Ahogy arról korábbi elemzésekben írtunk piaci érték alapján jelenleg a világ legnagyobb vállalkozásai elsősorban a digitális szektorban érdekeltek. A világ tíz legnagyobb vállalkozása közül nyolc nem csupán a digitális szektorban tevékenykedik, hanem egyúttal platformnak is minősül. Platformnak olyan vállalkozásokat tekintünk, amelyek különböző felhasználói csoportokat kapcsolnak össze és közöttük interakciókat vagy tranzakciók megkötését segítik elő. Ilyen például az Instagram, a Twitter vagy a Facebook, melyek többek között a felhasználók közötti kommunikációt segítik elő. De a játékfejlesztőket és játékosokat összekötő Play Station-t szintén platformként tartják nyilván. Platformnak minősülnek továbbá a különböző digitális piacterek, így például az Amazon vagy az EMAG is, amelyek eladókat és vevőket kötnek össze. Mások, mint például az Árukereső vagy a Tripadvisor különböző termékek vagy szolgáltatások összehasonlítását teszik lehetővé. De a különböző operációs rendszerek, így az Apple IOS vagy a Microsoft Windows is, illetve az autó-megosztó szolgáltatások is platformok.

Ezen sorok olvasása közben joggal merülhet fel bennünk, hogy nincsen ebben semmi új dolog. És valóban, ez a jelenség nem korlátozódik kizárólag a digitális világra. Platformként tekinthetünk egy plázára, egy piacra, illetve újságra is. Az előbbiek eladók és vevők közötti potenciális tranzakciókat segítenek elő, míg az utóbbi az olvasók és hirdetők között közvetít. A tradicionális gazdasággal ellentétben, azonban a digitális gazdaság a platformokon alapul. Ezek a platformok viszont felépítésüket, üzleti modelljüket, illetve az általuk nyújtott termékeket vagy szolgáltatásokat tekintve is rendkívül sokszínűek. Mégis vannak bizonyos közös sajátosságaik, amelyek a siker zálogának bizonyulnak.

Hogyan lehetséges ez? Hogyan váltották fel a digitális platformok mindössze körülbelül egy évtized leforgása alatt a tradicionális transznacionális vállalatok vezető szerepét? A válasz a digitális gazdaságra jellemző sajátosságokban keresendő.

A digitális gazdaságnak alapvetően három olyan jellegzetessége van, amely a platformok megjelenésére és gyors térnyerésére hatással volt. Ez a digitális gazdaságra jellemző kiemelkedően nagy megtérülési arányok, a hálózati hatások, és az adatok kiemelkedő jelentősége.

Kiemelkedően nagy megtérülési arányok

A kiemelkedően nagy megtérülési arányok, így a méretgazdaságosságból, illetve a választékgazdaságosságból fakadó előnyök a tradicionális ágazatokra is jellemzőek. Ezek a jelenségek azonban a digitális gazdasági környezetben nagyságrendekkel nagyobbak. A méretgazdaságosság alatt azt értjük, hogy a különböző termékek, illetve szolgáltatások átlagos termelési, illetve forgalmazási költsége az eladások számának növekedésével csökken. A digitális piacokra jellemző tulajdonság, hogy az azokon felmerülő állandó, fix költségek rendkívül magasak, ezáltal az internetes piacokra való belépés költséges. Ezzel szemben, azonban a belépést követően a változó költségek rendkívül alacsonyak. Gondoljunk például arra, hogy minden papír alapú könyv értékesítése során felmerülnek gyártási, illetve szállítási költségek. Ezzel ellentétben egy e-könyv egyszeri megalkotását követően szinte zéró költséggel értékesíthető bármekkora olvasói közönség számára a világ bármely pontján.

A digitális gazdaságra egy másik sajátossága a választékgazdaságosság kiemelkedő szerepe. Ez alatt azt értjük, hogy egy adott termékcsoport előállítása ugyanazon vállalkozás által olcsóbb, mintha azokat különböző piaci szereplők állítanák elő. A választékgazdaságosság révén a termékek előállításának, illetve a szolgáltatások nyújtásának fix költségei különböző termékek között is megoszlanak és ezáltal javítják a vállalkozás versenyképességét. Például egy olyan vállalkozás, amely okostelefonokat gyárt könnyebben kiterjesztheti tevékenységét más hasonló okos eszközök, például táblagépek vagy okosórák gyártására is.

