2023. december 19-én a francia Nemzetgyűlés és a Szenátus megszavazta a bevándorlás ellenőrzéséről és a beilleszkedés elősegítéséről szóló törvényt. A törvény megvitatásánál felszínre került, hogy jelentős számú külföldi diák visszaélve az egyetemista letelepedési engedéllyel tanulmányai befejezése után Franciaországban marad. A bevándorlási törvény a nem európai diákok számára ezért magasabb tandíjakat és tanulmányaik befejezését követő franciaországi letelepedési engedélyek tekintetében kvótákat vezet be. A külföldi diákoknak a vízum megszerzéséhez „visszatérési letétet” kell fizetniük a francia államnak, amit hazatérésük, vagy franciaországi munkába állásuk után visszakapnak. Az illegális franciaországi tartózkodás esetén a kitoloncolás költségeinek fedezésére szolgáló óvintézkedésként bemutatott letét összegét még nem határozták meg. A rendelkezés elfogadását szorgalmazó jobboldali Republikánus szenátorok és képviselők szerint a cél „a hallgatói bevándorlás szigorúbb felügyelete” és „a tanulmányok valós és komoly jellegének ellenőrzése”. A kauciót azért írták elő, hogy csökkentsék a tanulmányok ürügyén, valójában letelepedési szándékkal Franciaországba Európán kívülről érkező külföldiek számát.

Veszélyben a francia felsőoktatás nemzetközi versenyképessége

Franciaország eddig rendkívül vonzó célpontnak bizonyult az elsősorban francia nyelvű országokból érkező diákok számára. A Campus France, a francia felsőoktatás külföldi népszerűsítéséért felelős állami intézmény legfrissebb adataiszerint Franciaország az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Németország és Kanada után a 6. helyet szerezte meg a külföldi diákok fogadásában. Ezen a rangsoroláson túlmenően, Franciaországban a külföldi hallgatók száma erőteljesen nőtt: 10 év alatt +34%-kal.

A francia egyetemek rektorai a külföldi hallgatók franciaországi tanulmányait alapvető fontosságúnak tartják „tudományos hírnevük és nemzetközi gazdasági versenyképességük szempontjából”. Attól tartanak, hogy a bevándorlási törvény szigorú rendelkezései miatt a francia felsőoktatás elveszíti eddigi előkelő helyét a tehetségek vonzásáért folyó nemzetközi versenyben. Franciaország 2022-2023-ban 402 833 külföldi diákot fogadott, ami az összhallgatói létszám 13%-a. A Campus France adatai szerint az állam külföldi hallgatók fogadásából származó nettó jövedelme meghaladta az 1,3 milliárd eurót.

Honnan érkeznek a külföldi diákok Franciaországba?

A Franciaországban tanuló külföldi diákok többsége öt származási országból érkezik. A rangsorban Marokkó áll az első helyen, ahonnan 2021-ben több, mint 46 000 diák iratkozott be valamely francia felsőoktatási intézménybe (ez 22%-os növekedést jelent 2016 óta). A következő helyen Algéria áll 31 000 diákkal, majd Kína következik 27 000 diákkal. Két másik országból szintén sok diák érkezik: az Európai Uniós Olaszországból 19 000 és Szenegálból 15 000.

Bár a Franciaországba irányuló hallgatói mobilitás minden régióból növekszik, különösen felgyorsult a szubszaharai Afrikából, Észak-Afrikából, a Közel-Keletről, valamint Európából érkező hallgatók mobilitása. „Öt év alatt a szubszaharai Afrikából érkező hallgatók száma kétszer olyan gyorsan nőtt (40%), mint a Franciaországban tanuló külföldi hallgatók teljes száma” – áll a Campus France legfrissebb, 2023 júniusi jelentésében. Az Európából és az Észak-Afrikából, valamint a Közel-Keletről érkező mobilitás hasonló irányt mutat +21%-kal és +24%-kal. Ezzel szemben az amerikai kontinensről (+12%) és Ázsiából-Óceániából (+2%) érkező diákok száma kevésbé gyorsan növekszik.

A külföldi hallgatók közel kétharmada egyetemre jár. A 256 000 érintett hallgató közül mintegy 130 000-en alapképzésben, 104 000-en pedig mesterképzésben vesznek részt. A matematika, fizika-kémia vonzzák a legtöbb hallgatót (32%), megelőzve az irodalom, nyelvek és bölcsészettudományok (30%) és a közgazdaságtan (18%) területét. A művészeti és építészeti iskolák esetében is jelentős, 34%-os növekedés tapasztalható.

A francia közgazdaságtudományi egyetemek is igen népszerűek

A közgazdaságtudományi egyetemeken ugrásszerűen nőtt a külföldi hallgatók száma. Öt év alatt a közgazdász hallgatók aránya több, mint kétszeresére nőtt, és a külföldi hallgatók 14%-a ebbe a szektorba iratkozik be. Az összesen 54 000 érintett hallgató közül 10 000 Kínából, 7 000 Marokkóból és 3 500 Indiából származik. A műszaki egyetemeken Marokkó (21%), Kína (10%) és Tunézia (5%) képviselteti magát.

A franciaországi egyetemre beiratkozott külföldi doktoranduszok száma 11%-kal csökkent, ami egybeesik az egyetemi doktoranduszok összlétszámának csökkentésével (-7%). A 21 000 külföldi doktorandusz közül 1 800 Kínából, 1 600 Libanonból és 1 500 Olaszországból származik.

Alkotmányossági aggályok a bevándorlási törvény külföldi diákokat érintő rendelkezéseiről

Összeségében elmondható, hogy a külföldi diákok franciaországi letelepedésének korlátozásával, az egyetemista tartózkodási engedéllyel való visszaélés elleni rendelkezésekkel a francia törvényhozás megpróbál előrelépni az illegális bevándorlás visszaszorításában. 

Gérald Darmanin belügyminiszter szerint a kormány tudatában volt annak, hogy az elfogadott törvény 25-30. cikkelye alkotmányellenesnek bizonyulhat. Ez mindenképpen érinteni fogja a külföldi diákokra vonatkozó rendelkezéseket. Tavaly december végén Macron köztársasági elnök, a Nemzetgyűlés elnöke, valamint 60 baloldali ellenzéki szenátor és 60 baloldali ellenzéki képviselő az Alkotmánytanácshoz („Conseil Constitutionnel”) fordult a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát igényelve. A bevándorlás ellenőrzéséről és a beilleszkedés elősegítéséről szóló törvény végleges szövege még mindig nem alakult ki. Az Alkotmánytanácsnak legfeljebb egy hónap áll rendelkezésére, hogy döntsön arról, hogy a bevándorlási törvény részben vagy egészben megfelel-e az alkotmánynak. A döntést január 29-én hozzák nyilvánosságra.