A paralimpia gyökerei a második világháború utáni időszakra nyúlnak vissza, amikor is egy Angliában élő orvos, a német-zsidó származású Ludwig Guttmann kezdeményezése nyomán rehabilitációs céllal megtartották a harcokban megsérült veteránok olimpia mintájára rendezett versengését. Az először csak 400 fős esemény mára tömegeket megmozgató, komoly logisztikát igénylő eseménnyé vált, s nagyságát jól jelzi, hogy
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az immár komoly múltra visszatekintő megmérettetés jóval több egy puszta sportrendezvénynél, s bátran kijelenthető, hogy a paralimpia sok tekintetben a fogyatékossággal élő emberek integrációjának egyik legfontosabb motorjává vált. Önmagán túlmutató jelentőségének kulcsa, hogy a sport eszközével élve egy olyan emberi tevékenységgel összefüggésben mutatja be ezen társadalmi csoportot, amely révén lehetőség nyílik a közfelfogásban rögzült gondolati sémák alakítására. Másképp fogalmazva: míg a fogyatékossággal élők helyzetéről szóló diskurzusban gyakran a fizikai és szociális téren egyaránt megnyilvánuló nehézségek, akadályok és hátrányok kerülnek középpontba, addig a paralimpia által közvetített értékeknek – így az egyéni teljesítmény megbecsülésének, a közös szurkolás élményének vagy honfitársunk sikere miatt érzett nemzeti büszkeségnek – köszönhetően a társadalmi kohézió irányába mutató, pozitív szempontok válnak dominánssá.
A rendezvény társadalmi hatása három szinten is egyértelműen kimutatható. Fontossága leglátványosabb módon a versenyzők esetében nyilvánul meg: lényeges, hogy az amatőrök a coubertini szellemiségnek („Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.”) megfelelően a versengésre elsősorban önmaguk megmérettetéseként tekintenek, ám érdemes észrevenni, hogy a parasportnak az elmúlt évtizedekben végbement professzionalizálódásával összhangban a legjobbak számára immár kitörési pontot jelent, és megélhetési lehetőséget biztosít. Sőt, – kiváltképp a nyugati országokban – megfigyelhető, hogy
Másodsorban talán nem tévedés azt állítani, hogy a paralimpia tágabb értelemben is szimbolikus jelentőséggel bír a fogyatékossággal élő személyek számára. Az, hogy feltárul előttük a sport világába való bejutás lehetősége, közvetett módon azt az üzenetet hordozza magában, hogy korlátjaik ellenére tehetségüket a társadalmi lét megannyi más területén, így például a kultúra, a művészet vagy éppen a tudományok művelőjeként is sikerrel tudják kamatoztatni. Sőt, teljesítményük akár a társadalom széles rétegei részéről is elismerést és megbecsülést válthat ki.
Végül, de nem utolsó sorban érdemes kiemelnünk, hogy a paralimpiai játékok története érzékelhetően befolyásolta a többségi társadalom fogyatékossággal élő személyekről alkotott képét: az élő közvetítésnek köszönhetően milliók figyelme irányult egy olyan társadalmi csoporthoz tartozó emberek sajátos élethelyzetére, amely számossága dacára még manapság is alulreprezentált a médiában. S talán még ennél is fontosabb, hogy a legkülönbözőbb háttérrel érkező versenyzők erőfeszítése egyértelmű jelzés arra nézve, hogy a fogyatékossággal élő személyek is aktív résztvevői lehetnek a közösségnek.
A paralimpia társadalmi integrációban játszott megkerülhetetlen szerepét szem előtt tartva ugyanakkor érdemes megemlíteni a rendezvény kapcsán felmerülő kritikákat is. Ezek közé tartozik az olimpiai és a paralimpiai mozgalomnak a kettő részleges elválasztásán alapuló aszimmetrikus viszonya, hiszen növekvő presztízse dacára az utóbbi nimbusza még mindig kisebb, s az ott elért sikereket sokak továbbra is kevesebbre tartják, mint a „rendes” olimpián szerzett győzelmet. A kérdés voltaképpen a következő: összemérhető-e egyáltalán egy paralimpiai és egy olimpiai diadal értéke? Valószínűleg akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha azt állítjuk, hogy a két teljesítmény nem összevethető, s a maga módján mindkettő kiemelkedő. Ám e látszólag helytálló válasz nem nyújt számunkra iránymutatást egy sor gyakorlati jelentőséggel bíró kérdésben. Vissza-visszatérő dilemma például, hogy az egyik, illetve a másik versenyen elért helyezés után megegyező mértékű prémium járjon-e.
Mindazonáltal a fenti kérdések felmerülése önmagában is a paralimpia közgondolkodásra gyakorolt hatását jelzi, sbizonyíték arra, hogy az intézményesített parasport jóval nagyobb szerepet játszott a fogyatékkal élő személyek integrációjában, mint megannyi precízen megtervezett társadalompolitikai program.
