A jelenlegi államfő, Milos Zeman már megbízta a koalíciós tárgyalásokkal az ODS elnökét, Petr Fialát. Így a SPOLU és a PriStan összefogásával 5 párti kormányzásra számíthatunk. Milyen okai lehetnek az ANO vereségének és mire számíthatunk az új koalíciós kormánytól? 

Október 9-én este, már meg is volt a választás eredménye: A SPOLU és az ANO szoros küzdelmében az előbbi kerekedett felül, a szavazatok 27,79%-át megszerezve az utóbbi 27,12%-ához képest. Az elemzők annyira nem számítottak az ANO vereségére, hogy a Visegrad Insight szervezésével megvalósult „Czechs go to polls” nevű zoom beszélgetésen szinte szó sem esett a többi pártól, az elemzők nagyobb részt az ANO-ról és Babišról beszélgettek. Ennek egyik oka, hogy az elemzők azt állították, még ha az ellenzék is jutna több mandátumhoz, Zeman akkor is Babišt bízná meg kormányalakítással. Ez valóban megtörténhetett volna, de egyik párt sem volt hajlandó tárgyalni Babišsal, így a miniszterelnök a napokban aláírta lemondását a pozícióról és bejelentette, hogy pártja ellenzékbe vonul.

Arra vonatkozóan, hogy hogyan alakulhatott ki egy ilyen helyzet többféle magyarázat van.

Egyrészt Babiš személye nagyon megosztó a cseh társadalomban, több elemző azt állította, hogy az idei választás a cseh demokrácia élet-halál küzdelméről szólt. Ez a megosztottság tette lehetővé az összefogást az ellenzékben, akiknek közös pontjuk a Babiš-ellenesség. A kormánykritikusok ugyanis azt hangoztatták, hogy amennyiben az ANO nyeri a választásokat, felgyorsul Csehország keletiesedése és felerősödik a demokratikus leépülés az országban.

Az is közrejátszott az ANO vereségében, hogy az idei választások során jelentősen csökkent a képviselettel rendelkező pártok száma (a 2017-es 12-ről idén 7-re, ami az összefogások miatt 4 blokkot jelent). Ez gyengítette az ANO pozícióját, mert mind a Cseh Szociáldemokrata (CSSD), mind a Cseh Kommunista párt (KSCM) kiesett a Parlamentből, miután nem érték el az 5%-os parlamenti küszöböt a választásokon. A két párt közül ugyan csak a CSSD volt az ANO koalíciós partnere, de a KSCM 2021 áprilisig tolerancia-egyezség alapján szintén a párt külső támogatói közé tartozott. Ezen két párt kiesése így szűkítette Babiš lehetőségeit a koalíciós partnerek utáni keresésben.

Közrejátszhatott az is, hogy a cseh Parlamenti választások előtti napokban a Pandora Papers nevű kiszivárogtatott dokumentumok borzolták fel a kedélyeket világszerte. A nemzetközi és európai médiában a botrányban érintett személyek felsorolásánál a legtöbb helyen az elsők között emelték ki Babišt, aki offshore cégeken keresztül vásárolt meg egy kastélyt a francia Cannes közelében. Azt a kérdést, hogy honnan tett szert ekkora vagyonra a miniszterelnök nem sokan tették fel Csehországban, ugyanis Babiš az ország hatodik leggazdagabb embere, számos meghatározó cég tulajdonosaként, mint például az Agrofert csoport. Ennek megfelelően elemzők a választásokat megelőző napokban még azt állították, hogy ez a felfedezés nem fogja nagyobb mértékben befolyásolni a választások eredményét és hogy az külföldön nagyobb port kavart, mint az országon belül. Ezt alátámasztja, hogy az ANO vereségének ellenére, a párt támogatottsága a 2017-es eredményekhez képest csak körülbelül 2%-kal csökkent.

Ennél fontosabb szerepe lehetett a választási vereségben a Covid-19-nek és a kormány járványkezelésének, amely egyértelműen emelte a társadalmi elégedetlenség szintjét Csehországban. A fertőzöttek száma egy millió főre vetítve ugyanis a legmagasabbak között volt Európában 2020 őszén. Sokan kritizálták a kormány megkésett reakcióját a fertőzöttek számának emelkedésére, mások pedig az egészségügyi szervek és a kormány együttműködésének nehézkességét nevezték meg fő problémaként. Így a járvány második hullámának idején már több közvélemény felmérés az ANO népszerűségének csökkenését mutatta a társadalomban.

Összességében azonban elmondható, hogy az ANO támogatottsága nem csökkent jelentősen 2017-hez képest, ugyanakkor a választási részvétel növekedett (65,5%).

Mindebből valószínűsíthető a következtetés, hogy nem az ANO vesztette el szavazói jelentős részét, hanem a Pandora Papers és a kritizált járványkezelés mozgósította erőteljesebben az ellenzék támogatóit.

Az utóbbi napokban Zeman megbízta Petr Fialát, az ODS elnökét a kormányalakítási tárgyalásokkal, így az új kormány a SPOLU három pártjából (ODS, KDU-ČSL és TOP 09), valamint a PriStan két pártjából (a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek pártja) fog összeállni. Az öt párt együttesen 108 helyet szerzett a 200 fős Alsóházban. A pártok már alá is írták a hatalommegosztási megállapodást de a közös hang megtalálása néhány kérdésben egész biztosan nehézséget fog okozni számukra.