Hálózati hatások

A digitális gazdaságra egyaránt jellemzőek az úgynevezett hálózati hatások. Hálózati hatásnak nevezzük, az egymással kapcsolatban álló termékek vagy szolgáltatások egymásra való kölcsönös hatása révén megmutatkozó gazdasági hatásokat. Ez azt jelenti, hogy egy platform felhasználói létszámának növekedése a platform értékét exponenciálisan növeli. Ezek a hálózati hatások egyrészt lehetnek pozitívak, amely alatt azt értjük, hogy egy szolgáltatás felhasználó számának növekedésével a szolgáltatás minőségileg jobbá tud válni. Például minél több felhasználó használja a Google keresőmotorját, az annál pontosabb keresési eredményeket fog tudni adni. Ezek a hálózati hatások egyrészről lehetnek közvetlenek. Azaz, a felhasználók számának növekedése ugyanazon felhasználói csoport tagjai számára pozitív hatással bírnak. Például, egy üzenetküldő alkalmazás esetében a felhasználói létszám növekedésével a résztvevők egyre több felhasználóval tarthatják a platform révén a kapcsolatot.

A hálózati hatások lehetnek továbbá közvetettek. Közvetett hálózati hatásoknak azt a jelenséget nevezzük, amikor a platformon jelen levő egyes különböző felhasználói csoportok létszámának növekedése pozitív hatással van egy másik felhasználói csoportra. Így például egy alkalmazás felhasználói létszámának növekedése pozitív hatással van a platform egy más felhasználói csoportjára nézve: az azon hirdetni kívánó üzletfelek részére. Vagy például egy operációs rendszer felhasználóinak számának növekedése több alkalmazásfejlesztőt vonz az adott platformra.

Ez fordítva ugyanúgy igaz, minél több alkalmazásfejlesztő van jelen és ezáltal minél több alkalmazás érhető el egy platformon, az annál több felhasználót vonz az adott platformra.

Az adatok kiemelt jelentősége

Az adatok kiemelkedő szerepe a digitális gazdaság talán egyik legalapvetőbb tulajdonsága. Az internet fejlődése korábban soha nem látott mennyiségű adat gyűjtését, tárolását és felhasználását teszi lehetővé. Az online platformok üzleti modellje és működése tulajdonképpen az adatokkal való gazdálkodásra épül. Az adatok rendelkezésére állása és gépi tanulási algoritmusoknak való alávetése a digitális gazdaság szereplő számára minden korábbinál pontosabb képet ad a felhasználói viselkedésről. Ez pedig üzletileg hasznosítható információ, amely lehetőséget ad a nagy piaci szereplők számára termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésére és új piacokra történő belépésre. Ez a versenyjog által korábban kevésbé figyelembe vett versenyképességi tulajdonságot, illetve piacra lépési korlátot jelent a vállalkozások számára és versenyelőnyhöz juttatja a nagy adatgyűjtési, tárolási és feldolgozási képességekkel rendelkező vállalkozásokat.

A digitális piacok és a digitális platformok azonban nem rendelkeznek egyetlen olyan különleges sajátossággal sem, amely önmagában megkülönböztetné őket a tradicionális ágazatoktól. Sajátosságukat sokkal inkább több együttesen fennálló tényező adja. Ezek közül az egyik legfontosabb sajátosság az erős hálózati hatások. Mint említettük a digitális gazdaságra jellemzőek a kiemelkedően nagy megtérülési arányok. Az óriási fix- és a minimális változó költségek, az alacsony forgalmazási költségek és a piacok sok esetben globális földrajzi kiterjedése kiemelkedően nagy méret- és választékgazdaságossághoz vezet. Illetve, ahogy arról már korábban is írtunk az adatok kiemelkedő szerepe is kulcsfontosságú. Ezek a sajátosságok pedig az internet fejlődésével, illetve a digitalizáció előretörésével a ma még döntően offline termékek „okos” termékké válása révén alapjaiban fogják átalakítani a most még nem digitális világ nagy részét is.

A fenti jellegzetességek folytán egyre inkább megdőlni látszanak azok a korai közgazdasági elméletek, melyek szerint az internet révén a piacok minden korábbinál versenyképesebbek lesznek, illetve azokon tökéletes verseny fog kialakulni. Láthatjuk, hogy a digitális piacokon jelen levő szereplők jelentős piaci erővel rendelkeznek, amelyet relatíve hosszú időn át sikerült megőrizniük. Ennek révén a legtöbb internet vezérelt piac, erősen koncentrálttá vált, azokat néhány szereplő vagy adott esetben egyetlen piaci szereplő dominálja. Ezen tényezők együttes fennállása miatt a digitális piacok hajlamosak a „bukásra” és azokon könnyedén alakulhat ki magas piaci koncentráció. Ennek révén a digitális piacokra jellemző, hogy a piacokon folyó verseny helyett a piacokért való versenyre helyeződik át a hangsúly.

A digitális gazdaság részben ezen sajátosságaiból adódó gazdasági és egyéb társadalmi problémákra kívánnak reflektálni az uniós digitális szolgáltatásokról és digitális piacokról szóló jogszabályok is. Az új szabályok, amelyekről az uniós társjogalkotók nemrég állapodtak meg új fejezetet nyitnak az online szolgáltatók és a legnagyobb digitális platformok működésének felügyeletében. Ez pedig radikális változást fog hozni a digitális óriások és a felhasználók mindennapi életében.