A magyarországi zaklatási incidensek szabályozását és kezelését illetően a TABBY kutatás egy aggasztó helyzetre világított rá. A magyarországi iskoláskorú fiatalok úgy élik meg a zaklatás hatásait, hogy nem ismerik annak jellemzőit, így kihívást jelent számukra a zaklatás felismerése vagy a megfelelő segítség kérése. Figyelemre méltó, hogy az akadémiai és a civil társadalom 2011-ben kezdődő közös erőfeszítései meghozták gyümölcsüket, amikor a Felelős Társadalomért Alapítvány a kockázatelemző kérdőívekből nyert meglátások alapján kidolgozta a zaklatás elleni programot (MEP). Sajnálatos módon a program szélesebb körű elterjedését nem szakmai hiányosságok, hanem pénzügyi korlátok akadályozták. Továbbá 2013-ban gyökeret vert a Békés Iskolák Program.
Ezt követően a kormány is bekapcsolódott, mivel az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszerezte Finnországtól a KiVa Anti-Bullying Program 2. egységének licencét. A sikeres adaptációt követően a programot kísérleti jelleggel alkalmazták a magyar iskolákban. A KiVa program, amely a skandináv kultúrkörön túl is jelentős mértékben csökkentette a zaklatási incidenseket, ígéretesnek tűnt Magyarország számára. A tesztelési év eredményei azonban nem állnak rendelkezésre, ami korlátozza az értékes következtetések levonásának lehetőségét. Emellett, bár a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia (DGYS) létrehozása erős állami elkötelezettséget mutatott a figyelemfelkeltés és a zaklatás kezelése iránt, a megvalósítása kihívásokkal szembesült. Mindazonáltal egy másik programot, az ENABLE-t az Oktatási Hivatal koordinálásával adaptálták és vezették be, ami reményt ad egy fenntartható, hosszú távú, a zaklatás elleni kezdeményezésre, amelyet több iskolára is ki lehet terjeszteni.
Jelentős mérföldkő volt a 2015-ös Magyar Nemzeti Cyberbullying Konferencia (MOCK), amelyet a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának két tanszéke szervezett. A különböző szakterületek szakértői közös nevezőre jutottak, erősítve a zaklatás elleni közös erőfeszítéseket. 2016-ban elfogadták a Digitális Gyermekvédelmi Stratégiát, amely a TABBY és a MEP által lefektetett alapokra épül és igazodik a MOCK során ápolt eszmékhez.
A gyermekeket fenyegető növekvő kockázatokra való tekintettel az UNICEF Magyarország fejlesztéseket hajtott végre a HelpAPP mobilalkalmazáson. Ez az eszköz 2023. november 20-tól ingyenesen elérhető iOS és Android platformokon egyaránt. A legjobb tulajdonsága, hogy a felhasználó bármilyen bántalmazó helyzetre megoldást találhat. Csak ki kell választaniuk, hogy ki volt a bántalmazó, például egy osztálytárs vagy egy edző, milyen típusú volt a bántalmazás, például fizikai vagy szóbeli, valamint mivel, milyen módon bántották az áldozatot, például megfenyegették vagy megzsarolták.
A HelpAPP alkalmazás felbecsülhetetlen értékű forrás azon serdülők számára, akik fizikai agressziót, társadalmi kiközösítést tapasztalnak. A tizenéveseket is felvértezi azzal a képességgel, hogy felismerjék a problémás aspektusokat. Az alkalmazás továbbá lehetővé teszi, hogy egy előre meghatározott vészhelyzeti kapcsolattartási számot hozzanak létre, így egy gombnyomással felhívhatják szüleiket vagy egy olyan felnőttet, akiben megbíznak, és olyan funkciót kínál, amely egyetlen érintéssel valós idejű GPS-koordinátákat továbbít.
A bántalmazott kiskorúak számára lehetséges jogi utak
Véleményem szerint a zaklatással kapcsolatban a legfontosabb kérdés az, hogy milyen lehetőségek állnak a gyermek és szülei rendelkezésére, ha jogi lépéseket kívánnak tenni a zaklató magatartás és a zaklató ellen. Mivel, mint már említettem, a magyar jogrendszerben nincs egységes jogi fogalma a zaklatásnak, így attól függ, hogy a zaklatottnak milyen utat és eljárást kell választania, hogy a zaklató magatartás milyen jogi magatartást valósít meg.
Bűncselekménynek minősülő zaklatás esetén a sértettnek azt tanácsolják, hogy ne válaszoljon, ne vágjon vissza, és a bizonyítékokat mentse meg. Előfordul azonban, hogy az áldozat olyan pszichés állapotba kerül, amikor már nem tudja elviselni ezt a rendszeres zaklatást vagy fenyegetést, ilyenkor feljelentést kell tenni a hatóságoknál. Fontos tudni, hogy a zaklatás bűncselekménye magánvádas büntetendő, ezért az áldozatnak feljelentést kell tennie, amelyben kifejezetten kéri az elkövető felelősségre és büntetőjogi felelősségre vonását. Gyermekek esetében a szülőnek óriási felelőssége van a probléma kezelésében, hiszen a szülőnek bátorítania kell a gyermeket, hogy beszéljen a problémáról. A kulcs a gyermek támogatása azáltal, hogy olyan bizalmi kapcsolatot hoz létre, amelyben a gyermek megnyílik és beszél a szülővel. Ezután a törvényes képviselő, jellemzően a szülő feladata a hatóságoknak történő bejelentés megtétele, ha a gyermek 12 év alatti, azonban ezen életkor felett a kiskorúak maguk is megtehetik a bejelentést.
