A Közös agrárpolitika, angolul Common Agricultural Policy (CAP) a mai napig időszerű kérdéseket vet fel a brüsszeli bürokraták körében. Az EU-n belül az agrárszektor felelős ugyanis a CO2 kibocsátásának a 10%-ért, így a klímaváltozással kapcsolatos kérdésköröknél a mezőgazdaság működési mechanizmusait szintén tanulmányozni kell.
Az Európai Unió Közös agrárpolitikájának a célja a minél hatékonyabb termelés kialakítása és az élelmiszerlánc oly módon való fejlesztése, hogy az az európai közösségen belül a lehető legmegfelelőbb legyen mindenki számára. Persze számos kritika éri a CAP-t, például Sicco Manshol a következőket írja az a Közös agrárpolitikával kapcsolatosan: „I am not that proud of the contribution I gave to the design of the CAP, as I am proud for the contribution I gave (through the CAP) to building Europe”.
amely egy stratégiai irányvonal kijelölését jelenti, magába foglalva az klímasemlegességre való törekvést, és a biodiverzitás megőrzését. 2050-re a célok között szerepel a klímasemlegesség elérése, és az üvegházhatású gazok kibocsátásának 55%-kal való csökkentése.
A Green Deal mellett párhuzamosan vagy azzal karöltve az EU további célokat is megfogalmaz. Az egyik ilyen cél az, hogy 2030-ra a teljes mezőgazdasági területek 25%-a ökogazdálkodás által legyen megművelve, de sajnos ezt már nem lehet teljesíteni.
A másik cél a mezőgazdasági szennyezés csökkentése, hiszen ez komoly súllyal bír az európai össz-karbonkibocsátáson belül. Egyes számítások szerint az EU-s üvegházhatású gázok kibocsájtásának mennyisége majdnem 70%-a mezőgazdasági termeléshez köthető, ezért ezt a kérdést minél hamarabb kezelni kell.
Egy fenntartható élelmiszerlánc kialakításával elkerülhető lenne az, hogy a megtermelt élelmiszerek 20%-a a szemeteskukában végzi. Ez az energiafelhasználás csökkenését is eredményezheti.
A digitalizációnak köszönhetően képesek lehetünk arra, hogy az emberiség ökolábnyomát mérsékeljük. Ezen a téren több innovatív vállalkozás létezik, amelyek komoly sikereket értek el. Példának ide hoznám a SatAgro nevezetű alkalmazást, ami kifejezetten a farmerek számára lett kifejlesztve. A platformon keresztül a farmerek műholdas adatok segítségével nyomon követhetik az egyes táblák termésállapotát, vegetációs térkép segítségével összehasonlíthatják a termés állapotát a korábbi évekhez képest, elektronikus térképek segítségével megtervezhetik a precíziós műtrágya kijuttatását, vetését és permetezését, stb. A szolgáltatás, amit a SatAgro nyújt a precíziós mezőgazdálkodás csúcsát jelenti, a felhasználók teljes mértékben tudják monitarizálni termőterületeiket és az adatokat felhasználva optimális módon tudják kialakítani a szükséges mezőgazdasági munkálatokat.
Összefoglalva: a 2023-2027 Közös agrárpolitika a fenntarthatóságra kell összpontosítson, úgy hogy közben három pillérre kell figyeljen: a környezeti, gazdasági, és szociális pillérekre. A környezeti pillér magába foglalja a biodiverzitás megőrzését, a környezet ápolását, és a klímaváltozásra adó válaszokat. A gazdasági pillér a biztos és tisztességes megélhetést biztosítja a gazdáknak, és a tartós élelmiszerláncok kialakításában vállal fontos szerepet. A szociális pillér pedig az élelmiszer minőségre, illetve a vidéki területek élhetőségére fekteti a hangsúlyt.
