A kvantumszámítógépek olyan számítási eszközök, melyek működésükhöz a kvantumfizikai alapelveket használják fel, számítási kapacitásuk nagyságrendekkel képesek megelőzni a klasszikus, bináris számítógépekét, felhasználási körük azonban korlátozott, leginkább a kriptográfia, gépi tanulás, illetve különféle modellezések végrehajtásában bírnak magas teljesítménnyel. Számítási kapacitásuk mértéke kvantumbitben határozható meg, ennek számbeli növekedése exponenciális teljesítménynövekedéssel jár (mely azonban nem feltétlenül jelent általános alkalmazhatóságot, gyakran inkább specializált feladatvégrehajtást). Tevékenységük meghatározó hatással bírhat a technológiai és gazdasági fejlődésre, így globális verseny folyik fejlesztésükért, valamint gyakorlati felhasználási lehetőségeik szélesítéséért.

A kvantum-számítástechnológia piaca 2022-ben 13,67 milliárd dollárnyi értékkel rendelkezett, ez a jelenlegi becslésekszerint 2032-re elérheti a 143,44 milliárd dollárt. Ezzel párhuzamosan a szektor állami finanszírozása 2023-ban globálisan elérte a 38,6 milliárd dollárt, ebből a legnagyobb részesedéssel Kína bír, mely közel 15 milliárd dollárt fektetett be államilag ilyen tevékenységbe. Ehhez képest Ázsiában két ország kivételével (Dél-Korea 2,35 milliárd, míg Oroszország 1,45 milliárd dollárral) egyik állam sem éri el az 1 milliárd dollárnyi ráfordítást, még Japán sem, mely azonban ennek ellenére az ázsiai sikerek egyik zászlóshajója (köszönhetően többek között nemzetközi együttműködéseinek, és a kapcsolódó hazai (magán)szektor képességfejlesztésének).

2023 júliusában Tokióban került megrendezésre a kvantum-számítástechnológia gyakorlati alkalmazásáról tartott Q2B konferencia, mely globális szinten kapcsolja össze az állami, tudományos és piaci szektor legfontosabb szereplőit. Szintén Japán jelentőségét emelik a 2023-ban a kvantum-számítástechnológia területén elért eredményei, melyekhez mind a tudományos és piaci sikerek is hozzájárultak hazai és nemzetközi együttműködések eredményeként. 2023 márciusában készült el a Riken kutatóintézet fejlesztésével Japán első hazai készítésű kvantumszámítógépe, melynek 64 kvantumbitje által nyújtott teljesítményét kutatók számára is elérhetővé tették. A fejlődés ütemét jól jelzi, hogy 2023 második felében már létrejött Japán második hazai kvantumszámítógépe is a Riken és a Fujitsu kooperációja révén, mely egyben az első magánkézben lévő japán kvantumszámítógép. 2023 novemberére pedig egy újabbkvantumszámítógép lépett működésbe, a Tokiói Egyetem és (az Amerikai Egyesült Államok meghatározó számítástechnikai vállalata) az IBM együttműködése révén Japánban került felépítésre a régiós szinten is egyedülálló, 127 kvantumbites IBM Quantum Eagle processzorral működő számítógép. Ez a térség első „hasznossági-léptékű” kvantumszámítógépe, mely elnevezés azt a tulajdonságát jelzi, hogy számítási értéke meghaladja előállítási költségét, így kapacitása alkalmassá teszi önálló kutatások végrehajtására, ezt a képességét várhatóan többek között a bioinformatika, anyagtudomány és pénzügyek terén kívánják hasznosítani. Ilyen módon Japán mind a nemzetközi kooperációra, mind a hazai képességek fejlesztésére is példát mutat, melyben az állami mellett a piaci aktorok is jelentős szerepet játszanak.

