóság szabályozza, 5 pontot ér. 

A 2011-es Felsőoktatási törvény 40. § (2) pontja szerint: “Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél”. Ez a törvényben rögzített kritérium a kiindulási pontja valamennyi európai egyetem szabályzatának, hiszen minden felsőoktatási rendszer megköveteli, hogy a vizsgázók rendelkezzenek középfokú végzettséggel vagy sikeres általános érettségi vizsgát tegyenek. Ezen túl a magyar törvények alapján minden másról a felsőoktatási intézmények saját szabályzataikban dönthetnek.

Jöjjön a matek

A magyar felsőoktatási felvételihez összesen 500 pont gyűjthető össze, és a pontszámok alapján rangsorolják a jelentkezőket. 2023-ban – a korábbihoz hasonlóan – 200 pontot lehet a tanulmányi eredmények, 200 pontot pedig az érettségi alapján kapni, a maradék 100 pedig a többletpontokat jelenti. 2024-től a felsőoktatási intézmények hatásköre a pontok meghatározásáról mindhárom kategóriában növekszik.

1) A tanulmányi pontok kiszámításánál dönthetnek egy ötödik középiskolai tantárgy eredményének beszámításáról, valamint meghatározhatnak elvárt érettségi vizsgatárgyat a kötelezőkön túl.

2) Az érettségi pontokért adható 200 pontot illetően a fogadó intézmények szakonként határozzák meg a pont számításához használt két érettségi tárgyát és szintjét. (Ugyan 2023-tól központilag nem előírt a kötelező emelt szintű érettségi, a pontszámításnál azonban továbbra is magasabb az értéke.) 

3) A többletpontok – nevükben is hordozzák a változást – intézményi pontokká változtak, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények a megszerezhető 100 pont odaítéléséről maguk döntenek. Továbbra is adható pont a nyelvtudásért, felvételi vizsgáért, OTDK/TDK versenyen elért helyezésért; adhatók esélyegyenlőségi pontok; jutalmazhatók a kimagasló sporteredmények, a művészeti tanulmányi versenyen elért helyezések; valamint még számos egyéb teljesítmény miatt dönthet úgy az egyetem, hogy plusz pontokat ad a jelentkezőknek. Ebbe a hosszú listába kerülhet be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programjában megszerezhető oklevél 2024-től a győri Széchenyi István Egyetemen. 

 

Miért járnak a pontok?

Azok a középiskolások, akik kimagasló tanulmányi eredményükkel és tehetségükkel bekerülnek a Kárpát-medence valamely városában az MCC Középiskolás Programjába (KP), a bekerülés követelményeit megugorva bizonyítják, hogy a legkiválóbb diákok közé tartoznak szociokulturális hátterétől függetlenül. Aki négy éven keresztül fenntartja az iskolai eredményeit, emellett elsajátítja az MCC tanárai által összeállított online tananyagot, és részt vesz a KP programjain, olyan tudásra tesz szert, amely a közoktatást kiegészíti, és az egyetemi kurzusok részét is képezheti. A KP-ban található témák jelentős része túlmutat a hagyományos középiskolai tantárgyakon, a 2023 őszén indult kurzusok között megtalálható a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, pszichológia, jog, és számos olyan tárgy, amely bizonyítja a felsőoktatási intézménynek a tanuló rátermettségét és tudását arra vonatkozóan, hogy az egyetemre bekerülve szembe tud majd nézni az új kihívásokkal.

Magyar kontextus

Az egyetemi autonómia növekedése, az, hogy a szakok maguk dönthetik el, mely hallgatókat részesítik előnyben, azzal a pozitív hozadékkal is járhat, hogy a diákok valóban a számukra legmegfelelőbb felsőoktatási intézménybe kaphatnak felvételt, így az oktatás hatékonyabb és színvonalasabb lehet.

Ezzel a szabadsággal számos egyetem él, így például a Dunaújvárosi Egyetemre jelentkezők óriási előnnyel indulnak, ha saját középiskolájukban, a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában tanultak. Emellett bizonyára nemcsak pontokban mutatkozik meg ez az előny, hanem szakértelemben és felkészültségben is. A mérnököket képző Óbudai Egyetem 20 ponttal jutalmazza a FIRST Lego League Challenge baráti legoversenyen elért helyezéseket. A Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudománynál értékeli a saját rendezésű ECOCAMP-en való részvételt, melynek célja, hogy a résztvevők jobban megismerjék a gazdasági és pénzügyi világot, valamint az egyetemet. 

Sokáig lehetne sorolni, hogy az egyetemek és azok karai miket tartanak fontosnak leendő diákjaiknál, hiszen ahogy lehetőséget kaptak saját hatáskörben eldönteni ezeket, mindenki egyéni hallgatói profiljának megfelelően alakítja a bemeneti követelményeit és az odaítélhető pluszpontokat. Az akadémiai szabadság megsértése lenne ezeket külső szereplőknek megítélni és felülírni. Bízzunk a magyar egyetemeken tanító és dolgozó szakemberekben, és engedjük, hogy ők alakítsák saját intézményeik jövőjét!