A ChatGPT, a legismertebb mesterséges intelligenciával működő nagy nyelvi modell 2022 decemberében érkezett meg, és félelmek örvényét hozta magával. A megjelenést követő fél év során a médiatérben megtett útja a már megszokott technológiai pánikciklus hullámzását tükrözi: a kezdeti megelőlegezett bizalmat pánik követi, amely hisztériává alakulva tetőzik, majd a félelmek lassú csökkenése átadja a helyét a társadalmi elfogadásnak. Ezt az utazást egy idősoros hangulatgrafikonon keresztül követte nyomon a Technológiai Jövők Műhely kutatása.
A technológiai pánikciklus az új technológiák alkalmazásával kapcsolatos társadalmi érzelmek általános alakulását mutatja. Négy szakaszra osztható: A bizakodó kezdet, az emelkedő pánik, a csökkenő aggodalmak és az elfogadás (továbblépés). Az első szakasz, a bizakodó kezdet, akkor következik be, amikor a technológia még nem terjedt el széles körben és csak az emberek egy kis csoportja ismeri azt, így az aggályok minimálisak. A második szakasz, az emelkedő pánik, akkor kezdődik, amikor a fundamentalistáknak sikerül felhívniuk a figyelmet a jelenséghez köthető veszélyekre. A félelem lángját mások szándékosan vagy akaratlanul is szítani kezdik, többek között a kutatás forrását és tárgyát képző média is. A harmadik, azaz a csökkenő aggodalmak szakasza során a kezdeti pánik alábbhagy és az emberek kezdenek rájönni, hogy a technológiával kapcsolatos kockázatok nem olyan súlyosak, mint azt kezdetben gondolták. Ezt a szakaszt a technológia kiegyensúlyozottabb és tájékozottabb megvitatása jellemzi. Az utolsó szakasz, a továbblépés, akkor következik be, amikor a technológia széles körben elfogadottá válik, és az aggályok kevésbé kerülnek a középpontba. Ekkor a technológia már beépült a társadalomba, és az emberek már hozzászoktak a jelenlétéhez.
Technológiai pánikra példa lehet a nyomtatott könyvek megjelenése, a hangfelvételek, a mozgóképek és a most vizsgált generatív mesterséges intelligencia is.
A kutatás bemutatja a magyar online médiában megjelenő első pozitív visszajelzéseket a ChatGPT-ről, és az ezt követő aggodalmakat, amelyek akár a betiltását is szorgalmazták. A vizsgált híroldalak között szerepelt a Telex, az Index, a 24.hu, a Mandiner, a HVG, a Blikk, a 444 és az Origo. Az itt megjelent cikkek hangulatelemzésének segítségével a kutatás átfogó képet nyújt a ChatGPT fogadtatásáról a magyar médiában.
Az idősoros hangulatdiagram x-tengelye a 2022. december 6. és 2023. június 6. közötti időszakot öleli fel, az y-tengely azonban árnyaltabb képet fest. Először a hangulatelemzés során 1 és -1 közötti érték lett rendelve minden egyes cikkhez, ahol 1-hez közeli értéket olyan cikkek kaptak, amelyek nagyon pozitívan vélekedtek a ChatGPT-ről, míg -1-et azok, amelyek drasztikusan negatív képet festettek a jelenségről. Az elemzés során a vizsgált időszak 11 egyenlő részre lett felosztva. Végül a -1 és 1 közötti értékek át lettek skálázva 0 és 1 közé, amely skála inverzét véve megkaptuk a média aggodalmi szintjét, a pánikmutatót.
2. Ábra: A ChatGPT és a technológiai pánik görbéje (Saját szerk.)
