1996-ban íródott az első klímaegészségüggyel foglalkozó fejezet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) második jelentésében. És ahogy az már lenni szokott, be is vonzottuk a bajt. A hőhullámok 2003-ban több, mint 70 ezer ember halálát okozták Európában (Robine és mtsi 2008). Ezt követően sok országban, nagyvárosban vezettek be hőségriasztást és hozzá kapcsolódó preventív intézkedéseket. Magyarországon az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) 2005-ben dolgozta ki a hőségriasztás rendszerét. Becslések szerint 2030 és 2050 között a klímaváltozás kb. 250 ezer többlethalálozást okozhat évente globális szinten, ha nem teszünk valamit.

A klímaegészségügyi vizsgálatok megállapították, hogy a Kárpát-medencében is az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfontosabb egészségi kockázatot (Páldy és mtsi, 2018). 

A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek – a Covid-19-hez hasonlóan (!) - a krónikus keringési betegségben szenvedő magas vérnyomásos, túlsúlyos, cukorbeteg emberek, a légzőszervi betegségekben szenvedők, a 65 év feletti idősek a 4 év alatti gyermekek, a várandós anyák (Bobvos és mtsi 2017). De miután a fenti rizikó faktorok már szinte a teljes népességre jellemzőek – a magyar népesség 55%-a túlsúlyos és 1,5 millióra tehető a cukorbetegek száma – szinte a teljes lakosság érintett.

Az elmúlt tíz évben a nyári hőhullámos napok alatt (amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25oC-ot) napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal nőtt, a többlethalálozás 20–1740 eset között változott.

A szakterület ismert specialistája, Páldy Anna szerint, megerőlteti a szervezetet az állandó védekezés, ráadásul az éjszakai meleg miatt aludni sem tudunk rendesen, ami nem csak a kockázati csoportba tartozókat, az időseket viseli meg, hanem mindenkit. Kimerülnek a tartalékaink, romlik a magas hőmérséklettel szembeni védekezési képességünk, így aztán egyre többen folyamodnak orvosi segítségért. A szakértő szerint a legfontosabb a folyamatos folyadékpótlás, de az ásványi anyagok beviteléről sem szabad megfeledkezni. Ha lehetne kapni a kereskedelemben fiziológiás só-oladatot, talán az lenne a legjobb.

A klímaváltozás várhatóan befolyásolni fogja egyes, állati vektorok (kórokozókat hordozó rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. Hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór és agyhártyagyulladás lesz gyakoribb, de megjelennek egyes trópusi szúnyogok (tigrisszúnyogok, lepkeszúnyogok) által terjesztett betegségek is (Nyugat-nilusi láz, Zika vírus, stb.). A növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer fertőzések és mérgezések is. 

Számolni kell az invazív allergén komponenseket termelő növények növekvő elterjedésével is, mind a szárazföldön, mind a vizeinkben.

Az erősödő UV sugárzás miatt nőhet a melanoma gyakorisága. De ha ez nem lenne elég, a bőrünket – ami egyrészt a legfontosabb nyirokszervünk, másrészt a fertőzések első vonalbeli gátja – a kiszáradás, ezzel funkció defficit is fenyegeti. Ezért nem árt ha van nálunk naptej, vagy hidratáló krém a nyári viselet mellé.

Azzal együtt természetesen, hogy a klímaváltozás következtében az extrém helyzetek (árvizek, viharok, extrém szárazság, stb.) közvetlenül is okozhatnak sérüléseket.

A legfontosabb üzenet mindezek után talán az, hogy ne bízzunk mindent a légkondicionáló berendezésekre! Egyrészt sok energiát fogyaszt, és a használata tompítja a saját alkalmazkodó képességünket. Másrészt igyekezzünk magunk proaktívan csökkenteni a klímaváltozás miatt megnövekedett egészségügyi kockázatainkat! Legyen még eggyel több okunk arra, hogy fittebbek legyünk, vigyázzunk az optimális testsúlyunkra, legyen rendben a vérnyomásunk és a vércukor szintünk és végül, de nem utolsó sorban mozogjunk többet. Láthatólag a klímaváltozás okozta új civilizációs betegségeink a régebbi civilizációs betegségekben szenvedőket helyezték a célkeresztjükbe, lépjünk tehát ki az ördögi körből.

-

Hivatkozások:

Bobvos J, Málnási T, Rudnai T et al. (2017): The Effect of Climate Change on Heat-Related Excess Mortality in Hungary at Different Area Levels. Időjárás (Weather), 121/1(2017)43–62., https://www.methu/downloads.php?fn=/metadmin/newspaper/2017/03/77cad563bb3298725c8333f260d8885b121-1-3-bobvos.pdf

Páldy A, Bobvos J, Málnási T: A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon, Magyar Tudomány 179(2018)9, 1336–1348., DOI: 10.1556/2065.179.2018.9.7 

Robine JM, Cheung SL, Le Roy S et al.: Death Toll Exceeded 70,000 in Europe during the Summer of 2003. Comptes Rendus Biologies, 331(2008)171–178. DOI: 10.1016/j.crvi.2007.12.001