Az idei előrehozott parlamenti választásokon a szlovák lakosság közel 70%-a vett részt, ez az előzőhöz képest magasabb volt, 2002 óta nem számoltak ilyen magas részvételi arányt. A szlovák függetlenedéstől számítva ez volt az ország kilencedik parlamenti választása. Rekordmennyiségű levélszavazat érkezett külföldről, Kassán külön szavazókört alakítottak ki a több ezer résztvevő számára. Az eredmény sokaknak okozott meglepetést, többek között Fico személyének a visszatérese miatt. 

A Smer a leadott szavazatok alapján 23%-al nyerte meg magának a legtöbb helyet a parlamentben, győzelmével 42 mandátumot szerzett, míg a második helyen álló Progresszív Szlovák párt előreláthatólag 31 helyet foglal majd el. A liberális PSZ 17%-ot szerzett, annak ellenére, hogy a külföldről levélben leadott szavazatok közel kétharmadát a progresszívek szerezték meg. A harmadik helyen pedig az egykori miniszterelnök, Peter Pellegrini pártja csupán 15%-kal végzett. A Hang-Szociáldemokrácia (Hlas) politikai pártot Pellegrini alapította összefogva a Smer kilépett politikusaival 2020 nyarán. Már a megalapításakor egyértelmű volt, hogy valószínűleg nem fog kapni a többi párt részéről támogatást. A pozsonyi parlementbe jutott még Igor Matovic, szintén volt miniszterelnök az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek mozgalomból (OlaNO), illetve a támogatóiból létrejött koalíció 9%-kal. Az utolsó három helyen zárt rendkívül szoros eredménnyel, 6% körül, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) emellett a Szlovák Nemzeti Párt (SNP) . Az eredményt monitorozó exit poll kezdetben más számítást mutatott, amely szerint a PSZ nyerte volna a választásokat, viszont ezt a pár százalékos eltérést az elemzők meglepetésére a Smer hamar behozta. Zuzana Čaputová államfőhöz köthető a Progresszív Szlovákia létrejötte, ami most először jutott be a parlamentbe. 

Az eredményekkel ellenére sokan kételkednek abban, hogy Fico kormányt is tud alakítani 2024-ben. Természetesen nekik van rá a legnagyobb esélyük, viszont koalíció nélkül nem jöhet létre. Egy Smer-Hlas-SNS-koalíció a 150 fős parlamentben 81 helyet tudna magának, amely már elegendő a kabinet megalakításához – írja a Magyar Nemzet. A liberális progresszívek szintén koalícióra szorulnak további három párttal. Ezért kiemelt fontosságú a Hlas szerepe, hogy melyik párttal fog majd össze, vagy – ahogyan a cikkben referáltak rá – Pellegrini pártja lehet a ‘királycsináló’. Habár egyik szövetségbe se illenének teljesen bele, de mégis ők képesek mind a két oldallal kompromisszumot kötni, emellett nélkülük valószínűleg egyik oldal sem tudna többséget alkotni.  A témában a következőképpen nyilatkozott Pellegrini: „A koalíciós tárgyalások irányáról a párt elnöksége egyhangú szavazással dönt majd.” Az elemzők kétféle lehetséges együttműködést látnak, melyek jellege nagyban eltér egymástól. A Smer vezetésével, a még szélsőségesebb SNS-sel együttműködve egy populista-oroszbarát kormány születhet. Ezzel szemben létrejöhet egy européer, centrista koalíció a Progresszív Szlovákia dominanciájával, maga mellé rendelve a SaS-t, a KDH-t és az OlaNO-t. A végeredmény alapján ez a négy párt nem tudna többséget alkotni. 

Várhatóan nehéz lesz megegyezni az új kormány összetételéről, ezért hosszú koalíciós tárgyalások elé néznek a pártvezetők. Pellegrini határozott véleményt alkotott a helyzetről, amely szerint mindenekelőtt a stabil koalíció alkotására kell törekedni,: ha úgy látja, hogy ez veszélyben van, nem kíván együttműködni. A tárgyalások nehézségéhez hozzájárul a rendkívül instabil politikai helyzet, aminek többek között következménye a jobbközép kormánykoalíció összeomlása miatt előrehozott választás is.  

A zűrös múltja miatt Robert Fico rátermettségének kérdése is sokat nyom a latban. Öt éve mondott le a kormányfői posztról, eljárások is indultak ellene (többek között korrupciós botrányok), illetve a Ján Kuciak[V1] [LN2]  gyilkosság is a nevéhez kötődik. Viszont a koronavírus miatt kiszabott korlátozások elleni harcában újra szavazói bázisra talált. Ezt tovább fokozták az oroszbarát és Amerika ellenes nézetei – többek között arra is ígéretet tett, hogy véget vet az ukrajnai katonai juttatásoknak. Ez magyar szempontból megerősítené a kormány álláspontját az unióval szemben, miszerint nem szabad fegyvereket küldeni Ukrajnába. 

A magyar SZÖVETSÉG-Magyarok. Nemzetiségek. Régiók párt 4,39%-os eredményével nem jutott be a pozsonyi parlamentbe. A részeredmények elemzése során volt rá esélyük, de az egyre nagyobb feldolgozottság tisztán mutatta, hogy nem kerülnek az 5%-os küszöb felé. A párt alelnöke, Mózes Szabolcs, így nyilatkozott: “Attól tartok, az etnikai politizálás véget jelentheti ez a pillanat.” A Szövetség elnöke, Forró Krisztián történelmi eredményként említette a 2023-as szlovák parlamenti előválasztásokat, melynek a sikere mégis elmaradt. Korábban a Bugár Béla vezette Most-Híd párt mindig bejutott a törvényhozásba, de később két magyar párt versenyzett a szavazatokért.

Magyarország szempontjából kiemelkedően fontos az új szlovák kormány összetétele mind a bilaterális kapcsolatok, mind pedig a V4-es együttműködés szempontjából. Szlovákiában a bevándorlás kérdése komoly politikai vitákat kavart, különösen a 2015-ös menekültválság után. Az akkori elnök, Zuzana Caputová egyértelműen Budapestet kritizálta, állítva, hogy az Orbán-kormány politikája hozzájárult a helyzet kialakulásához. Szlovákia ideiglenesen határellenőrzést vezetett be a magyar határ mentén. Ez az intézkedés komoly kérdéseket vet fel a Visegrádi Négyek országai között, mivel nem mutat az együttműködésre irányuló közös megoldás felé. Az Ukrajna elleni háború kirobbanása óta megingott a Budapest-Varsó tengelyen erősödő országcsoportosulás is. A múlt heti lengyel választásokat vizsgálva megállapítható, hogy a két ország egyre inkább távolodni fog egymástól. Az erőviszonyok a V4 országok között változhatnak a szlovák kormányalakítás után, de a korábbi teljes egység visszaállításának esélye alacsony. 

Számos szakértő úgy véli, Orbán Viktor túl sokat remél a választásoktól és hamisnak bízik Robert Ficoban. „Részben indokoltak Orbán azon reményei, hogy új szövetséges léphet a színre akkor, ha Fico kormányt alakíthat. Másrészt viszont látni kell azt is, hogy a lengyelek és az olaszok kapcsán is rendre nagyok voltak a magyar partnerségi várakozások, amelyek végül csak részben teljesültek” – mondta az Economx-nak Kollai István, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója. Továbbá úgy gondolja az ország Brüsszellel folytatott verbális vitái nagyrészt belpolitikai eredetűek, és egy külpolitikai ’szövetséges’ valójában nem oldaná meg a problémákat.