Ahhoz, hogy megismerjük a jelenlegi versenyképességi előnyeit a Revoluthoz hasonló fintech-eknek, érdemes megvizsgálni a fintech vállalatok definícióját és felemelkedésüket. A fintech (financial technology) kifejezés az 1990-es évekből a Citi Group-tól származik, akik egy projektet indítottak annak érdekében, hogy a pénzügyi szektor szereplői között növekedjen az együttműködés. Az utóbbi évtizedekben számos definíciót alkottak a fintech meghatározására, ezek közül Thomas Philipon szerint a fintechek fő célja, hogy a jelenlegi iparági struktúrát lebontva demokratizáljak a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az ügyfeleknek magasabb értéket nyújtsanak, mint a jelenlegi szolgáltatók. 

A fintech vállalatok felemelkedésének kezdetét a szakirodalom jelentős része 2008-ra datálja. Ennek három oka van: a 2008-as válságot követő szabályozói és környezeti változás, a negyedik ipari forradalom okozta gyors technológiai fejlődés, valamint a bevételi struktúrák megváltozása. A 2008-as világgazdasági válságot követően a szabályozók célja az volt, hogy a pénzügyi rendszert biztonságosabbá és megbízhatóbbá tegyék annak érdekében, hogy ne következhessen be újra egy hasonló pénzügyi válság. Ezek a regulációk magukba foglalták a külső ellenőrzés és a belső folyamatok fejlesztését is. Ennek hatására a bankok arra kényszerültek, hogy az erőforrásaik jelentős részét a regulátoroknak való megfelelésre fordítsák. Emiatt a fogyasztói igények kissé háttérbe szorultak és a fejlesztések sem teljes mértékben a fogyasztói igények magasabb szintű kiszolgálását szolgálták. Továbbá jelentősen megnövekedtek a belépési korlátok a bankszektorban, ami miatt az újonnan alapított pénzügyi vállalatok új utakat kerestek a fogyasztókhoz. Emellett a makró környezet változásának hatására a jegybanki alapkamatok alacsony szintre kerültek annak érdekében, hogy a 2008-as pénzügyi válság után a nemzetgazdaságok minél hamarabb felépüljenek és újra növekedésnek induljanak. Az alacsony kamatszint az újonnan alapított, nagy potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozását segítette.

A másik fontos tényező, ami a fintechek felemelkedését segítette, az a technológiai fejlődés. Az internet megjelenését és széles körben való elterjedését követően, a technológiai fejlődés egy új szakaszba lépett, amit ma már „industry 4.0”-nak vagy magyarosítva „ipar 4.0”-nak nevez az irodalom. A fintech megjelenését és terjedését segítették ennek az ipari forradalomnak a vívmányai. Az internet térnyerésének és az egyre kisebb méretű processzorok hatására az okostelefonok megjelenése olyan megoldásokat tett lehetővé a pénzügyi szektorban, amire korábban nem volt lehetőség. Később a közösségi oldalak, a mesterséges intelligencia és big data megjelenése további teret adott az innovatív vállalatok felemelkedésére. 

A harmadik fontos tényező, ami a bankszektort meghatározta az elmúlt másfél évtizedben, az a bevételi struktúra átalakulása. A bankszektornak hagyományosan két típusú bevétele van: az egyik a díj típusú, amire példák a különböző egyszeri tranzakciós díjak; a másik pedig a marzs alapú, amire példa a hitel kamata. Az elmúlt 15 évben a nemzetközi és a magyar piacon egyaránt 25%-kal csökkent a marzs típusú bevételek mértéke, aminek további 30%-os csökkenését prognosztizálja a McKinsey az elkövetkező évtizedben. Ezzel szemben a díj típusú bevételek növekedtek a bankszektor egészében, ami a fintecheknek kedvez.

Az említett trendeket bizonyítják a piac reakciói is. A Statista adatbázisa szerint míg 2010-ben mindösszesen 9 milliárd dolláros, addig 2021-ban már 247 milliárd dolláros befektetést eszközöltek a fintechek, ami évente 27%-os átlagos bővülést jelent. A KPMG 2023-as jelentése alapján a legtöbb finanszírozást az Amerikai Egyesült Államokban kapták a fintech cégek, hiszen ők csak 2022 második negyedévében 28,9 milliárd dollár befektetést szereztek. Összehasonlításképpen ez a szám Ázsiában 6,7 milliárd dollár volt. 

