Olvasási idő: 8 perc

A siker nem a nagyvonalú tervezésben, hanem a mindennapok kis csatáin keresztül érhető el. Porkoláb Imre javaslatai, hogyan induljunk neki az új évnek.

Abban azt hiszem egyet érthetünk, hogy a 2020-as év tele volt kiszámíthatatlansággal, és bizonytalanságokkal. Az új év kezdetén sokan közülünk úgy érezhetjük magunkat, mint egy kemény csatát megjárt veteránok, akik az újabb ütközet előtt megpihennek egy pillanatra.

Gondoljunk csak bele! 2021 egy új, tiszta lap, amelyre most még van módunk azt felírni, amit akarunk. Ehhez azonban tudnunk kell, mit is szeretnénk és amennyiben a vágyainkat meg is szeretnénk valósítani, elkerülhetetlen, hogy csatatervet készítsünk. Annak ellenére, hogy a célkitűzések megfogalmazása egy rendkívül hatékony eszköz arra, hogy kezünkbe vegyük sorsunk irányítását, mégis nagyon sokan hibákat követnek el, amikor célokat tűznek ki. Ezekre szeretném felhívni a figyelmet ebben az írásomban.

Mielőtt azonban belevágnánk, fontos megemlíteni, hogy a célkitűzés tudományának keresztapjai, Latham és Locke szerint, egy tiszta, világos cél megfogalmazása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy növeljük a motivációnkat és a hatékonyságunkat. Ez manapság evidensnek hathat, de a hatvanas években ez valódi áttörő ötlet volt. Ráadásul a kutatások azóta alátámasztották, hogy a célkitűzések alkalmazásával 11-25%-al növelhető a hatékonyság. Gondoljunk csak bele, egy nyolcórás munkanapot figyelembe véve ez olyan, mintha egy vagy két extra órát dolgoznánk.

Sajnos mégis sok a félreértés akörül, hogyan is működik mindez.  Az első és legfontosabb annak a felismerése, hogy nem minden cél egyforma. A komolyabb célok jobban motiválják az embereket és nagyobb növekedés tapasztalható a produktivitásban, ha egy megterhelő és nehéz célkitűzést próbálunk megvalósítani. A nehezen elérhető célok láttán a figyelmünk és a kitartásunk, mint sikerünk két legfontosabb tényezői, növekedésnek indulnak. Mindebből az következik, hogy ilyen célok elérése mentén

nem csupán hatékonyabbak vagyunk, hanem nagyobb valószínűséggel folytatjuk a munkát akkor is, ha nem hirtelen talál ránk a siker.

Bizonyos feltételeknek viszont teljesülniük kell ahhoz, hogy használhassuk ezt a „mágiát”. Az első feltétel, hogy hinnünk kell abban, amit csinálunk. Az igazán komoly célkitűzéseknek akkor van értelmük, amikor egyeznek a belső értékrendünkkel. Amikor sikerül közös nevezőre hozni az általunk vallott értékeket az „ügyet” amiért küzdünk, hihetetlen energiák szabadulnak fel. Teljes elkötelezettséggel vagyunk képesek fókuszálni az előttünk álló feladatra. Gondolom ezzel most nem mondtam újat, sokan tapasztaltuk már ezt az érzést.

Amiről azonban már kevesen tudnak, hogy milyen nagy szerepe van az optimális tudatállapot elérésének és fenntartásának a céljaink elérésében. A Csíkszentmihályi professzor által megfogalmazott flow állapotban a legjobban érezzük magunkat és a legjobban is teljesítünk. Azt is bizonyították a kutatások, hogy a flow állapotnak is vannak úgynevezett kiváltó mechanizmusai. Az egyik ilyen kiváltó mechanizmus pedig a tiszta világos célkitűzések megfogalmazása.

A célkitűzés művészete abban rejlik, hogy a korábban említett komoly és nehéz célokat le kell tudni bontani mindennapi tiszta világos célkitűzésekre és különbséget kell tudni tenni a kettő között.

A komoly, nehéz célokra úgy tekinthetünk, mint egy küldetésre, mielőtt csatába mennénk. Tudnunk kell mi a végállapot, amit el szeretnénk érni és azzal is tisztában kell lennünk, hogy miért csináljuk az egészet. A legtöbb esetben azonban egy ilyen hatalmas feladat, mint például egy könyv megírása, hónapokig vagy évekig is eltarthat.

