Ma Szingapúr gazdasága a világon a leginnovatívabbak között szerepel a Global Innovation Index 2021 alapján, amely nem kis mértékben köszönhető a szabályozási és üzleti környezetnek, valamint a felsőoktatásnak.  A kis országban számos magántőke és kockázati tőke befektető cég, valamint úgynevezett inkubátor és accelerator szervezet és egyéb start-up közösség található. Az elmúlt 20 év hatalmas változásokat hozott a Szingapúrban, ahol szinte nulláról felépült egy aktív innovációs és start-up ökoszisztéma.

Ahogy az ország elmozdult a munkaintenzív, alacsony hozzáadott értékű gazdasági tevekénységektől az értékteremtés irányába, egyre fontosabbá vált a produktivitás, amely növelése a prosperitás szintjét egyre feljebb emelte. A hatékonyság fokozása innovatív, új, kreatív megoldásokon keresztül vált lehetségessé, amely például kutatások eredményeként jöhet létre.

Az eredmények kereskedelmi hasznosításának egy viszonylag gyors módja pedig egy kis, rugalmas, gyorsan mozgó cég, egy start-up létrehozása.

2014-ben egy gazdasági átstrukturálás vette kezdetéta a szigeten, amelynek fő céljai közé tartozott az innovatív képességek javírása és a kutatás-fejlesztés piacosításának elősegítése tartozott. Több kormányzati ösztönző program jött létre az innováció elősegítésére, támogatások, adókedvezmények formájában. A helyi kezdeményezések lehetővé tettek bizonyos mértékű diverzifikációt a közvetlen külföldi befektetésektől és új ötletekkel modernizáltak egyes iparágakat. Elsőként tehát állami kezdeményezések hatására indult el a start-up ökoszisztéma építése és a mai napig is megmaradt a kormány aktív szerep, amit például a nagyszámú megpályázható támogatási forrás is mutat.

Az Enterprise Singapore kormányzati ügynökség a vállalkozásfejlesztés előremozdítására jött létre, amely a vállalatokkal együttműködik az innovációt vagy a nemzetköziesedést támogatva.

Az egyetemek és oktatás szerepe 

A Szilícium-völgyhöz hasonlóan Szingapúrban is jelentős szerepe van a helyi egyetemeknek a jövő vállalkozói ökoszisztéma alakításában. Egyrészt, oktatás által, ahol cél a szellemiség, gondolkodásmód és képességek elsajátítása egy saját cég indításához. A hozzáállás alapja, hogy vállalkozónak nem kell feltétlenül születni, tanulni is lehet és a környezetnek jelentős szerepe van a hallgatók formálásában, motiválásában. Egyre többen kezdenek saját üzletet, ám a fiatalok csak kis százaléka gondolkozik start-up alapításon és a vállalkozási kedv a környező országokkal összehasonlítva is elmarad. Ennek egyik oka lehet, hogy az egyetemet végzettek viszonylag hamar, jól fizető és presztízzsel járó állást találnak és rengeteg multinacionális cég közül válogathatnak. Ezzel szemben a saját útját járva az embernek több évbe telik egy vállalkozást felépíteni, rengeteg kockázattal, munkával és általában rosszabb anyagi helyzettel társulva.

Egy helyi, mára sikeressé vált vállalkozóval történő beszélgetésből kiderült, hogy ő is számtalanszor a feladás közelébe került, hiszen tudta, hogy bármikor kaphatna egy jó állást egy cégnél.

Az egyetemeken vállalkozói klubok, különféle inkubátor és accelerator programok találhatóak. A National University of Singapore változói szervezete, az NUS Enterprise több programot szervez az érdeklődő, tehetséges egyetemistáknak a star-upok világának megismerésére és saját vállalkozásuk elindításához, fejlesztéséhez nyújt segítségett. Az NUS Overseas College keretén belül a hallgatók a világ különböző pontjain végeznek gyakorlatot egy start-upnál és folytatják tanulmányaikat a helyi egyetemen.

2011-ben a NUS Enterprise, SingTel Innov8 és a Media Development Authority of Singapore létrehoztaBlock71 nevű start-up központot egy régi ipari épületben. A világszerte híressé vált technológiai start-up klaszter összehozta a vállalkozókat a város különféle pontjairól és kihasználva a szinergiákat, mára egy virágzó központja az alapítóknak, kockázati tőke befektetőknek és inkubátoroknak. Később a Blk73 és Blk79 fejújításával bővült a központ, illetve, már külföldön is több helyszínen megtalálható a Block71, például San Francisco, Jakarta és Suzhou városokban.

A Singapore Management University is külön intézetet hozott létre Institute of Innovation & Entrepreneurshipnéven, amely szintén rengeteg segítséget nyújt és különféle programokat kínál az érdeklődőknek. AzNTUitive pedig jó példát mutatva a vállalkozásra, a Nanyang Technological University által alapított cég a kutatások piacra vitelének elősegítésére.

Ezentúl rengeteg egyéb, nem egyetemek által alapított program található Szingapúrban: a Timbre+ például kimondottan az F&B start-upoknak megfelelő, a PayPal Innovation Lab pedig a fintech cégeket segíti. Egyes programok a társalapítók és akár az ötlet megtalálásában is segítenek, mint például az Entrepreneur First Singapore vagy az Antler Singapore.

Miért számít mindez Magyarországon?

Ugyan miért számít, hogy milyen egy kis ország start-up ökoszisztémája a világ másik felén? Szükség van-e egyáltalán Magyarországon start-upokra és innovációra?

Ezen sorok írója szerint a válasz: igen. Mindenképpen előnyös kiaknázni a hazai fiatalokban, kutatókban rejlő kreativitást és potenciált, aminek egyik módja a kutatás lehet és ennek kereskedelmi hasznosítása cégalapítás által. Egyre több a kezdeményezés a vállalkozói kedv fellendítésére, ám az oktatásban például ritkábban kerül előtérbe a ’vállalkozói tulajdonságok’ és attitűd, innovációra való nyitottság fejlesztése. E hozzáállás elsajátítása nem csak vállalkozóknak, de akár nagyobb cégekben dolgozóknak is hasznos lehet, hiszen úgynevezett intrapreneur-ként újításokat hozhatnak és proaktívan segíthetik a cég növekedését.

Emellett számtalan briliáns ötlet, találmány és kutatás születik magyar emberek által, ám gyakran külföldön, ahol jobb körülményekhez és kapcsolati hálóhoz van hozzáférés. A magyar innovációs és start-up ökoszisztéma fejlesztése, külföldi tehetségek és mentorok segítségével, oktató programok kialakításával, közösségek és közösségi terek létrehozásával, nemzetközi kapcsolati hálóval, megfelelő szakmai és pénzügyi támogatással akár visszatartó, vonzó erőként is hathat. Hiszen miért kellene elmenni, ha Magyarország nemzetközi összehasonlításban is rengeteg lehetőséggel várna? Természetesen nem várhatjuk e lépésektől a teljes probléma megoldását, ám egy jó kezdeti lépés lehet, ami az ország globális versenyképességének növekedéséhez is vezethet. Bár Szingapúr távoli és sok tekintetben más, mint hazánk, a példáján látható, hogy mit lehet elérni röpke 20 év alatt, megfelelő kormányzati támogatással és kezdeményezéssel, a felsőoktatás és a privátszféra együttműködésével és vállalkozókedvű fiatalokkal.