A Reichsbürger – szó szerinti fordításban a „Birodalom polgárai” – fogalom hallatán sokaknak feláll a szőr a hátukon. Ez a név jelöli ugyanis a közel 23.000 tagot számláló terrorszervezetet, akik legutóbb Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter elrablását tervezték.

A szakértők szerint a szélsőjobboldali mozgalomhoz köthetőek, populista, antiszemita és náci ideológiákat vallanak. A szervezet nem fogadja el a Német Szövetségi Köztársaság vagy bármelyik kormányzati szervezetének legitimitását. Azzal érvelnek, hogy a második világháború előtti alkotmányt nem semmisítették meg megfelelően, és sokan közülük úgy gondolják, hogy a Szövetséges Hatalmak - akik legyőzték a náci Németországot a második világháborúban - irányítják még mindig az országot. Az 1871-es határokat tartják hivatalosnak, megtagadják az adófizetést, és „saját nemzeti területek” létrehozását is bejelentették. Maguknak állítják ki hivatalos dokumentumaikat is, mint az útlevelek vagy vezetői engedélyek, ezeken felül pedig a német bíróságokat is perekkel árasztják el. A szervezet a fegyveres támadásoktól sem riad vissza, és mivel a csoport egy részét a Bundeswehr egykori katonái alkotják, különösen veszélyesnek bizonyulnak. 2021-ben a Covid-korlátozások ellen tiltakozók között, akik megrohamozták a Reichstag lépcsőit, számos Reichsbürger volt. Legelőször azonban 2016-ban hívták fel magukra a figyelmet egy rendőr elleni fegyveres támadásukkal, azóta pedig folyamatosan a német politikai élet szereplői.

Az idei októberi razzia során Rajna-vidék-Pfalzban egy 52 éves férfit és egy 32 éves nőt tartóztattak le - közölte a koblenzi ügyészség. A férfi állítólag nagyfeszültségű távvezetékeket kutatott fel a csoport számára, amellyel feltehetően széleskörű áramkimaradásokat akart okozni, ezzel segítve a kormányt megdöntő puccskísérletüket. A nő pedig olyan chatcsoportokat vezetett, amelyekben a gyanúsítottak információkat cseréltek, és robbanóanyagok készítésére vonatkozó utasításokat közöltek.  A puccsot tervező csoport több másik tagja már Koblenzben a bíróság elé került. A szövetségi ügyészség négy férfit és egy nőt hazaárulással vádol, mert meg akarták dönteni a kormányt, és el akarták rabolni az egészségügyi minisztert. Az egyik gyanúsított meg is erősítette az utóbbi feltételezést, illetve arra is fény derült, hogy az ehhez szükséges lőfegyvereket Horvátországból tervezték beszerezni.

Előző évben a berlini parlament és az ország áramellátásának megtámadását, illetve a szövetségi kormány leváltását tervezték. A rendőrségi razzia a gyanúsítottak ingatlanainak átkutatását célozta meg. A művelet során 11 tartományban 130 ingatlant vizsgáltak át, és 25 embert vettek őrizetbe, akik közül 24 Németországból, egy Oroszországból származott. A berlini orosz nagykövetség tagadta, hogy bármiféle kapcsolatban lenne az üggyel. Ellenben fény derült arra, hogy a csoport elképzelése az volt, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz állami hatóságokkal katonai felszerelések beszerzéséről.

Az eljárás során sikerült a szervezet vezetőjét azonosítani: XIII. Heinrich, egy 71 éves német nemesi család tagja, türingiai herceg. Ha az államcsíny sikerrel járt volna, az állam vezetőjének Heinrichet tették volna meg. A férfinek már korábban is voltak összetűzései a német kormánnyal, ugyanis néhány évvel ezelőtt pert indított annak érdekében, hogy megpróbálja visszaszerezni azokat a földeket és ingatlanokat, amelyek egykor családja tulajdonában álltak, mivel állítása szerint ezek őt illetik meg, mint „születési jogok”. Ez a próbálkozás azonban sikertelen volt, ugyanis az első világháború utáni német kormány eltörölte a nemességet és az ezzel járó kiváltságokat.

A letartóztatottak között azonban nem Heinrich volt az egyetlen befolyásos ember. Őrizetbe vették ugyanis Birgit Malsack-Winkemannt is, az Alternatíva Németországért (AfD) párt bíróját és volt Bundestag képviselőjét. Az AfD erre válaszul csak egy közleményt adott ki, amelyben  elhatárolták magukat a történtektől. Birgit Malsack-Winkemann ellen fegyelmi eljárás indult, és a Parlamenti belépési engedélyét is megvonták tőle. A Reichsbürger csoport tagjai között voltak, és feltehetőleg továbbra is vannak katonatisztek, arisztokraták és a rendőrség egykori tagjai, tehát olyan emberek, akiknek bejárásuk van a különböző demokratikus intézményekbe, szerteágazó kapcsolati hálójuk van, emellett pedig komoly pénzügyi forrásokkal is rendelkeznek. Közülük többen birtokolnak és használnak is lőfegyvereket, amelynek egy részét a razzia során lefoglalták, de ezen kívül a németországi fegyvertartás szabályait is szigorítani fogják. Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a reichsbürgerek veszélyt jelentenek-e az állam stabilitására.

A szervezet kimondottan veszélyes. Nem csak a hatalmukat elnézve, vagy a nagyszámú fegyverbirtoklásuk miatt kelthet bennünk félelmet, hanem azért is, mert nem riadnak vissza erőszakos cselekmények elkövetésétől. Az elmúlt években számos bűncselekményt tulajdonítottak a csoportnak, és állították őket bíróság elé többek között gyilkosságért vagy gyilkossági kísérletért. Elmondható, hogy ez a fajta viselkedés az ideológiájukban gyökerezik. Mivel nem fogadják el sem az alkotmányt, sem a hatóságok legitimitását, az eszme felhatalmazza őket a hasonló cselekmények elkövetésére.

A terrorszervezet nem véletlenszerű támadásokat követ el, hanem közvetlenül az államszervezet megtörése a céljuk. Habár az államrend és az alkotmány szilárdsága miatt Németországban aligha képzelhető el egy ehhez hasonló puccs, nem szabad alábecsülnünk a Reichsbürger csoportot. Képesek, és hajlandóak is terrorcselekmények elkövetésére, és az ideológiájuk futótűzszerűen terjed.