A fintech felemelkedésének bemutatása után szeretnék áttérni a versenyképesség kérdésére. Itt felmerül a kérdés, hogy eddig a fintechekről igen általánosságban beszéltünk. Az említett definíció is sejtet olyan értékteremtést, amire a hagyományos bankok fókusza nem terjed ki. Elég csak a SumUp-ra gondolni, ami a kártyaolvasó terminálok piacát reformálta meg, viszont ezzel közvetlenül nem jelentett veszélyt a bankszektorra. Éppen ezért a versenyképesség szempontjából két csoportra oszthatók a fintech vállalatok: fintech-ek, amik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak az alap banki szolgáltatások mellé (pl. technológia), valamint fintechek, amik a hagyományos banki szolgáltatásportfóliót fedik le. A versenyképességet figyelembevéve a második csoportot veszem a cikk során figyelembe, hiszen közvetlenül ezen fintechek versenyeznek az inkumbens nagybankokkal. Ezen cégeket neobanknak vagy kihívó bankoknak is szokás nevezni.

Versenyelőny szempontjából az egyik legfontosabb előnye a fintecheknek, hogy a technológiai újítások nem egyszerre kerülnek implementálásra az egész iparágban. A nagybankok lassabban tudnak lépni, hiszen a startupok magasabb kockázatvállalási képességgel és kisebb bürokráciával rendelkeznek. Így a gyorsan piacra lépő startupok az elsők előnyével (first-mover advantage) rendelkeznek. Ami azt jelenti, hogy ezeknek a vállalatoknak jelentős tapasztalatuk, adatuk és képességük lehet a jövőben az inkumbensekkel szemben. 

A kihívó bankok és a fintech vállalatok sikeres növekedését több faktorral is magyarázzák a szakértők. Egyesek szerint az inkumbens bankok nagy hátránya, hogy jelentős történelmi örökségük van, ami meghatározza a folyamataikat, illetve szervezetfelépítésüket. Így az innováció egyik akadályaként a meglévő infrastruktúrát és menedzsmentet látják az inkumbens szervezetekben, ami a kihívó bankok és a fintechek esetében az innovativitásnak van alárendelve. Ennek megfelelően például a kihívó bankok munkavállalóinak közel 80%-a informatikus végzettségű és digitális megoldások kialakításán dolgozik. 

Továbbá az újonnan alapított digitális vállalkozások üzleti modelljüket annak rendelik alá, hogy a működési költségeiket csökkentsék, így versenyképesebbé váljanak. Ez különösen azért jelent nagy veszélyt az inkumbens bankok számára, mivel nekik hagyományosan a működési költségek teszik ki a kiadásaik legjelentősebb részét, hiszen fent kell tartani a kereskedelmi fiókhálózatukat, illetve jelentős személyzetet.

A KPMG jelentése a fintechek és neobankok egy jelentős előnyének jelölte meg az általuk nyújtott digitális technológiákon alapuló fogyasztói élményt. Ennek oka, hogy sok neobank egy kényelmes platformot biztosít, folyamataik automatizáltak, illetve élvezetes és informatív interakciókat hoznak létre. Ennek az a jelentősége, hogy egy kielégítő fogyasztói élményt követően az elégedettség növekszik, ami segít kialakítani a lojalitást a fogyasztókban. A lojális fogyasztók pedig biztosítják a vállalatok számára a biztos pénzügyi teljesítményt.

Nem utolsósorban a fintechek és a neobankok által kínált szolgáltatások az innovatív technológiáknak hála lehetővé teszik a személyre szabott szolgáltatások nyújtását, valamint termékek létrehozását. A személyre szabottság nemcsak a szűken vett szolgáltatáskörben értendő, hanem olyan területeken is, mint amilyen az ügyfélszolgálat. Erre a legjobb példa a „Moneypenny” chatbot, ami mesterséges intelligencia segítségével egyre intelligensebb módon képes a fogyasztói problémákra és kérdésekre választ adni.

Összességében tehát kirajzolódik, hogy a fintech cégek az utóbbi évtizedekben keletkezett iparági réseket próbálják kitölteni, amire a hagyományos bankok képtelenek voltak a szabályozói háttér, a gyors technológiai fejlődés és a bevételi struktúrák változása miatt. Ezen réseket kihasználva versenyelőnyre tehetnek szert a fintech cégek, amire építve jelentős bevételt és profitot érhetnek el. De akkor ezek szerint ennyire rossz helyzetben lennének a hagyományos bankok? Ez kiderül a cikksorozat következő részéből.