2010 utolsó negyedéves adatai alapján piaci érték szerint a világ legnagyobb vállalkozása az Exxon Mobil volt. Őt követte a kínai szintén olajipari óriás, a PetroChina. Az elsők között szerepelt még az olaj, gáz és fém kitermeléssel foglalkozó angol-ausztrál BHP Billiton, a brazil olajipari óriás, a Petrobras, illetve a holland Royal Dutch Shell. A „digitális szektorban” érdekelt vállalkozások közül elsőként a lista harmadik helyén szerepelt az Apple, illetve az ötödik helyen a Microsoft. A listán kaptak helyet továbbá bankok is, például az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), illetve a China Construction Bank. A tizedik helyen a svájci élelmiszeripari vállalat, a Nestlé állt.
A fenti pillanatkép mindössze 10 év alatt jelentősen átalakult a digitális ipari forradalomnak köszönhetően. 2021 végi adatok alapján jelenleg a világ legnagyobb vállalkozásai piaci érték alapján döntő többségben a digitális szektorban tevékenykednek. Az első helyen az Apple állt, melyet a Saudi Aramco kivételével a digitális világban érdekelt vállalatok követtek: a Microsoft, az Amazon, a Google anyavállalata, az Alphabet, valamint a Facebook (azaz most már Meta). Az amerikai tech óriások mellett a lista első tíz helyezettje között szerepelt továbbá a kínai digitális piacteret üzemeltető Alibaba és a szintén kínai Tencent.
Jól látható tehát, hogy a korábbi olajipari óriások, a bankok, valamint egyéb tradicionális transznacionális vállalatok mellett, illetve helyett jelenleg egyre inkább a digitális szektoré a vezető szerep a világban. Ezt a tendenciát pedig a koronavírus-világjárvány csak tovább erősítette. A fogyasztók és vállalkozások korábban soha nem látott gyorsasággal váltottak a digitális szolgáltatások igénybevételére az élet számos területén, a bevásárlástól a munkaügyek intézésén keresztül az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéig bezárólag.
Tendencia továbbá, hogy a fent említett vállalkozások egyre több üzletágban tevékenykednek, egyre több különböző terméket, illetve szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek. Például a Google, amely internetes kereső szolgáltatásával vált elsősorban ismertté, ma már számos platformot üzemeltet a video streaming-től kezdve az internet böngészésen át a térkép szolgáltatáson keresztül az Android mobil operációs rendszerig bezárólag. Továbbá anyavállalata, az Alphabet számos egyéb iparágban van jelen, például az egészségügyben, illetve a mesterséges intelligencia és az önvezető autók fejlesztésében is érdekelt. A Google, vagyis az Alphabet tehát a ma létező egyik legnagyobb vállalati ökoszisztéma lett.
Ő maga is kereskedelmi tevékenységet folytat, saját márkás termékeit maga is értékesíti és saját kiszállítási és logisztikai üzletágat üzemeltet. Ezen felül marketing platformként is üzemel, hitel-, és fizetési szolgáltatást is nyújt. Továbbá könyvkiadóként, filmgyártóként, divat-, illetve hardver fejlesztőként is jelen van. Az Amazon Web Services felhő alapú platformján keresztül többek között számítási kapacitás-, illetve tárhely szolgáltatást is nyújt.
A Meta (Facebook) sem pusztán egy „egyszerű” közösségi média platform, már online piactérként is funkcionál. Korábbi nagy vállalatfelvásárlásai, így a népszerű üzenetküldő szolgáltatást nyújtó WhatsApp, illetve az Instagram képmegosztó alkalmazás megvásárlása is nagy visszhangot kapott. Nemrég pedig virtuális valóságban létrejövő közösségi platform bevezetését jelentette be és a világ leggyorsabb szuperszámítógépe fejlesztésén dolgozik. A tervek szerint a mesterséges intelligencia alapú szuperszámítógép lehetővé teszi majd az ún. virtuális avatarokon keresztüli személyes kapcsolattartást, játékot, valamint üzleti projektekben történő részvételt.
Láthatjuk, hogy az említett vállalkozások tevékenysége egyre több piacra és iparágra terjed ki. Az ilyen vállalati ökoszisztémák pedig immáron különböző termékek és szolgáltatások széles választékát kínálják vásárlóik számára és ezáltal az emberek életének egyre nagyobb részét befolyásolják.
A több üzletágban tevékenykedő vállalati ökoszisztémák megjelenése számos előnnyel bír. Az említett vállalkozások például nagy mértékben hozzájárulnak az innovációhoz. Óriási befektetéseik révén új vállalkozásokat hoznak létre, illetve teljes iparágakat alakítanak át. Megjelenésük az üzleti partnerekszámára is kedvező, kézzelfogható előnyökkel bír. A digitális piacterek többek között lehetőséget adnak a kis- és középvállalkozások számára a nemzetközi piacokhoz való gyors és eredményes hozzáféréshez. Hozzájárulnak továbbá a tranzakciós és forgalmazási költségek csökkentéséhez. Nem kell tehát ma már egy az egész világra kiterjedő viszonteladói rendszert kialakítani.
A fogyasztók nagy része számára is egyértelműen pozitív hatással bír, hogy bárhonnan könnyedén hozzáférhetnek új innovatív termékekhez, valamint egyre több terméket és szolgáltatást érhetnek el egy helyen. Gondoljunk például arra, hogy ma egy repülőjegy megvásárlásakor ugyanazon az oldalon könnyedén autót is bérelhetünk, szállást foglalhatunk, illetve utasbiztosítást is köthetünk. A különböző interneten elérhető összehasonlító szolgáltatások révén a vásárlók a korábbi lehetőségeknél könnyebben választhatják ki a számukra legkedvezőbb termékeket vagy szolgáltatásokat. Az interneten ma elérhető különböző ár-összehasonlító szolgáltatások használatával pedig könnyedén ellenőrizhetjük, hogy a kiválasztott termékeket hol és milyen feltételek mellett nyújtják a különböző piaci szereplők.
A fenti előnyök ellenére azonban konszenzus látszik kialakulni azon a téren is, hogy ezen vállalkozások bizonyos magatartása a gazdaságra hátrányos hatással lehet. A méretükből, illetve piaci befolyásukból adódóan korlátozhatják a versenyt, kizárhatják versenytársaikat és ezáltal károsíthatják a fogyasztói jólétet és visszafoghatják az innovációt. Problémát jelenhet a versenytársak és a fogyasztók adataihoz való hozzáférés és azok saját célra történő felhasználása is. Üzletpolitikájukban ez gyakran úgy nyilvánul meg, hogy szolgáltatásaikat, legalábbis bizonyos felhasználói csoportok részére, ingyenesen nyújtják. A felhasználók tulajdonképpen adataikkal, illetve azzal „fizetnek”, hogy figyelmüket a platformra, valamint a platform által közvetített reklám szolgáltatásokra fordítják. A felhasználók tevékenységének monitorozása révén pedig a cégek a korábbi hirdetési módszereknél hatékonyabban tudnak személyre szabott hirdetési szolgáltatásokat nyújtani üzletfeleik részére és ezáltal óriási profitra tehetnek szert.
