A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) olyan élőlények, amelyek örökítőanyagát (DNS-ét) mesterséges módon, laboratóriumi körülmények között változtatják meg. A genetikai módosítás célja, hogy olyan tulajdonságokat adjunk a szervezeteknek, amelyek a hagyományos keresztezéssel nem lennének elérhetők vagy gyorsabb, hatékonyabb módon valósuljanak meg.

A genetikai módosítás, a kívánt gén azonosításával kezdődik. Első lépésben a kutatók meghatározzák, hogy melyik gén vagy gének felelősek a kívánt tulajdonságért (például a rovarokkal szembeni ellenállóságért vagy a jobb tápértékért adott növények esetében). Ez lehet egy növényi, állati gén vagy akár egy teljesen más fajból származó gén is. Ezután következik a gén kinyerése és izolálása, mely során a kívánt gént laboratóriumi körülmények között kinyerik az eredeti forrásból. A gén bejuttatása a célsejtbe többféle módszerrel történhet. Az egyik a laboratóriumi kocsira alapozott módszer, ahol adott baktérium segítségével a kívánt gén bekerül a növény sejtszerkezetébe. Másik módszer lehet a génpuska alkalmazása, mely egy olyan megoldás, amikor mikroszkopikus részecskéket, amelyekre a gént rögzítették, gyors sebességgel lövik be a célsejtbe. A bejuttatott gén beépül a célsejt genomjába. Ezt követően a sejt elkezdi kifejleszteni az új tulajdonságot. Miután a módosított sejt sikeresen kifejlesztette a kívánt tulajdonságot, az új szervezetet tenyésztik és szaporítják, hogy több egyed is rendelkezzen a módosított génnel.

Mint láthatjuk, egyes genetikai módosulások a természetes növénynemesítés vagy -keresztezés útján is végbe mehetnek, azonban fontos különbséget tenni ezen módszerek között, hiszen a GMO-technológia a természetes genetikai folyamatok utánzásaként való bemutatása részben helytálló, de nem teljesen pontos. Tudományos szempontból a genetikai módosítás egy célzott, laboratóriumi eljárás, amely gyors és precíz változtatásokat tesz lehetővé, szemben a természetes evolúcióval vagy a hagyományos növénynemesítéssel, amelyek lassabbak és kevésbé irányítottak. Továbbá a GMO-technológia lehetővé teszi idegen gének (pl. baktériumok vagy más fajok génjeinek) beépítését, ami a hagyományos nemesítéssel nem lehetséges.

A technológia kialakulását és fejlődését számos tényező befolyásolja. A világ növekvő népessége és a klímaváltozás hatásai miatt az élelmiszerbiztonság kérdése kiemelten fontossá vált. A GMO-k jelentős szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termelékenység növelésében és az élelmiszerellátás biztosításában. Genetikailag módosított növények, mint például a Bt kukorica ellenállóbbak a kártevőkkel szemben, így csökkenthető a termésveszteség. Továbbá olyan növények fejlesztése is zajlik, amelyek jobban tűrik a szárazságot, a sós talajt vagy a szélsőséges hőmérsékletet, ami a klímaváltozás miatt különösen fontos. Említést kell tenni az „aranyrizs” nevű GMO-rizsről, amelyet úgy terveztek, hogy magas legyen benne az A-vitamin elővitaminja, mely nagy mértékben segített az alultápláltság és az élelmezési nehézségek visszaszorításában számos ázsiai ország esetében. Hazánkban napjainkban több ezer tonna talajfertőtlenítő szert alkalmazunk évente csak a kukorica talajlakó kártevői ellen, ezzel szemben a GMO-technológiát engedélyező országokban az általuk használt kártevőkkel szemben ellenálló GMO-k csökkentik a peszticidek szükségességét, ami környezetbarátabb mezőgazdasági gyakorlatokat tesz lehetővé.

Az, hogy a GMO-k kérdésköre számos vitát vet fel és megosztó téma világszerte, beleértve az Európai Uniót és hazánkat is, nem meglepő annak tükrében, hogy nincs egységes tudományos konszenzus arról, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek a technológia széles körű alkalmazásának. Ebből adódóan hazánkban 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját és az annak megvalósításához és fenntartásához kapcsolódó feladatok sorát. Azóta ez a stratégia nem változott, sőt, a 2012. január 1-jétől hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságának biztosítását. Ennek alátámasztásaként kiemelendő a fokozatos elővigyázatosság elvének fontossága, hiszen a technológia alkalmazásának hosszú távú negatív hatásait minden kétséget kizáró tudományos bizonyítékok hiányában nem tudhatjuk milyen következményekkel járhat számunkra aprónak tűnő változtatások tovább gyűrűző hatásai. Példaként vehetjük a természetes ökoszisztémák bonyolult felépítését. Az olyan növények, amelyek kártevőkkel szemben ellenállóak, hatással lehetnek más fajokra, például a beporzó rovarokra, ami az ökoszisztémák kiegyensúlyozatlanságához vezethet. Egyes génkombinációk esetében vannak előre nem meghatározható tulajdonságváltozások, ugyanis a gének kifejeződése, beleértve az úgynevezett csendes vagy szupresszív gének hatásmechanizmusait is, jelenleg nem teljesmértékben ismert folyamatok.

