A több, mint 17 000 szigetből álló országnak a Világbank elemzése alapján megközelítőleg 1,5 ezer milliárddollárt kellene infrastrukturális fejlesztésekre költenie. A Joko Widodo elnök által vezetett indonéz kormány 2014-es regnálása óta (jelenleg második ciklusukat töltik) szeme előtt tartja ezt az ajánlást. 2014-ben 12 milliárd dollár lett elköltve infrastruktúra fejlesztésekre, első ciklusuk végére (2019) ezt megemelték 35 milliárdra. Terveik szerint 2025-ig összesen 360 milliárd dollár értékben valósítanának meg infrastruktúra fejlesztést az országban. 

A Tangguh LNG Train 3 Indonézia energetikai portfóliójának egyik legújabb eleme. 1994-ben egy nagyobb gázmezőt fedeztek fel Nyugat-Pápuán. A becsült volumene 20 millió tonna LNG volt 1994-ben. A gázt időközben elkezdték kitermelni, és a jelenlegi bővítés célja a kapacitás megnövelése a jelenlegi 7,6-ról 11,4 millió tonna évenkénti kihozatalra egy harmadik feldolgozó üzem építésével. A projekt lehetővé teszi Indonézia számára, hogy fenntartsa meglévő LNG export kapacitását és ezzel együtt piaci részesedést tudjon szerezni a kelet-, dél-kelet ázsiai régióban. 

Az indonéz főváros, Jakarta, nagyjából az indonéz GDP negyedéért felelős. Ennek megfelelően a fejlesztési projektek jelentős része is ide koncentrálódik. A város számos problémával küzd a rossz várostervezés és a túlnépesedés miatt. A város folyamatos süllyedését megállítandó, egy nagyszabású parti fejlesztési projektet hajtanak végre, melynek keretében egy 50 km hosszú gátrendszer kerül megépítésre. A 2030-as befejezési dátummal rendelkező projekt egyik a kormány fejlesztési zászlóshajóinak; a gát mellett mesterséges szigetek létrehozása is tervben van, válasszal szolgálva a lakhatási problémákra.  A Jakarta fejlesztésére irányuló projektek közül ez csak a jéghegy csúcsa; ez megnyugvással szolgálhat azon jakartaiak számára, akik úgy gondolják, hogy a kormány a főváros problémáinak gyökerét figyelmen kívül hagyja és egy új építésével akar felszínes megoldást nyújtani rájuk. 

A Jakartát Bandunggal összekötő gyorsvonat egy 5,6 milliárd dolláros költségvetésű projekt volt, mely 2023 júniusában került átadásra. A főváros és Nyugat-Jáva tartomány központja között naponta 145 ezer ember ingázik, a vonat megépítése nekik könnyíti meg a munkába járást. A vonat maximális sebessége a 350 km/h és napi kapacitása 44 ezer ember. A beruházás kivitelezése 2016-ban kezdődött el, és magába foglalta 13 állomás, 143 kilométernyi sín és számos híd, alagút megépítését. A projekt finanszírozásában az indonéz kormány mellett Kína is szerepet vállalt. 

A Jávát átszelő autópálya (Trans Java Toll Road) megépítése már korábbi kormányzatok alatt elkezdődött, de a Widodo kormány felgyorsította a befejezését. Az autópálya-hálózat Port Meraktól (Nyugat-Jáva) egészen a sziget keleti partjáig fut. 1167 km hosszú és a sziget 6 tartományából 5-ön áthalad, összekötve ezzel a nagyobb városokat. A projekt költségvetése megközelítőleg 22 milliárd dollár volt. Az autópálya nagyban lecsökkentette az autóval történő utazás idejét: a Surabaya és Jakarta közötti távot az eddigi 14 óra helyett most 8 alatt lehet megtenni. Az előnyök ellenére, a projektet némi ellenállás is övezte. A megépítése során számos zöld területet fel kellett számolni, megszüntetve ezzel az élőhelyét számos Jáván őshonos állatfajnak. Mindemellett az autópálya természetéből fakadóan zaj és hangszennyezéssel járt, mely negatívan befolyásolja az autópálya mentén élők életét.