Miután Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, a belgrádi vezetés teljes politikai súlyával próbálta megakadályozni a folyamat lezárását. A szerb kormány által összeállított akcióterv magában foglalta nagyköveteik visszahívását a Koszovót független államként elismerő országokból, valamint a szerb belügyminisztérium letartóztatási parancsot bocsátott ki a koszovói függetlenségi mozgalom 3 vezéralakja, Fatmir Sejdiu, Jakup Krasniqi és Hashim Thaci ellen.
A függetlenség kikiáltása a szerb kormány mellett a Koszovó területén élő szerb lakosságot is érzékenyen érintette. A helyi szerb közösségek, valamint a közintézményekben és a rendőrség kötelékében dolgozó tagjaik megtagadták az engedelmességet a Pristinában megalakult központi kormányzatnak, emellett pedig fontos csomópontokat és átkelőhelyeket foglaltak el Koszovó szerb többségű északi területein. Az indulatok végül a Kosovska Mitrovicában található ENSZ-bíróság épületének szerbek tüntetők általi elfoglalásakor érték el tetőpontjukat. Az épületet megrohamozó szerb tüntetőket végül az ENSZ és a NATO erőinek támogatásával tudták visszaszorítani, és a művelet során egy ukrán rendőr életét vesztette.
A következő jelentősebb esemény 2011 júliusának végén történt, miután a koszovói rendőrség speciális egységei megkísérelték átvenni az ellenőrzést több szerb többségű területen található határátkelő felett. Az akcióra a koszovói kormány szerint a szerb kormányzat koszovói termékeket tiltó korlátozásai miatt volt szükséges. Az összetűzések során a koszovói szerbek farönkökből és törmelékekből emelt torlaszokkal zárták el a két ország közötti határátkelőket. A többhónapos konfliktusban több alkalommal fordult elő lövésváltás a felek között, és a KFOR-nak is több alkalommal kellett tömegoszlató műveleteket végrehajtania. Az események következtében a nemzetközi szereplők – kiemelten az Európai Unió és az Egyesült Államok – a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának szükségessége mellett foglaltak állást. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének vezetése mellett folytatott tárgyalások eredményeképp írták alá Szerbia és Koszovó miniszterelnökei a Brüsszeli Egyezményt 2013-ban. Bár Szerbia az Egyezmény megkötése után sem ismeri el Koszovót önálló országként, a kapcsolatok érdemben normalizálódtak.
Bár 2013 alapvető fordulópontot hozott a két ország kapcsolatában, az elmúlt időszakban is akadt konfliktus. 2019-ben a koszovói ügyészség döntését követően az ország speciális rendőri egységei egy, az egész országra kiterjedő akció keretében 9 koszovói szerb rendőrt tartóztattak le az ország szerb többségű területein. A koszovói kormány és a KFOR a műveletet a szervezett bűnözés elleni harc részének minősítették, ám a koszovói szerbek érdekeit képviselő Szerb Lista és Aleksandar Vucic szerb elnök azonnal elítélték az eseményeket. A Szerb Lista politikusai a koszovói rendőri erők azonnali kivonását követelték, Vucic elnök pedig készenlétbe helyezte a szerb hadsereget és a rendőrség különleges alakulatait. A helyzet eszkalációját az Európai Unió közbelépése gátolta meg.
Az idei konfliktus kirobbanásában kiemelt szerepet játszott a rendszámtáblák kérdése. Szerbia egészen 2011-ig szerb rendszámtáblákat biztosított a Koszovó területén élő szerb kisebbségeknek, a koszovói rendszámtáblákat pedig büntetéssel sújtotta Szerbia területén. A tarthatatlan helyzetnek akkor egy kétoldalú egyezmény vetett véget, amely 2016-os megújítása után 2021. szeptember 14-ig volt hatályban. Azonban az egyezmény lejártát követően a koszovói kormány döntése szerint a szerb rendszámmal rendelkező sofőröknek el kellett távolítaniuk a rendszámot járműveikről, és 5 euró ellenében egy 30 napig érvényes ideiglenes koszovói rendszámot kellett vásárolniuk.
A szerbiai napilapok adatai szerint a döntés összesen 9 500 járművet érintett volna hátrányosan, amire válaszul jelentős tiltakozások kezdődtek Koszovó szerb többségű északi területein. A tüntetők kisvártatva gépkocsikkal blokád alá vontak két fontos határátkelőt, Brnjakot és Jarinjét. Az Albin Kurti vezette koszovói kormány reakcióként újra az ország szerb többségű területére küldte a koszovói rendőrség különleges egységét. Kezdetben a koszovói kormány egymás rendszámtábláinak kölcsönös elismerését javasolta, valamint kijelentette, hogy egyik államnak sem áll érdekében az eszkaláció, ám a problémát nem sikerült gyorsan megoldani.