A GMO-mentes stratégia gazdasági aspektusait vizsgálva, a magyar vetőmag-előállítás és -export versenyképességének és fenntarthatóságának védelme érdekében fontos megőrizni a mesterséges genetikai módosítástól teljes mértékben mentes hazai kultúrnövény fajtáink genetikáját, ezzel biztosítva hosszú távú fennmaradását vetőmag előállításunknak a globális piacon. Jogos félelem lehet, hogy a GMO-technológia etikátlan kezelése monopol helyzetet teremt a technológiában előre haladott és a technológia feltételeit tulajdonló nagyvállalatok irányába, ez pedig torzítja a piaci versenyt és a hatékony működés ellen szolgál. Hiszen a genetikailag módosított vetőmagok gyakran szabadalmaztatottak és a termelők csak a gyártótól vásárolhatnak. Valamint felmerül a kérdés, hogy a genetikai módosítás valóban az emberiség javát szolgálja-e vagy csupán a nagyvállalatok profitját növeli. A szegényebb országokban sokan nem jutnak hozzá a GMO-technológia előnyeihez, miközben a gazdagabb országok mezőgazdasági dominanciája tovább nő.

Az EU álláspontja változóban van a GMO-k kérdésében. Az új irányzatként megjelenő NGT-t (new genomic techniques) avagy a molekuláris növénynemesítést sokan a jövő megoldásaként értelmezik. Ezzel kapcsolatban a már tárgyalt problémák köre továbbra is fennáll. 

A tudományos és gazdasági megközelítések után az etikai és ideológiai aspektusok vizsgálata is lényeges. Megállapítható, hogy a fejlett országokban a GMO-k inkább etikai és környezeti viták középpontjában állnak, míg a fejlődő országokban a hozzáférhetőség és az élelmiszerbiztonság a fő kérdés, illetve, hogy különböző vallási közösségek etikailag elutasítják a genetikai módosítást, mivel az ellentmond hitük alapelveinek, például a teremtés tiszteletének. Szólláth Tibor szerint a genetikai módosítás „játszadozás Istennel”, mivel mesterségesen avatkozunk be az élőlények alapvető természetébe. Ez etikai kérdéseket vet fel az ember hatalmáról és felelősségéről. 

A GMO-k társadalmi megítélésében való ellentmondásosság továbbá a kommunikációs kihívásoknak is köszönhető, mivel a GMO-technológia bonyolultsága miatt nehéz az átlagos fogyasztók számára érthetővé és megnyugtatóvá tenni az előnyöket és a kockázatokat. A közbeszéd priorizáltsága révén a GMO-t érintő vitákban gyakran a szélsőséges támogatók és ellenzők állnak szemben, ami akadályozza a tárgyilagos párbeszédet. A szenzációhajhász híradások, amelyek a GMO-k kockázatait hangsúlyozzák, felerősítik a félelmeket, miközben a tudományos eredmények kevésbé kapnak figyelmet. Mindenesetre szakértők szerint Magyarország GMO semlegességét továbbra is fenn kell tartani.

Záró gondolatként saját meglátásaimat ismertetném, mely szerint a GMO-technológia jelentős potenciált hordoz az élelmiszerbiztonság, az egészségügy és a fenntartható fejlődés terén, de alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe vesszük a társadalmi, etikai és környezeti szempontokat. Fontos, hogy a tudományos közösség, a politikai döntéshozók és a lakosság között nyílt párbeszéd alakuljon ki. Sajnos napjainkban a GMO-kat egyes országok politikai eszközként használják, míg mások ugyanezen okokból ellenzik, ehelyett javaslom az érvek és ellenérvek megvitatását, valamint a valós tények közérthető bemutatását, mely megoldások segíthetnek csökkenteni a félelmeket és elősegíthetik a technológia elfogadását. Világos és szigorú szabályozások szükségesek a biztonságosság garantálására, amelyeket független tudományos kutatásokkal kell alátámasztani. Az élelmiszerek címkézésével a fogyasztók szabad választását is biztosítani kell. Olyan fejlesztéseket kell előnyben részesíteni, amelyek nemcsak gazdasági, hanem környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatók. Az ökoszisztémák védelme, valamint az etikai dilemmák tisztázása elengedhetetlen a hosszú távú siker érdekében.