Mindeközben a kvantumtechnológiai fejlesztések 2023-ban Kínában is számos sikert eredményeztek, mindamellett, hogy Kína is több kapcsolódó nemzetközi eseménynek otthont adott. Így például többek között az ICEQT, vagyis a Nemzetközi Konferencia a Fejlődő Kvantumtechnnológiákról Hefei-ben került megrendezésre szeptemberben, melyen hagyományosan kiosztásra kerül a Micius Kvantum Díj is, mely a területen elért legfontosabb tudományos eredményekért ítélnek oda kutatóknak. Kína két jelentős kommunikációs vállalatának fejlesztési eredményeként 2023 augusztusában mutatta be legnagyobb kvantumszámítógépes felhőrendszerét, mely képes lehet mind a tudományos, mind az üzleti szféra kiszolgálására. 2023 októberében Kína fényalapú kvantumszámítógépe sebességi világrekordot döntött, a Jiuzhang 3.0 ugyanis a közlemények szerint olyan GBS (Gauss bozon-mintavétel) feladatokat volt képes 1 mikroszekundum alatt megoldani, melyek a világ leggyorsabb szuperszámítógépének, a Frontier-nek több mint 20 milliárd évbe telt volna. Az eredmény tekintetében fontos azonban kiemelni a klasszikus, elektronikus kvantumszámítás és a fényalapú működés különbségét. A fényalapú kvantumszámítógép ugyanis fotonokat használ fel elektronok helyett, így a fénysebességnek köszönhetően jelentős sebességnövekedést tud elérni, így kevesebb energiafogyasztással és kisebb terület felhasználásával lehet gyorsabb számításokat végezni. Ezen előnyök minél magasabb szintű kihasználása érdekében azonban a rekordtartó Jiuzhang egyetlen feladattípus végrehajtására lett kialakítva, így szemben más (fényalapú) kvantumszámítógépekkel, ez az eszköz nem programozható, így gyakorlati felhasználása korlátozott. Eredményeivel összhangban Kína képességeinek köszönhetően 2023-ra vezető pozíciót ért el a térségben, miközben egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok kihívójává is válik a világszintű kvantumversenyben. Egyes becslések szerint Kína kvantumtechnológiai iparága még 4-5 éves hátránnyal bírhat amerikai vetélytársával szemben, azonban fejlődési dinamikájával képes lehet a különbség csökkentésére. Kína már most is számos jellemzőben kiemelkedő eredményekkel bír, így a 2000 és 2022 közötti időszakban kínai vállalatokhoz kötődik a kvantumtechnológiai szabadalmak 52 százaléka (melyet a vele versengő Japán követ 13 százalékkal), ugyanebben az évben pedig világszinten a második legtöbb kvantumkommunikációs startupot indította el. Ilyen módon Kína komoly potenciállal bír, hogy 2024-ben is tovább erősítse pozícióját nemcsak a régióban, hanem a globális kvantumversenyben is. 

A kvantumtechnológiák fejlesztéséért folyó, geopolitikai aspektussal is bíró versenyben India is igyekszik egyre jobban felzárkózni, ebben számára számos előrelépést hozott a 2023-as év. 2023 áprilisában meghirdetésre került a Nemzeti Kvantum Misszió, mely a 2023-24 és 2030-31 között időszakra közel 730 ezer dollár értékű állami finanszírozást irányzott elő a szektor támogatására. A program ambiciózus céljai közé tartozik többek között az 50-1000 közötti kvantumbites számítógépek építése, műholdas kvantumkommunikáció, több mint 2000 kilométernyi földi kvantumkommunikációs rendszer, nagy érzékenységű mágnesek és navigációs rendszerek létrehozása. A fejlesztési eredmények közé tartozik, hogy 2023-ban a Tata Alapkutatási Intézet sikeresen létrehozott egy 5 kvantumbites számítógépet, várhatóan hamarosan pedig egy második, 7 kvantumbites számítógép is működésbe léphet. Mindeközben a kvantumtechnológiák kritikus infrastruktúrák tekintetében betölthető potenciális biztonságnövelő szerepét demonstrálja, hogy 2023 márciusában működésbe lépett India első kvantumalapú titkosítással működő telekommunikációs vonala. Ezzel egyidőben India felhívást intézett és hackathont indított el etikus hackerek részére ennek az új telekommunikációs vonalnak a feltörésére, ezáltal is tesztelve új kvantumrendszerének biztonságosságát. India tehát fontos előrelépést tett kvantumszektorának fejlesztésében, mely a következő években még nagyobb ütemben haladhat előre.

