Évtizedek óta megosztja az izraeli társadalmat az ultraortodox zsidók kötelező katonai szolgálatának kérdése, különösen a tavaly októberben kirobbant Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti háború óta. Az izraeli állampolgároknak ugyanis kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük: a férfiaknak 32 hónapra, a nőknek pedig 24 hónapra kell bevonulniuk a hadseregbe – függetlenül attól, hogy milyen vallásúnak tartják magukat. A kötelező szolgálat lejárta után pedig 40 éves korukig három, illetve két évig tartalékos szolgálatot kell teljesíteniük. Az ultraortodoxoknak viszont, élve a nekik járó jogi kedvezményekkel, csak kis része, nagyjából 1500 fő tesz eleget a kötelező katonai szolgálatnak. Ám az elmúlt időszak fejleményei következtében ultraortodox férfiak tízezrei kaphatják meg behívóleveleiket.

Évtizedek óta tartó vita 

Az ultraortodoxok mozgalma a XIX. századi Európában jelent meg, válaszul a modern világ hozta változásokra. Izraelben járva könnyen fel lehet ismerni őket: a zsidó vallási parancsolatok élik az életüket, és tulajdonképpen elhatárolódnak a modern társadalomtól, az imádságnak, a vallásnak szentelték az életüket. Jeruzsálemben Mea Shearim negyedében élnek a legnagyobb számban, már a városrészbe belépve is táblák hívják fel szerény öltözködésre a nők figyelmét, valamint jelzik, hogy az okostelefonok használata is tilos. A házastársak gyakran öt-hat gyermeket is vállalnak, akik napközben kísérő nélkül vannak az utcán, a szülők ugyanis nagy figyelmet fordítanak az önállóságra való tanításra. Izraelben az ultraortodoxok körében a legnagyobb a születési arány.

A kötelező katonai szolgálat alóli mentességük Izrael megalapításáig, 1948-ig nyúlik vissza, amikor a törvény még csupán egy nagyjából 400 fős, tanult zsidók közösségére vonatkozott. Az azóta eltelt évtizedek azonban egyáltalán nem voltak békések az ország számára, Izrael számos háborút folytatott szomszédaival, más arab országokkal, valamint a térség terrorszervezetivel. Az izraeli legfelsőbb bíróság már az 1990-es években felismerte, nem engedélyezheti tovább az ultraortodoxok behívás alóli mentességét, 1998-ban a testület kimondta, a védelmi miniszternek nincs joga felmenteni az ultraortodox zsidókat a kötelező katonai szolgálat alól, és felkérték a kormányt, dolgozzon ki tervet a behívásukra. A következő mérföldkő 2014-ben következett: akkor a Benjamin Netanjahu – aki akkor már másodjára volt Izrael miniszterelnöke – vezette jobboldali kormány alatt a parlament megszavazta az ultraortodoxok besorozásáthárom évre. A közösség pártjait egy rövid időre ki is szorították a knesszetből, ám a 2015-ös választások során visszatértek az ultraortodox képviselők, akik nyomására ismét nagyobb teret kapott a katonai szolgálat alóli felmentés. A vita koránt sem ért véget, az izraeli legfelsőbb bíróság 2024 június végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmentés már 2017-ben is jogellenesnek számított, akkor ugyanis hatályon kívül helyezték az arra vonatkozó törvényt, ám ennek ellenére továbbra sem teljesítettek katonai szolgálatot az ultraortodoxok.

Erőteljes fellépés 

A legfelsőbb bíróság június 25-én szólította fel a kormányt arra, kezdjék el az ultraortodoxok behívását. A döntés értelmében minden ultraortodox férfinak kötelező katonai szolgálatot teljesítenie. Hogy a szigorítás pontosan hány embert fog érinteni, nem tudni, ám beszédes adat, hogy tavaly 66 ezer ultraortodox férfinak küldtek behívólevelet. A parlament állami ellenőrző bizottságának adataiból pedig az derült ki, évente nagyjából 13 ezer ultraortodox férfi tölti be 18. életévét, de kevesebb, mint tíz százalékuk jelentkezik a hadseregnél.

Az ultraortodoxok létszáma az elmúlt évtizedek során igencsak megnőtt, statisztikai adatok szerint tavaly az izraeli társadalom közel 13 százalékát tették ki 1,3 milliós létszámukkal, így az izraeliek egyre megosztottabbá váltak a kötelező katonai szolgálat kérdésében, különösen a Hamásszal folytatott háború kirobbanása óta. Becslések szerint a tavaly október óta tartó harcokban legalább 750 izraeli katona vesztette életét, és az izraeliek koránt sem nézik jó szemmel, hogy amíg a katonák életüket áldozzák fel hazájukért, az ultraortodoxok nem veszik ki részüket a katonai szerepvállalásból. Többségük ugyanis jóval több állami kedvezményt kap, mint egy átlagos izraeli háztartás: állami ösztöndíjjal tanulnak a jesivákban, azaz a zsidó vallási tanintézményekben, emellett átlagosan mintegy 50 százalékkal több állami támogatást kapnak, mint más izraeli családok.

Politikai földrengést okozhat az ultraortodoxok behívása

Közben az ultraortodoxok erőteljesen ellenzik a kötelező katonai szolgálatot, mondván, az teljesen felborítja az életmódjukat és szembe megy az értékeikkel. A BBC-nek több ultraortodox férfi fejezte ki nem tetszését, mondván ők úgy látják, a tanulással, és az imákkal tudják megvédeni Izraelt és a zsidó népet. „2000 éven át üldöztek minket, túléltük, tanuljuk a Tórát, és most mindezt a legfelsőbb bíróság elvenné” – panaszkodott egy Joseph nevű férfi, aki szerint az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálata a zsidó nép „pusztulását” fogja okozni. Az ultraortodoxok között vannak olyanok is, akik nem ismerik el Izrael államot, az ország megalapítását a messiás eljöveteléhez kötik, utalva a Jeruzsálembe való visszatérésre. Ide tartoznak az Izraelen kívül is élő Neturei Karta nevű közösség tagjai, ugyanakkor a közel-keleti országban is volt arra példa – többek között 2017-ben – hogy az ország függetlenségének napján nem ünnepeltek, hanem izraeli zászlót égettek Jeruzsálem Mea Shearim negyedében az ultraortodoxok.

Az ultraortodoxok kötelező katonai szolgálatának politikai következménye is lehet: Benjámin Netanjahu pártjának, a Likudnak ugyanis úgy sikerült többséget szereznie a knesszetben két évvel ezelőtt, hogy megkapta bizonyos ultraortodox pártok támogatását, köztük a Jichák Goldknopf építési és lakásügyi miniszter vezette Agudat Yisrael-ét. A következő voksolást 2026 októberére tervezik, ám, ha addig kilépnek a Netanjahu vezette koalícióból az ultraortodoxok, még előre hozott választásokra is sor kerülhet. Amennyiben ez megtörténik, Netanjahu kormánya is veszélybe kerül, tekintve, hogy hogy új szövetségeseket kell keresnie egy újabb ciklus érdekében.