Albin Kurti miniszterelnök az Observernek adott interjúban elismerte, hogy erős reakcióra számítottak szerb részről, azonban harckocsik és vadászgépek bevetésére egyáltalán nem. Kurti szerint a belgrádi vezetés és Vucic továbbra sem tett le az elvesztett területek visszaszerzéséről. A szerb elnök válaszul kijelentette, nem fogja engedni Szerbia és a szerbek megalázását, Stefanovic védelmi miniszter pedig kiemelte, bármikor készek megvédeni a szerb népet.
A szerb elnök a közösségi médiában közzétett videóüzenetében a barikádok fenntartását kérte a tüntetőktől, valamint kijelentette, hogy ha a NATO 24 órán belül nem válaszol a koszovói szerbeket érő fenyegetésekre, akkor a szerb kormány fog reagálni a szükséges eszközök bevetésével. A bejelentést követően a KFOR növelte a Koszovó szerb többségű területein szolgálatot teljesítő erőinek a számát, valamint felajánlotta, hogy átveszi a két ország közötti határátkelőhelyekkel kapcsolatos feladatokat, ám a felajánlást a koszovói szerbeket képviselő Szerb Lista politikusai elutasították.
Az események további eszkalációjától tartva a nemzetközi közösségnek sikerült Brüsszelben asztalhoz ültetnie a feleket. Az újonnan megkötött egyezmény értelmében a rendszámtáblák problémás részeit mindkét országban matricával takarják majd el a határátlépést követően. Az átmeneti megoldás mellett a diplomaták a két ország szakértőiből álló munkacsoport létrehozásáról döntöttek, amelynek 6 hónapon belül az EU sztenderdeknek megfelelő megoldást kell találnia a problémára. A feszültségek enyhítése érdekében mindkét ország visszavonja különleges egységeit a határ mellől, melynek őrzését két hétre a KFOR erői veszik át.
A rendszámtáblákhoz kapcsolódó problémák átmeneti megoldása után azonban nem következett be a várt javulás. Ennek első bizonyítékaként október 1-jén a mitrovicai ügyészség vádat emelt 11 albán etnikumú személy ellen, akiket 11 szerb etnikumú személy megtámadásával vádolnak. Nem sokkal később sor került a következő nagyobb összetűzésre Mitrovicában. Egy rendőrségi akció erőszakos tüntetésekhez vezetett, amelyek következtében 6 rendőr és egy tüntető szorult kórházi kezelésre. A rendőrök a művelet során 8 személyt tartóztattak le és további 10 letartóztatási parancsot adtak ki. A fellépés nemcsak a szerb kormány és a koszovói szerbek tiltakozását váltotta ki, de az Európai Unió is kritikával illette, az USA pedig a nyugalom fenntartásának fontosságát hangsúlyozta.
Szerbia és Koszovó konfliktusa a két ország polgárai mellett komoly kihatással van a balkáni régió egészére mind a regionális politika, mind pedig a térség európai integrációjának szempontjából. A konfliktussal kapcsolatban mindkét fél igyekezett saját narratíváját kihangsúlyozni. Vjosa Osmani koszovói elnök szerint Szerbia agresszív magatartása mögött Oroszország támogatása húzódik meg, Albin Kurti miniszterelnök szerint pedig Szerbia alapvető célja Koszovó destabilizálása. A belgrádi vezetés és a Szerb Lista képviselői pedig a koszovói közintézmények figyelmen kívül hagyására szólítottak fel, amennyiben nem valósul meg a 2013-as Brüsszeli Egyezményben lefektetett Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége.
A konfliktussal kapcsolatban az Európai Unió mellett több alkalommal foglalt állást az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is. Oroszország Koszovó akcióit egyértelműen provokatívnak minősítette, Maria Zakharova külügyi szóvivő pedig a koszovói biztonsági erők mellett a KFOR erőit és az EU missziót is csapataik visszavonására szólította fel. Az USA esetében pedig folytatódni látszik a Donald Trump elnök alatt megjelenő erősebb fókusz a térség folyamataira. A rendszámtáblák ügyét normalizáló brüsszeli tárgyaláson részt vett Gabriel Escobar, a State Department Nyugat-Balkánért felelős helyettes államtitkára is. A megnövekedett amerikai érdeklődést jelzi az is, hogy Joe Biden elnök hivatali idejének lejárta előtt visszahívta a belgrádi nagykövetét, és a helyére Christopher Hill karrierdiplomatát, korábbi koszovói különmegbízottat nevezte ki.