Indiához hasonlóan Dél-Korea is komoly célokat tűzött ki maga elé 2023-ban a kvantumtechnológia területén, a tervekszerint 2035-re a szektor állami finanszírozását 2,3 milliárd dollárra akarja emelni, mely által a világ negyedik legerősebb kvantumközpontjává kíván előlépni. 2023 augusztusában Szöulban került megrendezésre az AQIS, vagyis az Ázsiai Kvantuminformációs Tudományos Konferencia, melyen a szektor mind ázsiai, mind globális szinten meghatározó képviselői is meghívást kaptak. A Yonsei Egyetem még 2022-ben megállapodást kötött az IBM-el, hogy a korábban már Japán kapcsán említett 127 kvantumbites számítógéprendszert a várhatóan 2024-ben megvalósuló Yonsei-IBM Kvantumszámítástechnikai Központban is felépíthessék, mely így a világon a második ilyen képességekkel rendelkező egyeteme lesz. 2023 decemberében Dél-Korea, Japán és az Amerikai Egyesült Államok számos egyetemének részvételével megállapodás született a kvantumtechnológia oktatásáról, mely során az IBM az elkövetkező 10 évben körülbelül 40 ezer diákot fog majd felkészíteni a kvantumtechnológiához kapcsolódó ismeretek elsajátítására. 

A geopolitikai vetülettel is rendelkező globális kvantumtechnológiai versenyben az ázsiai régió kiemelt jelentőséggel bír, a térség vezető aktorai a regionális dominanciáért folytatott küzdelmen túl kutatásaikkal már világszinten is jelentős eredményeket érnek el. A régió meghatározó szereplője Kína, mely jelentős állami támogató háttérrel dinamikusan fejlődik képességeiben, mely lehetővé teszi számára, hogy egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok kihívója legyen, és globális szinten is egyre meghatározóbb szerepet tölthessen be. Kína közvetlen vetélytársa Japán, mely saját fejlesztései mellett aktív nemzetközi együttműködéseket is folytat, kiemelt módon az Amerikai Egyesült Államokkal, mely állam Japán mellett Dél-Korea kvantumtechnológiai fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájárul. India feltörekvő szereplőként lépett be a versenybe, mely egyre több erőforrást fordít nemzeti kvantumszektorának kiépítésére. Ilyen módon a kvantumtechnológiai fejlődésben is kiválóan tetten érhető az ázsiai külgazdasági kapcsolatok versengő és együttműködő elemekből felépülő rendszere, melynek alakulása (különösen is a térségen kívüli szereplőkkel kapcsolatos attitűd tekintetében) nagymértékben fogja befolyásolni a kvantumverseny további menetét. 

Összességében tehát a 2023-as év számos előrelépést hozott nemcsak Ázsia, de rajta keresztül az egész emberiség kvantumtechnológiai fejlődése számára. Japán mérföldkőhöz érkezett hazai fejlesztéseivel, Kína újabb világszintű rekordteljesítményt ért el, miközben India és Dél-Korea is ambiciózus jövőbeli terveket határozott meg a szektorban. Kína dinamikus fejlődésével már nemcsak a térségben játszik meghatározó szerepet, hanem egyre inkább globális szinten is igyekszik fejleszteni képességeit. Ennek megfelelően a 2024-es év várhatóan számos új eredményt fog hozni a kvantumtechnológiai fejlődés területén, melyben az ázsiai régiónak, és annak meghatározó szereplői között kiéleződő versenynek egyre fontosabb szerepe lesz.