A modern Szingapúr története 1819-ban kezdődött, amikor a brit Sir Stamford Raffles a Brit-Kelet Indiai Társaság kereskedelmi kikötőjének nevezte ki a szigetet, a johori szultánnal való megállapodás után. Szingapúr stratégiai jelentőségű helyen található, a Malaka-szoros közelében, ami lehetővé tette az európai hajósoknak, hogy elérjék és kereskedjenek Kínával. A britek megnyitották Szingapúr kikötőjét mindenkinek, így sok kereskedő érkezett, a fűszerkereskedelem központjává téve a települést. A nyitottság a mai napig megmaradt, Szingapúr az első a 2022-es Index of Economic Freedom összehasonlítása alapján. A város kezdetben leginkább gumi és ón exportjával foglalkozott, illetve egyre több kereskedelmi hajó érkezett a kikötőjébe. A kis sziget természeti erőforrásokban szegény, ám a kereskedelmi nyitás pozitív hatásaként növekedett a jólét.
A második világháború alatt Szingapúr japán megszállás alá került 1942 és 1945 között, ezalatt az időszak alatt Syonan-to (“Dél Fénye”) volt a város neve. A britek hírneve sérült Délkelet-Ázsiában, hiszen nem tudtak katonai védelmet nyújtani az itteni területeiknek. A korábbi gyarmatok fokozatosan elnyerték a függetlenségüket ahogy a nemzeti érzések felerősödtek Ázsia-szerte és nem övezte a briteket a korábbi tisztelet. Ám Szingapúr továbbra is kritikus fontosságú volt Nagy-Britanniának gazdasági és katonai szempontból, így 1946 után külön gyarmatként működött tovább.
Lee Kuan Yew, a szingapúri csoda megálmodója
Az első miniszterelnöke, az 1959-től hivatalban lévő Lee Kuan Yew szerepe hatalmas volt az ország fejlődésében, mind társadalmi, oktatási és gazdasági tekintetben. 1963-ban Szingapúr csatlakozott a Maláj Államszövetséghez, majd etnikai különbségek okán 1965-től teljesen független államként folytatta az útját. Egy olyan állam épült, ahol megvalósult az egyenlő bánásmód etnikai hovatartozástól függetlenül. A többségi társadalmat kínai, maláj és indiai lakosok alkotják, ennek megfelelően a lingua franca angol mellett a kínai, maláj és tamil is hivatalos nyelv.
A kormány intézményeket hozott létre, amelyek hosszú távon támogatták a gazdasági fejlődést, jogállamiságot, hatékony kormányzást, a korrupció alacsonyan tartását és stabilitást. Az előnyeit kihasználva és tudatos, hosszútávú stratégiával az ország az elmúlt 60 évben hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül, a ‘harmadik világból’ a legfejlettebb országok közé jutott el.
Felismerve az ország erőforráshiányát és egyben földrajzilag stratégiai helyzetét, a gazdaság átstrukturálása vette kezdetéta ’60-as évektől. Az importhelyettesítő, alacsony hozzáadott értékű termékektől indulva a gazdasági szerkezet többlépéses, fokozatos átalakítása eredményeként ma nagyon magas hozzáadott értékű tevékenységek vannak a fókuszban, mint a biotechnológia, gyógyszeripar vagy az űrtechnológia. Ez részben annak köszönhető, hogy az oktatásra különösen nagy hangsúlyt fektet a kormány és a társadalom, a helyi egyetemek a világ élvonalába tartoznak. Illetve, a Global Talent Competitiveness Index második helyén végző ország vonzza a tehetséges munkavállalókat, kutatókat kedvező feltételeket teremtve számukra támogatásokkal, modern laboratóriumokkal, felszerelésekkel.
Globális vezető pozíció
Ahogy Raffles is felismerte, Szingapúr földrajzilag stratégiai helyen van az Európa és Kína közötti tengeri kereskedelmi útvonalon. A kikötője a világ egyik legnagyobb szállítmányozási, logisztikai és tengeri kereskedelmi központjává vált. Az importnak és exportnak kiemelten nagy szerepe van, 2019-ben $1028 milliárd értékű volt a teljes forgalom. A legfontosabb kereskedelmi partner Kína és az Amerikai Egyesült Államok. Az partok mentén történő olajkitermelés és értékesítés is jelentősen hozzájárult az ország fellendüléséhez. A fejlesztési stratégia középpontjában állt a multinacionális cégek számára vonzó környezet kialakítása és a közvetlen külföldi befektetések (Foreign Direct Investment) ösztönzése. Ennek sikerességét mutatja, hogy számos nagyvállalat, például a Bosch, Philips, Unilever, Sony regionális központja az ‘oroszlán városban’ található.
Szingapúr vonzó, hiszen számos előnyt biztosít és ösztönzi a privát szféra vállalatait. A város gazdasági nyitottsága, a kedvező adókörnyezet és elérhető adókedvezmények vonzzák a befektetést. Emellett különösen kedvező a Kínához, a világ egyik legnagyobb piacához való közelség, a politikai stabilitás, árfolyamstabilitás és alacsony korrupció. A szellemi tulajdon védelme kimagaslóan fontos, ami a kutatóknak, nem csak a cégeknek fontos tényező. A sziget kiváló infrastruktúrával, modern kutató intézményekkel és erős jogállamisággal rendelkezik, illetve a világ egyik vezető pénzügyi központja is itt kap helyet, ami szintén hozzájárul a prosperitás növekedéséhez. A vásárlóerő paritáson mért GDP egy főre vetített értéke a világon ma az elsők között szerepel.
A szingapúri csodaként is emlegetett példátlan sebességű fejlődés végrehajtásához egy erős vezető hosszútávú víziója adta meg a kiindulópontot. A szegény ország az oktatás, gazdasági nyitottság, kompetens vezetés és stabilitás eredményeként sok európai országnál magasabb fejlettségi szintre jutott el számos tekintetben. Ennek ára viszont a nagyobb mértékű munkahelyi stressz, a hosszú munkaórák és a civil szabadságok alacsonyabb mértéke a Freedom House összehasonlítása alapján. A férfi állampolgároknak kötelező a katonaság, a tüntetések illegálisak erre való felhatalmazás nélkül és a kötelező megtakarítások elrendelése csak néhány példa, ám e döntések mögött is racionalitás áll.
Merre tovább?
Az erős gazdasági és piaci alapú működés kifizetődő stratégia volt Szingapúr számára és a város felkészült, hogy megtartsa pozícióját a világ élvonalában a negyedik ipari forradalom alatt is. A technológiai fejlesztésekre koncentrál és az innovációt a mindennapi életbe integrálja a Smart Nation kezdeményezés; a Research, Innovation and Enterprise 2025 terv pedig tovább erősíti a tudomány és technológia szerepét, amely az ország jelenlegi és jövőbeli sikerének is alapvető pillére.
Szingapúr története és fejlődés kiváló példája annak, hogy megfelelő stratégiával, az erősségekre támaszkodva, az oktatásba és kutatásba befektetve, a világgazdaság integrált tagjaként mekkora sikert és életszínvonal növekedést érhet el egy ország. Természetesen ebben a körülmények is szerepet játszottak, ám rengeteg proaktív erőfeszítésre is szükség volt az eredményekhez, amely a jövőben is kritikus eleme lesz az előkelő pozíció megtartásának.
