Az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikájára az elmúlt évek során a radikális iszlám jelszavak mentén hirdetett agresszivitás volt jellemző, ami az ország fokozatos elszigetelődéséhez vezetett. Emellett az ország komolyan küzd a tüntetésekkel, amelyek az erkölcsrendőrség által letartóztatott Mahsza Amini fogságban történt halála után törtek ki, illetve az ország gazdasági helyzete sem a legfényesebb. Az egyébként rendkívüli ásványkincs tartalékokkal és kifejezetten jól képzett munkaerővel rendelkező ország egy főre jutó GDP-jét tekintve az alacsony jövedelmű országok közé tartozik. A gazdaságra 2023 elején történelmi mértékű infláció volt jellemző, Irán terheit pedig tovább növelte a nemzetközileg bevezetett szankciók tömkelege.
Selyemútitársak
Oroszország ukrajnai háborúját követő nyugati szankciók nyomán a két erősen büntetett ország egymásra talált. Az oroszok hamar az iráni hadiipar remekének számító „Shahed” kamikaze drónok egyik fontos felvevőjévéváltak, sőt a drónok gyártására alkalmas üzemet is nyitottak. Fontos mérföldkőnek tekinthető a két ország kapcsolatában a 2023 januárjában tető alá hozott Irán és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti megállapodás is.
Kínának - amellett, hogy ukrajnai eredményességük miatt élénk érdeklődést mutat az iráni drónok iránt - számos érdeke fűződik Iránhoz, de Irán is nagyban függ a távol-keleti óriástól. Kína tekinthető az iráni olaj elsőszámú piacának, számos nagyvállalatuk vásárol a naponta Kínába exportált 1.45 millió hordó olcsó és jó minőségű perzsa olajból. Peking emellett kereskedelme szempontjából is fontos partnerként tekint az Iszlám Köztársaságra az Iráni-fennsíkon keresztülhaladó újra növekvő kereskedelmi útvonalak miatt. Ilyen útvonal például a Nemzetközi Észak-Dél Kereskedelmi Folyosó, amelynek létrehozásáról júniusban állapodtak meg Oroszországgal, de az ország területén halad végig az Új-Selyemút három fontos kelet-nyugat irányú szakasza is.
A két ország folyamatos közeledésének hatására létrejött a 2021. március 27-én (a két ország diplomáciai kapcsolatainak 50. évfordulóján) kétoldalúan aláírt Kölcsönös Egyetértési Szerződés. A 2016 óta tárgyalt szerződésben az öböl-parti ország ígéretet tett arra, hogy 25 éven keresztül olajat fog szállítani Kínába, telekommunikációs technikai fejlesztésekért cserébe. A két ország viszonyának magasabb szintre emelkedését jelezte Ebráhim Raíszi 2023 februárjában tett pekingi látogatása is. Az elnöki találkozó, és az azt követő három napos tartózkodás során számos kereskedelmet, bányászatot, turizmust, mezőgazdaságot, autóipart és fontos technikai vívmányok Iránba történő bevitelét érintő megegyezéseket sikerült tető alá hozniuk.
Az iráni külpolitika 2023 során sikert sikerre halmozott. A már említett megállapodásokon kívül, illetve azoknak is köszönhetően jelentősen növekedett azon szervezetek száma, amelyek munkájában Irán rendes tagként aktívan részt fog venni. Júliusban a Sanghaji Együttműködési Szervezet köszöntötte új tagként az Iszlám Köztársaságot, augusztus végén pedig a BRICS országok johannesburgi találkozóján hat másik állammal együtt felvételt nyertek multipoláris világrend létrehozásán dolgozó tömörülésbe. Ezek a fordulatok végre lehetővé teszik Irán számára a régóta hőn áhított külföldi forrásokhoz történő hozzájutást, továbbá csökkentik elszigeteltségét és növelik nemzetközi elismertségét az amúgy is legitimációs válságban szenvedő rezsimnek.
A megállapodások létrejöttéhez elengedhetetlen volt az agresszív külpolitikában végbemenő változás is. 2023. március 10-én a pekingi csúcson kínai közvetítéssel sikerült rendezni az utóbbi időben elmérgesedett szaúdi-iráni viszonyokat. Ez az egyezség a régió feletti hegemóniáért küzdő két ország számos proxy háborújának vethet véget. A megállapodást számos további gesztus is követte, és elengedhetetlennek bizonyult a két ország közös BRICS csatlakozásához is.
Múlandó magány?
Az október 7-i Hamász terrortámadás, ha nem is bizonyítottan Teheránból volt megrendelve, akkor is erősen az Iszlám Köztársaság malmára hajtotta a vizet. Megfigyelhető volt az utóbbi időben, hogy az iráni kommunikáció a Közel-Keletre „Iszlám Világként” hivatkozik. A gázai konfliktus kitörése azonban egyértelműen szembe állította a muzulmán országokat Izraellel és a nyugattal, azt ugyanis egyik arab monarchia sem engedheti meg magának, hogy a „muszlim testvérek lemészárlását” tétlenül nézze. Irán, aki megalakulása óta anticionista retorikát alkalmaz, hangadóvá vált a térségben.
Irán a konfliktus kitörése óta növekvő nemzetközi elismerésnek örvend, hivatalos felületeiken fáradhatatlanul tudósítanak a folyamatosan megvalósuló egyeztetésekről. A beszélgetőpartnerek között megtalálhatóak többek között a régió vezetői és magasabb rangú tisztviselői, Írország és Magyarország külügyminisztere, Recep Tayyip Erdoğan, Ferenc pápa, Vlagyimir Putyin és António Guterres ENSZ főtitkár is.
Mindezen eredmények ellenére sem szabad elfelejtenünk azt, hogy az Irán ellen érvényben lévő szankciók a mai napig nehezítik az ország kereskedelmi törekvéseit. Habár Raiszi elnök ez évi latin-amerikai és afrikai útjai is számos fejlődő ország gazdaságának az ajtaját nyitották meg Irán előtt, még nem látni pontosan, hogy a létrejövő kapcsolatok tudnak-e szignifikáns eredményeket produkálni az iráni gazdaság számára. Minderre pedig égető szüksége lenne a rezsimnek, ha szeretne úrrá lenni az ország viharos és indulatokkal teli utcái felett.