Az ODS és a TOP 09 liberális konzervatív, a KDU-ČSL kereszténykonzervatív pártként identifikálja magát. Ezzel szemben a Polgármesterek és Függetlenek a politikai palettán inkább jobbközépen helyezkednek el, a Kalózpárt pedig liberális, balközép és progresszív pártnak tekinthető. Ilyenformán megjelentek aggodalmas hangok a pártok hatékony együttműködésére vonatkozóan, amely kritikus fontosságú a járvány utáni válságkezelés szempontjából. Petr Fiala ennek ellenére azt nyilatkozta, hogy a pártoknak sikerült a legtöbb programpontjukban megállapodniuk. Eddig még nem hozták nyilvánosságra az 5 párti kormány programját, azonban ebből valószínűleg ki fognak maradni azok a részek, amelyekben éles eltérések vannak a pártok között. Ezek nagyobb részt olyan területek, amelyeken értékek mentén kell dönteni, például az azonos neműek házasságának kérdése és az abortusz. 

A pártok külpolitikai törekvéseit is érdemes megvizsgálni, ugyanis ezen a területen is mutatkoznak eltérések közöttük. Az integráció-párti Kalózok és Polgármesterek erősen támogatják Csehország Európai Uniós tagságát és hangsúlyozzák az ország részvételét a közös Európai kihívások megoldásában. A pártszövetség céltudatos uniós programja külön kitér a 2022-es cseh európai elnökségre. A SPOLU összefogás programja hasonlóképpen Csehország nyugathoz való tartozását hangsúlyozza. A nyilatkozat az EU-val és a NATO-val való jó kapcsolat megtartását tűzi ki célul, azonban azt is kimondja, hogy az EU-s hadsereg fejlesztése pénzkidobás lenne. Ebből látszik, hogy a SPOLU amellett, hogy elkötelezett Csehország EU-s tagsága mellett, nem támogatja az uniós kompetenciák bővítését, ami valószínűleg az euroszkeptikus ODS ráhatása az összefogás álláspontjára. Az euro bevezetését részben emiatt sem sorolta prioritásai közé a leendő kormányerő, de hosszú távon elkötelezett iránta.

Emellett azonban a SPOLU programja nem említi meg a V4-ekhez való viszony megítélését.

Ennek oka valószínűleg a Magyarországot és Lengyelországot érő sorozatos kritika, amely hatására Fiala nem akarja erős összefüggésbe hozni magát a blokkal, hiszen ez sokak szemében a Babiš-i politika folytatását jelentené.

A KDU egyik politikusa, Ondřej Benešík azt állította, hogy eddig a csehek a magyar érdekeket szolgálták ki a V4-ben és ezzel a politikával fel kell hagyni. A Kalózok-Polgármesterek is inkább a V4-től való elhatárolását támogatja, csökkentené a blokk jelentőségét. A TOP 09 programjában nem olvasható konkrét terv a V4-el kapcsolatban. Ők a Haveli diplomáciához való visszatérést és ezen értékek szerinti külpolitikát támogatják. Ez az emberi jogok és civil társadalom fontosságának, illetve az EU és NATO tagság támogatásának hangsúlyozását jelenti. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy Václav Havel volt a V4 egyik alapítóatyja és jelentős támogatója Csehszlovákia első elnökeként. 

Látható tehát, hogy a V4-hez való hozzáállás nem egységes, azonban a legtöbb estben nem olvasható konkrétum a pártprogramokban erről a kérdésről. Mindazonáltal a Visegrádi blokk valószínűleg továbbra is releváns marad az ország számára, a közös érdekek hangoztatásának fontos eszközeként. Ugyan vannak pártok, akik az együttműködés jelentőségének csökkentését szorgalmazzák, a pártok koalíciós megállapodása kimondja, hogy jó kapcsolatok kialakítására fognak törekedni az összes szomszédos állammal. Így a V4 poltikai távolságtartással társított pragmatikus együttműködésre számíthat az új cseh kormány részéről.

Emellett külpolitikai téren valószínűsíthető az Oroszországgal és Kínával való viszony újragondolása. Ez gyakorlatban a függés csökkentését, avagy az országok nagyobb befolyásának elkerülését jelenti. Annak ellenére, hogy Babiš-t alapvetően oroszbarátnak tartják, az utóbbi időben jelentősen megromlott Csehország viszonya Oroszországgal, amikor kölcsönösen több diplomatát is kiutasítottak egymás területéről. Az Oroszországtól és Kínától való elhatárolódás a SPOLU programjában abban nyilvánul meg, hogy míg támogatják a nukleáris kapacitások bővítését Dukovanyban ezt azzal a kitétellel teszik, hogy azt nem orosz vagy kínai cég építi. 

Az új kormánynak nem lesz egyszerű feladata az országban emelkedő koronavírus fertőzések, a magas energiaárak és az emelkedő infláció közepette. Emellett jelentős kihívást fog jelenti, hogy az EU klímacéljai mentén jelentős változásokat szükséges eszközölni az ország kritikus fontosságú autóiparában.

Petr Fiala ki is jelentette, hogy nem számítanak egy kellemes időszakra a kormányzásuk során, hangsúlyozva, hogy az ország modern történelmének legnehezebb időszakát éli.

A leendő kormány ambiciózus választási ígéretiet ilyen körülmények között még nagyobb kihívás lesz teljesíteni. Ezek között szerepel a régóta várt nyugdíjreform, az államháztartási hiány növekedésének megfékezése és a védelmi kiadások növelése a GDP 2%-ára. Mindezt úgy, hogy több ponton is kiemelték, nem fogják növelni az adókat.