Menekítik az orosz diplomatákat Ukrajnából. Menekítik az amerikai diplomatákat Ukrajnából. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője szerint Oroszország támadásra készül. A Fehér Ház szerint Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát. Ilyen és ehhez hasonló hírek keringenek a sajtóban tavaly novembertől, amióta orosz csapatok jelentek meg az ukrán határ közelében. Az amerikai és más nyugati sajtóorgánumok folyamatosan keltik a feszültséget, ugyanakkor az agresszív orosz követelőzés a NATO-val szemben erősen gyengíti a Kreml cáfolatait.
Az ukrajnai válság kapcsán egyre többen aggódnak, hogy Románia is belekeveredhet az esetleges harci cselekményekbe. Bukarestben Iohannis elnök január 26-ára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, melynek napirendjén egy esetleges konfliktus Romániára gyakorolt hatásának vizsgálata szerepelt. Vasile Dîncu védelmi miniszter szerint bármi is történik, annak minden bizonnyal láncreakcióhoz hasonló következményei lesznek a térség biztonságára nézve, de szó sincs arról, hogy katonákat vagy felszerelést küldjenek Ukrajnába. A NATO működési szabályzata is leszögezi, hogy az Észak-atlanti szövetség csak abban az esetben vethet be csapatokat, ha valamelyik tagországát fenyegetik. Ukrajna pedig nem tagja a szervezetnek – magyarázta a miniszter. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy behívjuk a tartalékosokat – tette hozzá.
A 2017-ben alapított, a Román Akadémia égisze alatt működő, a román titkosszolgálatokhoz több szálon kötődőInformációs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) alapítója, Dan Dungaciu professzor hosszú elemzést írt a kialakult helyzetről. Szerinte nem lesz orosz invázió Ukrajnában, mert nem is ez a cél. A kockázatot nem egy esetleges hagyományos háború, hanem a küszöbön álló konfliktus gondolata által vezérelt tárgyalások jelentik, amelyek legalább egy generációra átrajzolják a régiót és annak stratégiai kontextusát. A diplomácia hatékonyan helyettesíti a háborút. Dungaciu az ukrán krízist inkább amerikai belpolitikai válságnak látja, mivel egy nemlétező problémát fognak megoldani, de ezzel a Biden-adminisztráció népszerűsége növekedni fog. Valódi hosszútávú megoldást az oroszok számára – , meglátása szerint –, Ukrajna és Moldova föderalizációja jelentené, ahol a szeparatista régiók is egyenlő rangot kapnának a többi területtel.
A föderalizáció után ezek az államok már nem támaszthatnak igényt a NATO- vagy EU-csatlakozásra, mert az új alkotmányos felépítésüknek köszönhetően, minden régióknak vétójoga lenne. Szerinte ez fog történni, tárgyalóasztalnál megegyezik a két nagyhatalom és nem lesz semmilyen háború. Dungaciu ugyanakkor tart attól, hogy Moldova helyzete is hasonlóan fog alakulni. Jelnek tekinti, hogy január 19-én tette le az esküjét a miniszterelnök- helyettes, akinek a feladatai közé tartoznak a Transznisztriával folytatott tárgyalások. Szerinte azt gondolni, hogy Moldova kimarad az amerikai-orosz tárgyalások témái közül naiv és veszélyes. Romániának aktívnak kell lennie a külpolitikai porondon, mivel a Moldovai Köztársaság helyzete prioritás a román külügy számára.
A fentebb bemutatott elemzés az egyetlen, amely kritikusan kezeli a kialakult helyzetet. A többi román sajtóban megjelenő hír változtatás nélkül átveszi a nyugati narratívát. Cristian Pirvulescu román politológus szerint Oroszország kétségtelenül megindítja Ukrajna elleni támadását, a kérdés az, hogy mennyire fog behatolni az ország területére. Lehetséges, hogy az offenzíva három irányból érkezik, amelyből egy út Fehéroroszországon és egy a Dnyeszter Menti Köztársaságon fog keresztülvezetni. Szerinte Putyin évek óta készíti elő ezt a támadást, és a hibrid hadviselés minden eszközét fel fogja használni az EU és a NATO egységességének megosztására. Ez a szakértő is félti Moldovát, szerinte a Transztrisztriában állomásozó orosz egységek is meg fogják támadni Ukrajnát, így de facto Moldova is része lesz az agressziónak.
Egy másik elemzés szerint Ukrajna és Románia jó viszonyt ápol egymással, de mégsem felhőtlen a kettejük viszonya. Ennek az a 2009-es Hágai Nemzetközi Bírósági döntés az oka, melyben a kőolajban és földgázban gazdag fekete-tengeri Kígyók Szigetét Romániának ítélték. Az ukrán fél részéről a sértődés érthető is lehet, mivel a sziget kontinentális talapzatával együtt 10 millió tonna kőolajat, illetve 100 milliárd köbméter földgázt rejt, valamint egy stratégiai fontosságú ukrán katonai támaszpont is működött itt.
Több cikk is megemlíti, hogy Orbán Viktor február elseji moszkvai látogatása szembe megy az európai egységgel. Van olyan szakértő is, aki a félmilliós ukrajnai román kisebbség sorsa miatt aggódik, de Románia biztonságpolitikai okokból nem áll ki az ukrajnai románok mellett, mivel
Egy a New York Times-ra hivatkozó írás szerint Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában is több amerikai bázis fog létesülni a közeljövőben, és az ott szolgáló katonáknak a feladata Ukrajna megsegítése lesz egy orosz agresszió esetén. De nem csak a Pentagon küld csapatokat, hanem a CIA is, a fedett műveletek, kibertámogatás és a hírszerzés biztosítására. A tervek között szerepel ukrán harcosok kiképzése is ezekben a NATO tagállamokban.
Kijelenthető tehát, hogy a román elemzők és a sajtó nagy része egy az egyben átveszi a nyugati narratívát, mivel minden fórumon támogatásáról akarja biztosítani az Egyesült Államokat. Ha valóban harcok kezdődnének a régióban, annak Transznisztria bizonyára részese lenne és ez közvetlenül sértené a román stratégiai érdekeket.