A világos célkitűzések ezzel ellentétben olyan apró lépések, amelyek kijelölik az utat, amely idővel elvezet a küldetésünk teljesítéséhez. Ezek sokkal rövidebb idősíkot foglalnak magukba. Egy komoly könyv megírása, mint küldetés, rendkívül motiváló feladat lehet, de ezt lebontva azt kell tudnunk megfogalmazni, hogy „a mai napon egy órával hamarabb bemegyek a munkahelyemre, és mielőtt a többiek még beérkeznének, megírok ötszáz szót a könyvből”. Egy ilyen célkitűzés képes támogatni a flow állapotot, mert fókuszálja a figyelmünket egy olyan feladatra, ami itt-és-most történik. Ezen felül egy kezelhető hatvan-kilencven perces időintervallumról van szó, vagyis egy olyan idősíkról, amit az agyunk jobban képes befogadni.

Amikor egy célkitűzés érthető, világos és egyértelmű, az agyunknak nem kell azzal foglalkoznia, hogyan valósítsunk meg valamit. Ebben az állapotban a koncentrációnk növekszik, motiváltabbak leszünk, és képesek vagyunk kizárva a külvilágot a feladatra összpontosítani. Ebben az „akció tudatállapotban” történik meg az a csoda, amelynek következtében elképesztő módon növekszik a hatékonyságunk. Mit is jelent mindez? Amikor küldetést tűzünk ki magunk elé, rá kell szánnunk az időt, hogy lebontsuk azokat ténylegesen végrehajtható apró lépésekre. Ha megfogadjuk, hogy az új évben ledobunk pár kilót akkor szükségünk lesz egy edzéstervre. Amennyiben csak „eljárunk a konditerembe” akkor azt fogjuk észrevenni, hogy hamarosan elfogy az akaraterőnk, és a vágyott „beach-body” pár hét múlva már nem motivál minket annyira, hogy tegyük is érte. Az edzésterv lényege egy rendszer megalkotása, amelynek építőkövei a tiszta világos célkitűzések. A világos, egyértelmű célkitűzések segítenek a kiszámíthatatlanságban is, hiszen amikor elvégzünk egy adott feladatot, egy ideig bizonyosságot érzünk. Amennyiben képesek vagyunk a nagyobb küldetéseket lebontani, és naponta akár többször kilencven percet fókuszáltan, tiszta világos célkitűzések mentén rászánni, sokkal gyorsabban el fogjuk érni az áhított célt.

Bónuszként, amennyiben flowba kerülünk még jól is fogjuk érezni magunkat. Mindez úgy tartható fent, ha folyamatosan kihívást jelentő, a képességeink jelenlegi szintjét éppen meghaladó célokat tűzzünk ki magunk elé. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy nem érdemes kitenni egy képet egy jól látható helyre az elérendő célkitűzésről. Időnként ugyanis meg kell állnunk egy-egy pillanatra és feltenni a kérdést: jó irányba haladunk-e? Nem kell-e az eredetihez képest módosítanunk valamin? Még mindig úgy érezzük, hogy az általunk vallott értékek és az ügy amiért küzdünk összhangban vannak? Ha mindezen túl vagyunk, akkor ismételten a napi célokra kell fókuszálnunk. Rövid sprintekkel, és közöttük pihenőidőszakokkal sokkal élvezetesebb lesz lefutni az előttünk álló maratont.

Amikor tehát belevágunk a 2021-es fogadalmak megalkotásába, jusson mindig eszünkbe: a háború megnyeréséhez

a küldetések megfogalmazása mellett mindig szükségünk lesz egy mindennapi csatatervre is.

Törekedjünk arra, hogy minél hamarabb jussunk túl a vizualizációs időszakon, amikor elképzeljük magunkat a tengerparton az új fürdőruhában, vagy amint éppen átvesszük a jól megérdemelt Pulitzer-díjat a könyvünkért. A küldetés ugyanis elvonja a figyelmünket attól, amit az adott pillanatban kell tennünk annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk. A siker a jövőben létező opció, amelyet akkor fogunk megtapasztalni, ha leküzdjük a pillanatnyi félelmeinket, ellenállásunkat és lustaságunkat. A győzelmet az itt-és-mostban, a mindennapi csaták során tudjuk kivívni.

Kiszámíthatóbb, sikeres új évet kívánok mindenkinek, és szívből remélem, hogy sikerül mindenkinek az általa kitűzött komoly és nehéz küldetéseket teljesítenie.

A szerző az MCC Vezetőképző Akadémiájának vezetője, a hagyományostól eltérő vezetési módszerek és a szervezeti innováció nemzetközi szakértője.

Borítókép: jessierlewis.com