„Eine moderne Heilige”, magyarul: „Egy modern szent” – írta róla a Schweizerin. Személyét napjaink hazai közvéleménye szerencsére pozitívabban ítéli meg, azonban a közfelfogás továbbra sem mentes az ellentmondásoktól. Sokakban felmerülhet ugyanis a kérdés: érdemes-e példaképnek tekinteni egy olyan politikust, akinek pályafutását a diktatórikus rendszer mellett saját elvhűsége derékba törte?  

Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született egy lengyel származású nemesi család második gyermekeként. Édesapja egyik naiv döntése miatt a család váratlanul elszegényedett, mindössze annyi pénzük maradt, hogy - a két legidősebb lány kivételével - kivándoroljanak az Amerikai Egyesült Államokba. Ez az időszak azonban nem csupán emiatt volt mérföldkő Margit életében; habár már tanulmányai alatt is érdeklődött a társadalmi problémák iránt, ekkoriban kötelezte el magát végleg a keresztény alapú szociális nővédelmi munka mellett. 1908-ban elsőként lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba, megkezdve ezzel nagy hatású karitatív és közéleti tevékenységét. A következő években a keresztény nővédelem és a katolikus szociális munka ismert szereplője lett, aki a női politikai jogok kiszélesítésének érdekében nem félt használni a sajtót és az utcát sem: tömegtüntetéseket és gyűléseket szervezett, továbbá cikkek sorozatát jelentette meg a témában. Legfőbb elve volt, hogy a társadalmi kérdések megoldása érdekében politikai szinten is cselekedni kell. 1918-ban belépett a Keresztényszociális Néppártba, ahol rövid időn belül a párt női tagozatának - a Keresztény Női Tábornak - az élére került. Kezdeti politikusi tevékenységének sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1920-ban egy pótválasztáson Budapest I. kerületének képviselőjévé választották.  

1923-ban azonban Farkas Edith megváltoztatta a Missziótársulattal kapcsolatos elképzeléseit és megtiltotta a tagoknak a politikai közszereplést. Mivel Slachta Margit a következő választáson is indulni akart, ezért többekkel együtt elküldték a társulattól. Margit azonban nem sokáig maradt tétlen. Pár nappal később megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, így újból szervezett keretek között folytathatta korábbi karitatív és közéleti tevékenységét. A második világháború alatti időszakban mutatkozhatott meg Margit testvér igazi emberi nagysága. 1940-ben beadványt nyújtott be a munkaszolgálatosok érdekében, amikor pedig Szlovákia bejelentette a teljes zsidótlanítás programját, késedelem nélkül Rómába utazott, hogy pápai segítséget kérjen a deportálások megakadályozására. Találkozásuk után XII. Pius utasította a szlovákiai püspököket, hogy tiltakozzanak az államelnöknél és a minisztereknél, így ezrek menekültek meg – Slachta Margitnak köszönhetően. 

A vészkorszak idején rendtársaival embereket bújtatott és mentett, sőt, a sajtót felhasználva is küzdött a nemzetiszocialista ideológia ellen. Tevékenysége miatt rövid időre még börtönbe is került. 

A második világháború után Slachta képviselőként igyekezett mindent megtenni a kommunista diktatúra kiépülésének megakadályozásáért. Nézeteit ekkor is ugyanolyan következetesen képviselte az Országházban, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy a kommunista hatalomátvétel árnyékában már nem szociális, hanem politikai síkon kellett helytállnia. Elvhűségét és megalkuvást nem ismerő magatartását rengeteg felszólalása bizonyítja. Nem véletlenül mondták róla képviselőtársai: „Az egyetlen férfi a parlamentben!” Az Országházban felemelte szavát a hitoktatás fakultatívvá tétele és az egyházi iskolák államosítása ellen is. Ez utóbbi esethez kapcsolódik az egyik legismertebb anekdota Slachtáról: eszerint a törvény megszavazása után a képviselők állva énekelték el a Himnuszt. Egyedül Slachta Margit maradt ülve. Később, amikor munkatársai kérdőre vonták, Slachta a következőt válaszolta: „Igazuk van. Valójában térdre kellett volna borulnom.” 

A szovjet befolyás növekedésével a Szociális Testvérek Társasága is egyre nehezebb helyzetbe került, így Slachta Margit hosszas vívódás után úgy döntött, hogy elutazik az Amerikai Egyesült Államokba és megpróbálja áthelyezni a rend központját oda – aztán hazatér. A kiutazás még megtörtént, de vissza már sose jött – pedig az amerikai kontinensről elutazott Bécsig, hogy onnan embercsempészekkel hazahozassa magát. Ez a kísérlete kudarcba fulladt, ráadásul ismerősei sem javasolták neki a hazatérést a számára egyre veszélyesebb magyarországi helyzet miatt. Külföldön Slachta az emigrációs magyarok segítését, a Szociális Testvérek Társaságának minél sikeresebb működtetését és a kommunista rezsim alá került rendtársai kimenekítését tartotta fő céljának. 1974-ben, 90 éves korában halt meg Buffalóban. Rehabilitációja itthon a rendszerváltoztatás után történt meg; azóta számos kitüntetést kapott, utcát is elneveztek róla. Embermentő tevékenységéért 1985-ben megkapta a Yad Vhasem Intézet Világ Igaza kitüntetését is. 

Láthatjuk, hogy Slachta Margit helytállása a történelmi körülmények miatt saját korában nem feltétlen ért célt. Miért fontos mégis, hogy személyéről minél többet beszéljünk akár a közoktatás keretein belül is? Azért, mert talán nincs még egy ember, akire annyira igazak lehetnének az alábbi - eredetileg Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló - sorok: „Azoknak a nagy magyaroknak a sorát gyarapítja, akiknek a jelentősége inkább kitűzött céljaikban, semmint elért eredményeikben van.” Ahogy ebben az idézetben is láthatjuk, a hangsúly valójában sosem a sikerességen, hanem a nagyságon van. Az emberi nagyság pedig nem az elért eredményektől függ; ezért Slachta Margitot méltán állíthatjuk napjainkban is példaképként a fiatalok elé. Az ő története ugyanis kiválóan bizonyítja, hogy érdemes kitartanunk az elveink mellett a nehéz helyzetekben is, hiszen az idő végül úgyis minket igazol. 

Felhasznált irodalom: 

Balogh Margit: A „keresztény” feminizmus. Slachta Margit (1884–1974) életútja. História, 23. évfolyam, 5–6. szám, 56–60. 

Így tanítom… Innovatív módszertani megoldások a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítésében. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2022. Elérhetőség: https://barankovics.hu/wp-content/uploads/2022/09/igy_tanitom_2022_osz.pdf

Mona Ilona: Slachta Margit. Elérhetőség: http://www.ppek.hu/konyvek/Mona_Ilona_Slachta_Margit_1.pdf