Belpolitikai harcok és viták kísérik a hárompárti koalíciót: Németország elérte a migránsok befogadására való képességének határait. Ha az ország nem szigorít migrációs politikáján, az akár a jelenlegi kormány leváltását is előidézheti. A kormánykoalíció 2024-ben is igyekszik fenntartani a menedékkérőkre vonatkozó liberális szabályozást. Nem erre a fajta szigorításra gondoltak sokan, amikor a határellenőrzés kérdése szóba került. A megoldás egy egységes politikai álláspont lenne. 

Németország már nem ugyanaz

A társadalmi elégedetlenség elsődleges oka a migráció és az ezzel járó túlzottan humanitárius szerep. Túl azon, hogy mindenki azt gondolja, a német az örök befogadó nemzet, az ország már nemigen kíván ebben a színben feltűnni. Évtizedekig senki nem kérdőjelezte meg ezt a döntést. Aztán jött 2023 év végén Sahra Wagenknecht és kilenc képviselőtársa, akik elhagyták a német baloldali frakciót. Amíg a Baloldali Párt (die Linke) – amiből Wagenknechték kiváltak – a menedékjog szükségességét tartja fontosnak, addig az Alternatíva Németországért (AfD) párt inkább leállítaná a migrációs programokat. A kereszténydemokraták álláspontja, hogy a menekültek befogadásának legyen felső határa. Ezt a megszorító csomagot a Szociáldemokrata Párt és a Zöldek elutasították, a koalíció harmadik fele, a Szabaddemokrata Párt nem méltatta.

A legfőbb kérdés, hogy a szélsőjobboldal alternatívát jelent-e a többi pártban már korábban csalódott választópolgároknak? Egyre többen értenek egyet az AfD-vel, amely propagandájával már három német tartományt is meghódított. Ez a tendencia a jövőben elképzelhető, hogy növekedni fog. A hullám természetesen elérheti a kormányzó három pártot is, talán meg is sínyli a jelenlegi vezetés. A hárompárti koalíció egy egységes politikai iránymutatással a maga által előidézett kaotikus állapotokat meg tudja szüntetni, azonban a bizalmat már nem tudja visszaszerezni. Ez a szélsőjobboldal mellett a most frissen megalakult Wagenknecht-pártnak fog kedvezni. A politikus egy olyan irányt mutathat most rengeteg szavazópolgárnak, amire már nagyon régóta vágytak. 

A koalíció bírálói

A Zöldek ugyan bíznak a kormány sikerében, ugyanakkor az sem titok, hogy közel 400 ezer főnyi szakképzett munkaerő hiányzik az országból. A képzett munkaerő bevándorlását támogató törvényben látják a kiutat. A 2023 novembere és 2024 júniusa között szakaszosan életbe lépő jogszabálytól változást remélnek, sokkal lényegesebb azonban a társadalom hozzáállása. Vannak, akik szerint már mindenhol máshol jobb az élet, mint Németországban.

Nem elég, hogy a jövőbeni gazdasági növekedés biztosítása is kihívások elé állítja a kormányt, de a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió/Bajor Keresztényszociális Unió) pártszövetség is azt hangoztatja, hogy a szövetségi kormány migrációs politikája folyamatosan veszít támogatottságából. Mindeközben a Szabaddemokrata Párt (FDP) a menekültválság okait elsősorban az orosz-ukrán háborúban és az Angela Merkel vezette korábbi kormány hibás menekültpolitikájában látja. 

A török kérdés

Németország menedéket nyújt több mint egymillió ukrán állampolgárnak, ezen felül 2023-ban több mint 304 000 fő választotta letelepedési országnak. 2023 januárja és októbere között összesen 286 638 menedékkérelmet nyújtottak be. Ez kiugróan magas, 67,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A migrációs hullám nemhogy csendesülne, inkább növekszik az országban, és átfogó intézkedésekre lesz szükség, a közpolitikai problémákat végre a helyükön kell kezelni. Erre a feladatra a jelenlegi időszakot nézve a kormánykoalíció a legkevésbé alkalmas. Az egység nem tud együtt kormányozni, hanem a széttagoltság és az eltérő érdekek irányítanak. Nehéz és válságos idők elé néz Németország: a migráció olyan kérdéssé vált, amit mihamarabb meg kell oldani, ha kell, kemény eszközökkel is. A kormány nem érdekelt abban, hogy a fennálló problémát mihamarabb megoldja, inkább újabb és újabb törvényekkel szabályoz.

A bevándorláspolitika szigorítása kulcsfontosságú kérdés lesz ebben az évben. Amíg a regnáló hatalom passzív és negligáló, erre valóban nagyon kevés esély van. Pedig vannak figyelmeztető jelek: például a Németországba érkező török állampolgárságú menedékkérők számának ugrásszerű növekedése figyelemre méltó adat. Több mint 46 000 kérelemmel a szíriai állampolgárok után immár ők a második legnagyobb menedékkérő csoport. 2022-höz képest 200 százalékos növekedés tapasztalható csak a törökök által beadott kérelmek számában. Az afgánok bár a harmadik helyre csúsztak, de még így is rengeteg az onnan érkező menedékkérő. Félő, hogy a német nagyvárosokban az erőszakos megmozdulások száma számottevő lesz részben a migrációs hátterűek körében, részben a radikális elveket valló németek körében egyaránt.

Lehetőségek tárháza

A jövőbeni gazdasági növekedés biztosítása a jelenlegi bevándorlási politikával némiképp orvosolható. A törvényi szabályozás megoldás lehet, ideértve a munkaerő bevándorlását támogató törvényt is. Az EU-n kívülről érkező munkavállalók németországi elismert képesítéssel egyfajta lehetőségként élik meg a kint tartózkodást. Ha nincs kéznél német munkaszerződés, kifejezetten munkakeresésre egy maximum egy évre szóló tartózkodási engedélyt bocsát ki az állam. Ez az ún. Lehetőség-kártya (Chancekarte), feltétele a minimum 2 éves képzési időtartam és majd az általa megszerzett végzettség. Legmegosztóbb a törvény azon pillére, ahol a külföldi munkavállalók a Németországban nem is szabályozott szakmákban is dolgozhatnak képesítési elismertetés nélkül. 

Túl azon, hogy kemény kritikákat kapott a törvény, ezt csak a hárompárti koalíció tartja járható útnak. Ott sem teljesen homogén az álláspont: a Szabaddemokrata Pártnak (FDP) az utóbbi pár hónapban szinte hangját sem hallani. Talán itt érződött először, hogy a hárompárti kormányzás nem minden esetben egységes és előremutató. A három párt közötti kommunikációs zajnak két nyertese lehet: az AfD és a CDU. Mindkét párt erős vezetéssel és szigorú menekültpolitikával hódít, riválisként jelenhetnek meg a szociáldemokrata és a zöld irány mellett. 

A jövő

Gyorsabb menekültügyi eljárásokat ígér Németország 2024-re, ami egyre kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára. Amíg még a kitoloncolások szintjén sem működik a szankciós politika, nem lesz nagymértékű változás. További kérdés, hogy a német kormányválság milyen radikális utóhullámokat gerjeszt és ezek mennyire lesznek tartósak. Csak bízhatunk abban, hogy nem lesznek szélsőséges megmozdulások, amik még ennél is jobban elszigetelik Európa egyik vezető államát saját magától.