Az MCC Flow Műhelye alapvető céljaként jelölte ki a Csikszentmihalyi Mihály-féle áramlat élmény, azaz a flow teljeskörű, pszichofiziológiai vizsgálatát. A kutatások célja az, hogy a flow mint optimális élmény elérése a tehetséggondozás, vezetőfejlesztés részét képezze.

Mi is az áramlat (flow) élmény?

Az áramlat (flow) olyan szubjektív pszichológiai élmény (1), amikor annyira elmerülünk az éppen végzett tevékenységben, hogy semmi másra nem koncentrálnak, kizárólag a számunkra kihívást jelentő, magas szintű, de a készségeink, tudásunk segítségével teljesíthető feladat végzésére. Az áramlat-élmény Csikszentmihalyi Mihály korai vizsgálataiban felmerülő jelenséget ragadja meg: az 1960-as években megfigyeléseket és interjúkat végzett kreatív művészekkel, akik egy speciális élményállapotról számoltak be akkor, amikor a legtermékenyebb, leginspiráltabb szakaszukba kerültek a munkájuk folyamán: kizárólag a tevékenységre fókuszáltak, nem pedig a lehetséges eredményre, kimenetelekre, belemerülve az aktuális feladatba, minden egyéb tényező kizárásával (2).

Ez az élmény rendkívül komplex, ismerhető még optimális élmény, autotelikus élmény elnevezésekkel. Az autotelikusság azt jelenti, hogy a személy önmagáért végzi a tevékenységet.

Mik a feltételek?

A flow élmény különböző feltételek mentén tud létrejönni, szükség van három olyan alapkritérium teljesülésére, mely az áramlat csatornába való belépésünket segíti. Ezek a következők:

  1. kihívás-készség egyensúlya: a feladat az adott személy számára magas szintű kihívással bír, ezt a kihívást azonban kézben tudja tartani, hiszen megfelelő tudással, készségekkel rendelkezik a feleadat megoldásához
  2. tiszta célok: rendeljünk egyértelmű célkitűzést a feladathoz
  3. egyértelmű, folyamatos visszajelzések: kövessem folyamatosan a haladásomat a tiszta cél felé vezető úton

A kihívás- és készségszintek különböző kombinációi különböző pszichológiai állapotokat eredményezhetnek (3). Az élményterületek metszéspontja a kihívás-készség egyensúly személyes átlaga (4).

A különböző kutatások a kihívás-készség egyensúlyt tartják a flow abszolút alapkritériumának. Több modell született arra vonatkozóan, hogy a kihívás-készség szintjeinek különböző illesztése milyen élményállapotokat, pszichológiai állapotokat idéz elő. A nyolccsatornás modell is a magas szintű kihívás-készségszint mentén azonosítja a flow-t.

A nyolccsatornás modell (Massimini és Carli, 1988)

A modellt helyénvalóságát számos kutatás igazolta (5,6): a kihívás-készség egyensúly alapvető szerepe a nyolc élményállapot alakulásában valóban kimutatható. Tehát, amennyiben tudjuk szabályozni a feladathelyzet adta kihívások mértékét és saját kompetenciaszintünket, úgy irányíthatjuk azokat a szubjektív élményállapotokat, melyeket a modell bemutat.

Pl. ha a készségszintemet növelem, úgy magabiztosan kézben tudom tartani a kihívásokat tartalmazó helyzeteket, a kihívás mértékétől függően fogok relaxációt, kontrollt, vagy áramlat élményt tapasztalni.

Honnan ismerem fel?

A flow számos kísérőjelenséggel rendelkezik, utólag ezeket a jellemzőket felismerve tudjuk azonosítani, hogy az áramlat csatornában voltunk. Ezek a jellemzők a következők: a tevékenység és figyelem összeolvadása; a végzett tevékenységre vonatkozó koncentráció; kontroll érzés; az éntudatosítás – vagy énre való odafigyelés – elvesztése; az időérzékelés átalakulása, megváltozása; valamint átéljük a tevékenység autotelikus élmény voltát, azaz önmagáért végezzük azt (7).

Kik élhetik át az áramlat élményt?

A rövid válasz a kérdésre: bárki. Eredmények szerint a flow univerziális élmény (7), nemtől, kortól, kultúrától, iskolai végzettségtől függetlenül bárki átélheti. Egyéni különböségeket abban találunk, hogy ki mit preferál a tevékenységeket tekintve: ki miben találja meg a flow élmény feltételeit.