Ha a zaklató magatartás diszkriminatív zaklatásnak minősül, a zaklatottnak az alapvető jogok biztosához kell fordulnia. Az alapvető jogok biztosa jogvitás közigazgatási eljárást folytat le, amelynek szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény mellett a CL. törvény szabályozza.
Az alapvető jogok biztosa ajánlásokat tehet, illetve jogsértés megállapítása esetén más hatóságoknál eljárást kezdeményezhet, de döntései jogilag nem végrehajthatóak, szankciók közvetlenül nem szabhatók ki. A biztos jelentéseivel szemben általában nem lehet jogorvoslatot kérni. Ebben az eljárásban a kérelmező egyszerre tölti be a panaszos és az eljárás alanya szerepét, és sajátos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A hatósági eljárások döntéseivel szemben azonban, ha a jogsértések a 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott szankciókat eredményeznek, a kérelmezők az eljárásban hozott döntések ellen közigazgatási perhez hasonló jogorvoslati lehetőséggel élhetnek.
Jellemzően az egyenlő bánásmód megsértésének kivizsgálására irányuló kérelmet az a személy nyújthat be, aki a jogsérelmet elszenvedte. A sértett személy meghatalmazhat valakit a kérelem benyújtására és képviseletére, feltéve, hogy a meghatalmazást két tanú előtt aláírják. Alternatívaként egy civil és érdekképviseleti szervezet is képviselheti, amelynek a kérelemhez csatolnia kell az alapszabályát vagy alapító okiratát. Kiskorú hátrányos megkülönböztetése esetén a kérelmet a törvényes képviselője (szülője) is benyújthatja.
A törvénysértőkkel szembeni szankciók közé tartozhat a jogsértő állapot megszüntetése, a jövőbeni hasonló magatartás megtiltása, a döntés nyilvánosságra hozatala (a személyes adatok védelme mellett), ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírság, valamint a külön jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása.
Lényeges, hogy az alapvető jogok biztosának eljárásához nem kapcsolódik szolgáltatási díj. Csak az eljárás során felmerülő rosszhiszeműség esetén lehet a kérelmezőt az eljárási költségek viselésére kötelezni.
Ha a zaklató magatartás személyiségi jogok megsértését jelenti, például sérti a jó hírnévhez való jogot, akkor a zaklatott személy polgári pert indíthat a zaklató ellen. A legtöbb esetben a törvényes képviselő (általában a szülő) kezdeményezheti a pert a gyermek nevében.
Az objektív és szubjektív szankciók együttesen töltik be a jogsértés megszüntetésének és helyreállításának funkcióját. Az objektív szankciók függetlenek a jogsértő vétkességétől, ezzel szemben a kártérítés és a kártalanítás a jogsértő vétkességétől függ, azaz szubjektív jogkövetkezmények, a kártérítési fejezet szabályai szerint. Ezek a jogkövetkezmények a sérelem jellegétől és a sérelem következményeitől függően önállóan vagy együttesen érvényesíthetők.
Mivel azonban a zaklató magatartással kapcsolatos bírósági eljárások nagyon érzékeny területeket érinthetnek, célszerű először iskolai keretek között megpróbálni a jogvitát rendezni, és ha ez nem jár sikerrel, közvetítőt bevonni, és csak akkor fordulni bírósághoz, ha a zaklató nem hajlandó abbahagyni a bántalmazó magatartást.
Összegzés
A zaklatás kérdésének kezelése Magyarországon rendkívül fontos, és további kérdéseket vet fel. Felmerül a kérdés: megmaradjon-e az iskolai autonómia, vagy a magyar jogalkotónak egységes szabályozást kell bevezetnie a zaklatás elleni intézkedésekre vonatkozóan? Ez a kettősség arra késztet, hogy elgondolkodjunk azon, hogy az egyénre szabott megközelítés vagy a jogbiztonság a megfelelőbb. Az egyensúly megtalálása átfogó, arányos és széles körű szabályozási keretet igényel. Ezen túlmenően a körülményekkel arányos szankciók alkalmazása kulcsfontosságú.
Ami az intézkedéseket illeti, a felfüggesztések hatékonysága gyakran megkérdőjelezhető. Meg kellene vizsgálni egy proaktívabb és nevelő jellegű megközelítést. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják olyan szakemberek bevonását, mint az iskolapszichológus, a vallástanárok, az etikatanárok vagy az osztályfőnökök. Az osztályfőnök közvetítőként működhetne közre a diákok közötti kommunikáció és megoldás elősegítésében, bár ez a megközelítés a diákok érettségén múlik. A felfüggesztést csak végső megoldásként kell fenntartani.
Összefoglalva, Magyarországon rövid távú figyelemfelkeltő kampányok és hosszabb távú zaklatásellenes programok egyaránt működnek, de a széles körű elterjesztés továbbra is kihívást jelent. E kérdések kezelése nemcsak pedagógiai, pszichológiai vagy jogi szemléletet igényel, hanem összehangolt, rendszerszintű megközelítést is. Azokra hárul a teher, akik felismerik az ügy fontosságát, hogy kitartsanak elkötelezett erőfeszítéseikben.
