Az önkormányzati választások számos településen ellenzéki jelöltek győzelmét eredményezték Bosznia-Hercegovinában. A nyugat-balkáni országban a lakosok nem közvetlenül választanak polgármestert, így a Városi Tanácsban a képviselői helyek csaknem kétharmadát elfoglaló balliberális blokk közös jelöltje automatikusan kerülhetett Szarajevó élére 2021. április 8-án.
Az országos politikában az elszakadáspárti ultranacionalisták, valamint a szociálliberális centrumpártok mellett a Karić féle SDP alkotja az ellenzéki oldal egyik legmeghatározóbb frakcióját a multietnikus jobb- és balközép, valamint a mérsékelten nacionalista pártok kormánykoalíciójával szemben.
A jogász−történész Karić korábban tudományos pályán tevékenykedett, s nevéhez több mint félszáz publikáció fűződik a római jog és a boszniai zsidó történelem témájában. Fordításai nyomán számos latin nyelvű munka jelenhetett meg bosnyák kiadásban. Bosznia-Hercegovinában az önkormányzati vezetőknek, valamint a képviselőtestületi tagoknak nyilatkozniuk kell nemzetiségi hovatartozásukról. A muszlim, ortodox keresztény és zsidó háttérrel rendelkező Karić egyik államalkotó etnikummal sem vállal származási közösséget. A politikus a bosnyák−szerb−horvát megosztottsággal szemben, az SDP nemzetiségi törésvonalakat meghaladni kívánó ideológiája jegyében, a közös bosznia-hercegovinai identitás mellett tette le a voksát.
Pillanatkép Szarajevó történelmi belavárosából (Kép: funky).
Az egyhangúlag megválasztott Karić nem az első szociáldemokrata polgármester, és még csak nem is az első nő a város élén.
Amennyiben azonban Karić kitart ezen irány mellett, a későbbiekben nem indulhat állami és törvényhozói tisztségekért, hiszen az alkotmány csak a népesség több mint 50%-át adó bosnyák, a 30,8%‑ot kitevő szerb, illetve a lakosság 15,4%‑át jelentő horvát közösség valamelyikéhez tartozó személyeknek teszi azt lehetővé. Noha az Emberi Jogok Európai Bírósága 2009-ben kimondta az ilyetén megkülönböztetés európai alapelvekkel való összeegyeztethetetlenségét, az alkotmányt azóta sem korrigálták Bosznia-Hercegovinában.
A mélyreható politikai−ideológiai különbségek ellenére az új városvezető folytatná az előző városvezetés számos kezdeményezését, különös tekintettel a 2019. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál miatt megkezdett beruházásokra. A korábbi városatya, Abdulah Skaka a kormánypárti konzervatív, muszlim identitású, s a bosnyák etnikumhoz kötődő Demokrata Akciópárt (SDA) színeiben indult. Karić-tyal szemben Skakát szokás a „régi Bosznia” jelképének tekinteni, hiszen családja etnikai−üzleti−politikai alapon hat nemzedékre visszamenően meghatározó Szarajevó közéletében. Bosnyák körökben kikezdhetetlen pedigréje ellenére Skaka polgármesteri pályafutása nem volt botrányoktól mentes. Nagy port kavart például, amikor a városvezető rosszul emlékezett a saját diplomáját kiállító egyetem nevére, valamint összetévesztette a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság horvát származású társelnökét a szomszédos Horvátország akkori köztársasági elnökével. Ráadásul, egy tavaly februárban kiszivárgott videofelvétel bizonyítékkal szolgált arra, hogy Skakát a tanácsosok szavazatának megvásárlásával választották polgármesterré, amiért számos politikus és értelmiségi követelte (eredménytelenül) a politikus lemondását.
A korrupcióellenességet zászlajára tűző új városvezetés szeretné kidolgozni Szarajevó első hosszú távú fejlesztési stratégiáját, amely az elhanyagolt műemlékek és lakótelepek felújítására, valamint a várost átszelő Miljacka folyó medrének tartósan tisztán tartására összpontosít.
A közterek muszlim/bosnyák kötődésű elnevezéseinek megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket kategorikusan elvető korábbi városvezetés gyakorlatán egyelőre nem kíván változtatni a ramadáni böjti hónap kezdetének alkalmából tartott ünnepség fő felszólalói között jelen levő Karić.
A nevében is az oszmán múltat örző (a perzsa eredetű saray szó palotát jelent) város vezetése a délszláv háborúk óta élvezi Törökország és az öböl menti országok politikai, pénzügyi és kulturális támogatását. A szaúdi Iszlám Fejlesztési Bank és a bahreini Al Baraka bankcsoport egyéb partnerekkel karöltve közös befektetési társaságot hozott létre a boszniai fővárosban az ország infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozására, a török Eximbank pedig kedvezményes hiteleket biztosít a helyi projektek számára.
A negyedszázados boszniai jelenlétre visszatekintő Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TİKA) napjainkig több mint 900 kulturális, örökségvédelmi és oktatási projektet támogatott az országban. A török diplomácia boszniai tevékenységei pártpolitikán felüli prioritást élveznek, hiszen Isztambul ellenzéki polgármestere, Ekrem İmamoğlu is az elsők között gratulált szarajevói kollegája megválasztásához.
Erdogan-párti boszniai muszlimok egy szarajevói tüntetésen (Kép: Anadolu).
A kellemes klímájú város az elmúlt évtizedben a közel-keleti turisták népszerű úti céljává vált, az ország nemzetközi repülőterén pedig egyre nagyobb számban jelennek meg az arab légitársaságok rendszeres járatai. A katari érdekeltségű Al Jazeera Balkans hírszolgáltató társaság is Szarajevóban alakította ki székhelyét, amely városban komoly pozíciókhoz jutnak maláj befektetők is. Az új mecseteket, bevásárló- és sportközpontokat, lakótelepeket felhúzó idegen üzletemberek gazdasági befolyásszerzését élesen bírálja a helyi társadalom egy része. A befektetések hatására jelentősen megemelkedtek a lakás- és telekárak, s a helyiek attól tartanak, hogy az ingatlanvásárlás előbb-utóbb már csak a közel-keleti üzletemberek privilégiuma lesz.
A polgárok aggodalma elsősorban gazdasági jellegű, de a történelmi traumákkal terhelt városban a kérdés társadalmi és etnikai színezetet is kap. A helyzet – elsősorban a boszniai szerbek vonatkozásában – ráerősít az iszlámellenes és az elszakadáspárti érzületekre, tovább mélyítve az együtt élő közösségek közötti szakadékot. Benjamina Karić tehát megpróbáltatásokkal teli polgármesteri ciklus elé néz, ha valóban vissza szeretné hozni a multietnikus Szarajevó aranykorát.
Borítókép: sarajevo.ba.