Flow-hajlam

A flow vonásfelfogása (amennyiben stabil személyiségjellemzőként tekintjük a flow-ra való képességet) egyfajta áramlatra való hajlamról beszél: az optimális élmény átélésének tendenciáját jelzi (8), így egyéni különbségek találhatók a flow hajlam mértékében (9). Összefügg bizonyos személyiségvonásokkal, pozitív kapcsolatban van a lelkiismeretesség vonással, a magasabb belső kontrollhittel. A neuroticizmussal (érzelmi stabilitás-labilitás dimenzió magas értékei), szorongásra való hajlammal negatívan függ össze, az intelligenciától pedig független jelenségként írható le (8,10). 

A flow-hajlam ugyan stabil személyiségjellemző, azonban fejleszthető azáltal, hogy tudatosan keressük a lehetőségeket az áramlat élmény átélésére vonatkozóan.

Milyen területeken fontos?

Az életünk számos területén átélhető az áramlat élmény, hiszen univerzális, azaz bárki, bármilyen tevekénységben meg tudja tapasztalni, amely kielégíti a flow-feltételeket. Van néhány olyan tevékenység, életterület, ahol kifejezetten sok kutatást végeztek már flow-val kapcsolatban a kutatók, hiszen kiválóan biztosítják a flow-feltételeit: iskola (3); munka (11); sport (12), vagy akár a magánélet különböző színterei (13). A téma jelentőségét a teljesítményhez való hozzáadott értéke, a kapcsolatok minőségének ápolása biztosítja.

Összességében elmondható, hogy amennyiben megtaláljuk azokat a tevékenységeket az életünkben, amelyekben a flow-feltételek teljesülnek, hozzásegítjük magunkat egy boldogabb, kompetensebb, értelemtelibb élethez (14).

Irodalomjegyzék

1.         Csikszentmihalyi M. Flow: The Psychology of Optimal Experience. New York: Harper & Row; 1990. 303 o. 

2.         Csikszentmihalyi M. Beyond Boredom and Anxiety. San Francisco: Jossey-Bass Publishers; 1975. 231 o. 

3.         Shernoff DJ, Csikszentmihalyi M. Flow in schools: Cultivating engaged learners and optimal learning environments. In: Gilman R, Heubner ES, Furlong MJ, szerkesztő. Handbook of Positive Psychology in Schools. New York: Routledge; 2009. o. 131–45. 

4.         Delle Fave A, Massimini F, Bassi M. Psychological Selection and Optimal Experience Across Cultures. Social Empowerment through Personal Growth. Delle Fave A, Massimini F, Bassi M, szerkesztő. New York: Springer; 2011. 369 o. 

5.         Massimini F, Carli M. The systematic assessment of flow in daily experience. In: Csikszentmihalyi M, Selega Csikszentmihalyi I, szerkesztő. Optimal experience: Psychological studies of flow in consciousness. New York: Cambridge University Press; 1988. o. 288–318. 

6.         Massimini F, Delle Fave A. Individual development in a bio-cultural perspective. Am Psychol. 2000;55:24–33. 

7.         Nakamura J, Csikszentmihalyi M. The concept of flow. In: Snyder CR, Lopez SJ, szerkesztő. Handbook of Positive Psychology. New York: Oxford University Press; 2002. o. 89–105. 

8.         Ullén F, de Manzano Ö, Theorell T, Harmat L. The Physiology of Effortless Attention: Correlates of State Flow and Flow Proneness. In: Bruya B, szerkesztő. Effortless Attention – A New Perspective in the Cognitive Science of Attention and Action. Cambridge, MA: The MIT Press; 2010. o. 205–18. 

9.         de Manzano Ö, Cervenka S, Jucaite A, Hellenäs O, Farde L, Ullén F. Individual differences in the proneness to have flow experiences are linked to dopamine D2-receptor availability in the dorsal striatum. NeuroImage. 2013;67:1–6. 

10.       Ullén F, de Manzano Ö, Almeida R, Magnusson PKE, Pedersen NL, Nakamura J, és mtsai. Proneness for psychological flow in everyday life: Associations with personality and intelligence. Personal Individ Differ. 2012;52(2):167–72. 

11.       Bakker AB. The work-related flow inventory: Construction and initial validation of the WOLF. J Vocat Behav. 2008. június;72(3):400–14. 

12.       Jackson SA. Flow: The mindful edge in sport and performing arts. InPsych. 2012;34(6):14–5. 

13.       Waters L. Using positive psychology interventions to strengthen family happiness: A family systems approach. J Posit Psychol. 2020;1–8. 

14.       Anić P, Tončić M. Orientations to Happiness, Subjective Well-being and Life Goals. Psihol Teme. 2013;22(1):135–53.