Az így kapott ábrára kisebb kilengésekkel, de jól illeszkedik a technológiai pánik görbéje és a modell alapján könnyen fel lehet osztani az újságcikkeket és az időszakokat. A bizakodó kezdet már januárban emelkedő pánikba csapott át, amely szakasz egészen áprilisig tartott. A pánik valahol április elején tetőzött, ehhez az időszakhoz lehet kötni a jelenséggel kapcsolatos biztonsági figyelmeztetések megjelenését és Olaszország döntését a betiltásról. Ekkorra már felhalmozódtak azok a cikkek, amelyek azt hangoztatták, hogy a ChatGPT elveszi a munkánkat, a tanulók helyett írja meg az esszéket, rossz válaszokat ad és tönkreteszi a művészetet. A pánik relatíve gyorsan alábbhagyott és április vége, valamint június eleje között csökkenő tendenciát figyelhettünk meg. Míg április elején olyan cikkek jelentek meg, hogy „Németországban is elképzelhető a ChatGPT betiltása”, a hónap végére már az olaszok is újra engedélyezték a használatát. Május a csökkenő aggodalmak hónapja volt, itt már egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szolgáltatás adta lehetőségek a cikkekben. A feldolgozott cikkek június 6-ig bezárólag képezik az elemzés részét, az ezt követő időszakra becslés segítségével egészítettük ki az ábrát. Ami az adatok alapján viszont biztosan látszik, hogy a csökkenő aggodalmakból az elfogadás és továbblépés szakaszába történő átmenet mezsgyéjén állunk jelenleg. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek pillanatnyi negatív fellángolások, vagy hogy ne írnának negatív felhangú cikkeket a ChatGPT-ről, de a legolvasottabb 8 magyar híroldal cikkeit az elemzés alapjául véve a technológiai pánik ciklus már lefelé ívelő szakaszában tartunk.
A hatás mélyebb megértését szolgálja a következő ábra, amely az egyes fontos pontokhoz köti a meghatározó főcímeket, így világossá téve a közhangulatot az adott időszakban, legalábbis ami a meghatározó online médiát illeti Magyarországon.
3. Ábra: A ChatGPT-ről szóló cikkek hangulata példákkal (Saját szerk.)
A technológiai pánikciklus időtartamát és intenzitását számos tényező befolyásolhatja, többek között a kezdeti aggályok súlyossága, a médiafigyelem mértéke, valamint a politikai döntéshozók és az iparág vezetőinek fellépése. Mivel a ChatGPT elég nagy médiavisszhangot kapott és a felhasználói bázisa is példátlan módon növekedett, várható volt, hogy a pánikciklus lefutása rövidebb lesz, mint a hasonló technológiai újításoknak.
4. Ábra: Média aggodalmi szint a 8 legolvasottabb magyar híroldal bontásában
Ha a híroldalak szerinti bontásban nézzük hetekre felosztva a vizsgált időszakot, arra a következtetésre juthatunk, hogy a különböző médiumok eléggé eltérő hangulatú cikkeket írtak a ChatGPT-ről. A technológiai pánikciklus ívét ezen az ábrán is fel lehet fedezni, de sokkal többet mond ez az ábra az érzések megoszlásáról. Míg a 444 cikkei végig inkább szkeptikusabbak voltak és nem sokat változtak a többi oldalhoz képest, a Mandiner, a Blikk és a Telex relatíve nagy ívet jártak be. Az ábrán látszik, hogy igaz különböző intenzitással, de mindegyik híroldal az emelkedő pánik szakasz legmeredekebb részét március közepén járta be, amely egy áprilisi csúcsosodáshoz vezetett. Ez az időszak volt az, amikor a legtöbb cikk született és ekkor álltak a pánikmutató szempontjából legközelebb egymáshoz a legolvasottabb magyar híroldalak.
Összességében a cikk rávilágít arra, hogy bár az új technológiák megjelenése gyakran kivált félelmeket és aggodalmakat, amely ChatGPT esetében is észlelhető, de az ilyen aggodalmak idővel alábbhagynak, és az elfogadás irányába haladunk a technológia fejlődése során. A vizsgálat megmutatja, hogy a technológiai pánik görbéje a megfelelő megvilágításban és megértésben alkalmazható erre a trendre is. Mint minden kutatás, ez is rendelkezik limitációkkal; ebben az esetben a hanglatelemzés megbízhatósága mellett az egyéni kontextus és értelmezés szerepe is befolyásolhatta az eredményeket, de ezek figyelembevétele mellett is a vizsgált időszakot érintő trendek nagyvonalakban jól megfigyelhetőek.
A cikkben alkalmazott technológiai pánikciklus modell alapját a következő tanulmányok alkották:
Daniel Castro and Alan McQuinn, “The Privacy Panic Cycle: A Guide to Public Fears about New Technologies” (ITIF, September 2015), https://itif.org/publications/2015/09/10/privacy-panic-cycle-guide-publicfears-about-new-technologies/
Patrick Grady and Daniel Castro , “Tech Panics, Generative AI, and the Need for Regulatory Caution” (Center for Data Innovation – ITIF, May 2023), https://datainnovation.org/2023/05/tech-panics-generative-ai-and-regulatory-caution/
