2022 egy igen mozgalmas év Európában. A koronavírusból kilábaló államok polgárai sorra járulnak ebben az évben az urnák elé. Olyan országoké, melyek komoly változást hozhatnak a kontinens politikai arculatában. A magyar, szerb és francia választások után április 24-én Szlovénia választott és néz változások elé, ugyanis a fenti felsorolásból eddig csak ebben az országban nem maradt hatalmon az eddigi kormány, így
Az eredmény egyértelművé tette, hogy Szlovénia új irányvonalat vesz. A szlovén választások eredménye alapján a 90 fős alsóházban 41 mandátumot szerzett meg a Gibanje Svoboda (GS) nevű zöld párt, melyet 2021 májusában alapítottak. A második helyet az eddigi kormánypárt szerezte meg, amely 27 mandátumot kaparintott meg magának – kettővel többet, mint 4 éve.
Ahhoz, hogy elemezzük a 2022-es eredményt, fontos, hogy megvizsgáljuk az előző négy évet. 2018-ban az akkori választásokon annak ellenére, hogy Janez Janša pártja nyerte a választásokat, mégsem ő lett a kormányfő, mert nem tudott koalícióra lépni a többi párttal. Janšanak csak két évet kellett várnia, mert 2020-ban megbukott a kisebbségi kormány és ő lett az új kormányfő. Janša igen nehéz időkben vette át az ország vezetését, hiszen a pandémia miatt igen válságos időkben kellett országot vezetnie – nem beszélve arról, hogy a háború is igen nehéz helyzetet teremtett. Szlovénia Európai Unió tanácsi elnökségét is a Janša-kormány töltötte be a franciák előtt, így a kis ország egy időre a nemzetközi érdeklődés középpontjába is került. Az már más kérdés, hogy ez a figyelem nem volt mindig pozitív. Az Európai Unió többször is kötelezettségszegési eljárást indított Szlovénia ellen. A szlovén kormánnyal szemben annyi feddés érkezett az EU részéről, hogy már egy lapon említették őket a magyar, illetve a lengyel kormánnyal. Az is nagyban befolyásolta Janša esélyeit, hogy szoros barátságot ápolt a magyar kormánnyal, és amint kitört a háború pont ezt a kapcsolatot kellett tisztáznia, nehogy őt is oroszbarátsággal kezdjék el vádolni. Valószínűleg ez is oka lehetett a Kijevben tett látogatásának.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon tényleg a szoros magyar barátsága miatt kapott ki Janša, vagy más volt ennek az oka? Inkább azt lehetne mondani, hogy ez a kapcsolat nem határozta meg olyan nagy mértékben Janša vereségét. 2022-ben inkább az történt, hogy egy új párt, ami egyszerre zöld és szociális, képes volt arra, hogy a kisebb pártok kiábrándult szavazóit egybefogja és így megszerezze a legtöbb mandátumot. Négy éve kilenc párt jutott be a parlamentbe, most csak öt, így inkább ez lehet az oka annak, hogy ilyen eredmény született. Ami még inkább alátámasztja az eredményt az, hogy Janša még 2 mandátummal többet is szerzett, mint legutóbb, így az ő politikája is erősödni látszik, annak ellenére, hogy közel 70 százalékos volt a részvételi arány, amely jobbam tükrözi a választói akaratot a 2018-as 53 százalékos aránnyal szemben.
Golob személye összeforrt a zöld narratívával. Mérnöki végzettséggel rendelkezik, szakterülete a napenergia és 2000-ben Szlovénia energiaügyi államtitkáraként szolgált. Ezt követően saját energiaipari céget alapított 2002-ben GEN-I néven. Politikai vérszemet azonban csak 2021-ben kapott, amikor is az állam átszervezte a vállalatot és eltávolította Golobot munkahelyéről. Ezt követően vette át egy kisebb zöld pártnak a vezetését és nevezte át Szabadság Mozgalomnak. A párt tagjait főleg olyan szakemberek alkották, akik a Janša kormányzat alatt vesztették el munkájukat vagy hagyták el azt önként.
Programjuk középpontjában a környezetvédelem, a nyitott társadalom és a modern jóléti állam állt. Politikailag Golob liberális, aki a politika technokrata megközelítése mellett a személyes és társadalmi felelősségvállalás híve. Szlovénia többi balközép pártjával (a szociáldemokratákkal és a baloldallal, akik együtt 12 mandátumra tettek szert) koalíciós kormányban az egészségügyi ellátás javítását és a zöldebb gazdaságra való áttérést ígérte.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2020-as jelentése alapján a két ország közötti gazdasági együttműködés lehetséges területei az idegenforgalom, a szennyvíz- és hulladékkezelés, az alternatív- és megújuló energia, a mezőgazdasági- és élelmiszerfeldolgozó technológiák, az ICT, az önvezető járművek, a K+F és a tudás és technológia transzfer, valamint a gyógyszerek és gyógyászati berendezések, illetve az afrikai piacon történő együttműködés. Az egyik jelentős szlovén befektetés Magyarországon az autóipari beszállító Hidrija Bausch Kft. Gyöngyösön. Ha a két ország közti együttműködésről beszélünk, sokkal inkább gazdasági, sem mint ideológia párbeszédről lehet majd szó a jövőben. Az ország irányát illetően Golob úgy fogalmazott a kampánya során, hogy „ez az ország mindig is Nyugat-Európa felé orientálódott, és meggyőződésem, hogy vissza fogunk térni a családunkhoz”.
